NATO tagságunk felfüggesztését és a köztársasági elnök lemondását követeli a Nemzetegyesítő Mozgalom

NATO tagságunk felfüggesztését követeli a Nemzetegyesítő mozgalom, mivel úgy látják, hogy a katonai szövetség mára megszálló erőként működik mind hazánkban, mind Európában.

A Sándor palota elé hirdettek mára „villámtüntetést” 12 és 13-óra közé. Ennek keretében két beadványt is át akarnak vetetni az államfői hivatalban. Az egyikben hazánk NATO-tagságának felfüggesztését, a másik pedig az államfő lemondását követelik, mivel meglátásuk szerint Sulyok Tamás a Történeti Alkotmányunk megsértésével az osztrákok kezére játszotta termőföldjeink egy részét.

Mint írják, a beadványok aláírására a helyszínen lesz lehetőség mindenki számára, a gyülekező fél 12- kor lesz a Szent György téren..

A Nemzetegyesítő Mozgalom által beadni kívánt petíció az alábbiakat tartalmazza:

PETÍCIÓ – A HÁBORÚBÓL VALÓ KIMARADÁSUNK ÉRDEKÉBEN

 – az alább felsorolt jogszabályokra, a következményekre és országunk érdekeire történő hivatkozással,- a Szent Korona tagjaként kérjük, döntései során vegye figyelembe az itt felsoroltakat:

 Az USA jelenleg a NATO segítségével katonailag megszállta Európát és vele Magyarországot is.

A helyzet, amibe most kerültünk, egy, a NATO által Ukrajnán keresztül kiprovokált háború, amiben nem az oroszok kezdeményeztek. A háború célja nem Ukrajna védelme, hanem Oroszország megsemmisítése és feldarabolása a nyugati bankárkaszt akaratából és hatalma érdekében. A NATO egy világhadsereg, melynek főparancsnoka egy Rotschild bankár!

Országunk nem kapta vissza szuverenitását a II. vh után, sem a Vörös hadsereg és a szovjethatalom kivonulása után, hanem egy rövid átmenettel nyugati, majd NATO katonai megszállás alá kerültünk a csatlakozási szerződés elfogadásával.

NATO tagságunk nem csak a szuverenitásunkat szüntette meg újra, hanem most már nemzetbiztonsági veszélyt is jelent, mert tagként kötelesek vagyunk betartani a szerződésben foglaltakat, akkor is, ha a NATO- ról már tudjuk, hogy ez nem egy védelmi, hanem egy világuralmat segítő, támadó katonai szervezet.

Magyarország nem áll konfliktusban Oroszországgal, de a NATO háborújába való belépése esetén terveik szerint országunkat felvonulási területnek szánják. Ezzel legitim katonai célponttá tesznek minket.

Oroszország védekezni fog a területére Stoltenberg által engedélyezett csapások ellen, amit a NATO „támadásnak” fog hazudni, hogy indokot adjon egy összevont támadásra, ami, ismerve a szövetségeket mindkét oldalon, a harmadik világháború kirobbanásához fog vezetni.

Saját biztonságunk és létbiztonságunk érdekében ezért azonnal fel kell függesztenünk NATO tagságunkat, és elindítani a kilépéshez vezető tárgyalásokat.

A szerződésben foglaltak betartásának felfüggesztését indokolja a megtévesztés és a tévedésben tartás a NATO céljait illetően. Ez esetben tagok maradunk ugyan, de kötelezettségeinknek nem kell eleget tennünk, és a NATO támadásától sem kell tartanunk. Semlegességünkkel nem lennénk egyedüliek a térségben, hiszen  Szerbia, Ausztria és Svájc is semleges országok! Most jött el az az idő amikor valóban az „osztrák sógorokat” kell követnünk, felmentve őket a nyomás alól, amivel semlegességük feladására akarják kényszeríteni őket. Példánkat a háborút és az „orosz agresszió” hamis narratíváját megtagadó országok sora követheti, elsőként Szlovákia!

Az alaptörvény preambuluma szerint: „Nem ismerjük el Történeti Alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését”!

Ez azt jelenti, hogy Történeti Alkotmányunk íratlan, szokásjogon alapuló jogrendje elismerten nem helyezhető hatályon kívül, tehát most is hatályban van! Jelenleg megszállás alatt vagyunk, de Alkotmányunk törvényes jogelvei szerint idegen hatalom fölöttünk nem rendelkezhet, nem vagyunk kötelesek a megszállóknak engedelmeskedve háborúba lépni az ő parancsukra, sem magyar katonákat küldeni idegen államok háborúiba. Sem a kormány, sem az államfő, vagy miniszterelnök, de az országgyűlés sem írhatja felül a Történeti Alkotmányban foglalt szokásjogi alapú rendet, – A Szent Korona alkotmányos rendjét,- ezért a magyarokat akaratuk ellenére nem küldheti harcba, csak hazánk védelmére, hazánk területét nem engedheti át idegen hatalom háborújának támogatására, csapatainak, fegyvereinek állomásoztatására, mert ezzel a Szent Korona tagját veszélyezteti.

