Olvasónktól: A magyar igazságszolgáltatás, a mostanában történtek tükrében

Az utóbbi időben a magyar igazságszolgáltatás néhány erős ballépése borzolta a kedélyeket.  A móri ügyben ártatlanul elítéltek, a debreceni önkormányzati képviselőnő halálának erőltetett ráverése a fiára, és nem utolsó sorban az ároktői házi őrizet kudarca.  Ezen utóbbi ügyben siralmas a szereplők egymásra mutogatása és a felelősség totális elhárítása.

Úgy tűnik, hogy igen gyenge emberanyaggal rendelkezik Magyarország Igazságszolgáltatása, beleértve az állítólag köztiszteletet és közbizalmaz élvező bíróságokat. Legalább is ezt hitetik el magukkal.  Ennek ellentmond a mindennapi tapasztalat és esetek sokasága, mikor a bíróságok elfogultak, tisztességtelenek, szakmailag nem sokat érők és nyíltan, tudatosan törvényt sértenek. Pedig, ha a köztiszteletet elvárják a bíróságok, akkor jogkövető magatartást igen csak tanúsítani kellene.

nem, csak az un „nagy” ügyekben, hanem a „kicsikben” is tetten érhető az a színvonal, ami egy  koordináta rendszerben bizony a negatív  nagyszámok környéke.

Az esetet az teszi többek között aktuálissá, hogy ama nevezetes Cserni János bíróhoz kapcsolódik.

Történt, valamikor 1998-99-ben, hogy egy ügyemet dr.Cserni János tárgyalta botrányos körülmények között. A körülmények botrányos és törvénysértő voltát végül a Legfelsőbb Bíróság is megállapította, tehát objektív tény és nem egyéni vélemény. Az ároktői-banda ügy alapján személyiségében nem változott semmit.

Az LB-ra hivatkozva külön eljárásban indult egy kártérítést (vagyoni és nemvagyoni) megcélzó per. Az eljáró bíróság (bíróságok) igen nagy energiát fejtettek ki és minden jogi trükköt bevetettek az ügy ellehetetlenítésére.  Munkásságuk eredményeként az eljárás első 10 –11 évében (nem elírás! ) semmi nem történt. Végül egyrészt már nem lehetet tovább halogatni az érdemi munkát, másrészt egy tisztessége bírónak köszönhetően 13 év után megszületett az elsőfokú ítélet, mely megítélt kártérítést, igaz csupán nemvagyoni, ezzel egyértelműsítve dr. Cserni János bíró szakmai és emberi egyáltalán nem hízelgő mivoltát.

Az elégedettséget ugyan kicsit csökkentette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében a kártérítés összegét csökkentett 500 ezer forintra, de annak 10 évre visszamenőlegesen járó kamatait helybenhagyta.

Az Ítélőtábla előtti tárgyaláson az Országos Bírósági Hivatal jogásza ígéretet tett arra, hogy az ítélet kézhezvételét követő 3 napon belül kifizetik a kb. 1 milliót. A kézhezvétel megtörtént, a kifizetés nem. Ennek immár három hónapja, így végrehajtást (mellékelve) indítottam a Fővárosi Törvényszék, mint vesztes alperes ellen.

Itt bizony több súlyos probléma merülhet fel.

1. Miért nem jogkövető (tartalmi és határidei szempontból is) egy bíróság? Igen rossz üzenete van ennek az állampolgár felé.
2. Miért ígérik meg a 3 napos határidőt, ha a harmincszorosát sem tartják be?
3. Ha a bírósági honlapon megjelölt email címeken jelzem a problémát, miért nem kapok választ sem? Így nem válaszolt sem a Fővárosi Törvényszék elnöke, sem Darák Péter, sem Handó Tünde.  Miért veszik semmibe az állampolgárt?
4. Vajh’ milyen üzenete van, hogy egy Törvényszék ellen végrehajtást kell elrendelni, hogy az egy jogerős ítéletet végrehajtson.

Most várom, mi történik. Persze örülhetek, ha nem próbálnak rámkenni valami szaftos gyilkosságot, vagy évekre lecsukatnak, mert megsértettem mimóza lelküket.

Summa summárom, én magam sem értem, miért csodálkozok, ha a magyar igazságszolgáltatás újabb és újabb (olykor fogcsikorgatóan nevetséges) „balsikeréről”, szakmai kudarcáról olvasok.

Havrilla István

Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó: 

Bírók, ügyészek bátorítják a gyilkosokatA gyilkosoknak nincs joguk az élethez!

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!