A magyar kormány mindenkori elsődleges feladata az ország  érdekeinek, területének és lakosságának, infrastruktúrájának, gazdaságának a védelme, aminek alapfeltétele az önrendelkezésünk, szuverenitásunk visszanyerése, biztonságunk érdekében elsősorban az alkotmánysértő, csalárd NATO-szerződés felbontásával.

 

Kérésünket és állításainkat az alábbiakkal támasztjuk alá:

Bécsi szerződés

 

46. Cikk

A szerződéskötési hatáskörre vonatkozó
belső jogi rendelkezések

1. Az állam arra a tényre, hogy a szerződést magára nézve kötelező hatályúként a szerződéskötési hatáskörre vonatkozó belső jogi rendelkezés megsértésével ismerte el, ezen elismerés érvénytelenítése céljából nem hivatkozhat, kivéve, ha a jogsértés szemmel látható volt és alapvető fontosságú belső jogi szabályra vonatkozott

52. Cikk

Valamely állam kényszerítése
fenyegetés vagy erőszak alkalmazásával

Semmis az a szerződés, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt nemzetközi jogi alapelvek megsértésével fenyegetés vagy erőszak hatására kötöttek.

53. Cikk

Az általános nemzetközi jog
feltétlen alkalmazást igénylő szabályaiba
ütköző szerződések (ius cogens)

A szerződés semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik. Ezen egyezmény alkalmazási körében az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni.

48. Cikk

Tévedés

1. Valamely állam a szerződéssel kapcsolatos tévedésre, mint olyan okra, amely érvényteleníti a szerződés reá nézve kötelező hatályának elismerését, akkor hivatkozhat, ha a tévedés olyan tényre vagy helyzetre vonatkozik, amelyet az adott állam a szerződés megkötésekor létezőnek feltételezett, s amely lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a szerződést magára nézve kötelező hatályúnak ismerje el.

2. Az 1. bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett állam saját magatartásával hozzájárult a tévedéshez, vagy ha a körülmények olyanok voltak, hogy a lehetséges tévedést az adott államnak észlelnie kellett volna.

3. Egy tévedés, amely csupán a szerződés szövegének szóhasználatára vonatkozik, nem érinti az érvényességet; ilyenkor a 79. Cikk alkalmazandó.

49. Cikk

Megtévesztés

Ha valamely államot egy másik tárgyaló állam megtévesztő magatartásával vesz rá a szerződéskötésre, az érintett állam hivatkozhat a megtévesztésre, mint olyanra, amely érvényteleníti a szerződés reá nézve kötelező hatályának elismerését.

NATO ALAPSZERZŐDÉS

E szerzõdésben részt vevõ Felek, újból hitet téve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljai és elvei mellett és megerõsítve abbeli óhajukat, hogy minden néppel és kormánnyal békében éljenek; elhatározva, hogy megõrzik a szabadságot, népeiknek a demokrácia, az egyéni szabadság és a jog uralma elvein alapuló közös örökségét és civilizációját; eltökélve, hogy egyesítik az együttes védelmük, valamint a béke és biztonság fenntartására irányuló erõfeszítéseket; megegyeztek a jelen Észak-atlanti Szerzõdésben:  

1. cikk

A Felek kötelezik magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányának megfelelõen minden nemzetközi viszályt, amelybe belekerülhetnek, békés eszközökkel, olyan módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe, továbbá hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férõ, bármilyen módon megnyilvánuló erõszakkal való fenyegetéstõl és erõszak alkalmazásától.

5. cikk

A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek, és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja a megtámadott felet

– NATO csatlakozási szerződés: védelmi szövetségbe léptünk be, a szerződés alapján csak a tagországok valamelyikét ért támadás esetében vagyunk kötelesek fegyveres segítséget nyújtani. Oroszország nem támadott meg NATO vagy EU tagállamot. Az ukrajnai konfliktust Ukrajna robbantotta ki a minszki egyezmény megsértésével, az ENSZ alapokmányban lefektetett „népek önrendelkezési jogának” el nem fogadásával támadást indítva az autonómiát érvényes népszavazások által létrehozó köztársaságok, a DPR és LPR ellen. A NATO a tagországokon keresztül jelenleg egy támadó háborúban vesz részt,- Oroszország védekezését támadásként beállítva,- ami beavatkozás harmadik állam fegyveres konfliktusába. A NATO alapszerződés értelmében Ukrajna Oroszország elleni támadása nem támogatható, mert ez a NATO eredeti, békefenntartási és a konfliktusok békés rendezését célzó rendeltetésével és céljaival ellentétes.

– NATO csatlakozásunk idején a „Nyitott ajtók” elnevezésű bővítési módról szó sem volt, mint ahogyan az sem volt vélelmezhető, hogy a NATO megszegi az Oroszországgal kötött megegyezést, amely szerint nem terjeszkedik tovább az Oroszországgal közvetlenül határos államok felé. Jelenleg Oroszországot már atomfegyverek határaira telepítésével fenyegetik, területét harmadik államok területéről támadhatják, mely nemzetbiztonsági fenyegetéssel szemben védekezésre kényszerítik, amit hazug módon szintén támadásként akarnak bemutatni, indokot teremtve ezzel arra, hogy a NATO tagokat egymás védelmére kötelező szerződés alapján támadást indíthassanak ellene.

– NATO csatlakozásunk idején nem volt tudomásunk az Oroszországgal kötött egyezmény megszegése szándékáról, a bővítés valódi szándékát a szervezet eltitkolta. Most viszont tudomásunk van a szervezet támadási szándékáról, amit már nem is titkolnak.

– NATO szerződésünk a szervezet támadó fellépése okából,- ami fegyverszállításokban, pénzügyi segítségben, katonai kiképzésben és titkosszolgálati segítségnyújtásban nyilvánul meg,- a Bécsi Szerződés 48. és 49. cikkére hivatkozással ezért felmondható, tagságunk az ukrajnai háború befejezéséig felfüggeszthető, ez esetben a kilépésig kötelezettségeinknek nem vagyunk kötelesek eleget tenni, így ezzel mintegy semleges állapotot hozhatunk létre. Ebben az esetben hazánk területét el kell hagynia a NATO – nak, a székesfehérvári „műveleti központot” fel kell számolnia, a magyar honvédség katonái nem kötelezhetők semmilyen jogcímen ukrajnai bevetésre.

– NATO tagságunk a jelenlegi helyzetben nemzet, és létbiztonságunkat, területi épségünket, infrastruktúránkat és a lakosság életét veszélyezteti. A szervezet Oroszországgal szembeni agresszív fellépése, a fronton kívüli orosz területeken lévő katonai célpontok NATO tagországok területéről NATO fegyverzettel történő megtámadásának engedélyezése miatt a konfliktus világháborúvá alakulhat, amelyből annak bejelentése után tagságunk okán már nem fogjuk tudni kivonni magunkat. A területünkön felállított Közép –Kelet Európai nemzetközi erők műveleti főparancsnoksága elsődleges célponttá tesz minket. De legitim célponttá válnak a fegyvergyárak, az autó és akkugyárak, vasutak, utak, repterek, energiaközpontok is. Magyarország biztonsági érdeke ezért ebben a helyzetben kizárólag a semlegesség.

 

ALAPTÖRVÉNY

Preambulum: Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.

E cikk

1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.

2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján

– az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

Q) cikk

(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.

(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

 M) cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit

– EU szabályalkotása esetén ezek szerint, ami az Alaptörvénybe vagy sarkallatos törvénybe ütközik, ezáltal sérti a nemzeti jogot vagy ellentétes azzal. Ennek okán az ukrajnai háború pénzügyi támogatása és az EU által elrendelt oroszellenes gazdasági és politikai szankciókban való részvétel, azok elfogadása is megtagadható.

-A szankciók súlyosan sértik országunk nemzetgazdasági érdekeit, a nemzetközileg elfogadott szabadkereskedelmi egyezmények, és az Oroszországgal állami szinten, vagy magyar vállalkozások által kötött kereskedelmi szerződések megszegésére kényszerítenek, ezáltal ellentétesek a vállalkozás szabadságának jogával, valamint korlátozzák az EU alapszerződésében is rögzített „tőke szabad áramlásának” biztosítását, ezért betartásuk saját érdekeink védelmében megtagadható!

  – Mindezek okán kérjük, és egyben felszólítjuk a magyar Országgyűlést, és kormányt, hogy nemzetbiztonsági érdekből

-tagadja meg Magyarország részéről az európai NATO haderők kötelékében történő, az ukrajnai konfliktusban való bármilyen részvételt, annak bármilyen formában történő támogatását!

 -semlegességünk érdekében indítsa el a NATO-ból való kilépésünk folyamatát, melynek első lépéseként nemzetbiztonsági érdekünkre és csatlakozási szerződésünk érvénytelenségére hivatkozva függessze fel tagságunkat, ezáltal részvételünket az ukrajnai konfliktusban.

– érje el, hogy a NATO Közép-Európai parancsnoksága, és a NATO tisztek, katonák hagyják el országunk területét, a magyar katonák térjenek vissza idegen földről!

– tagadja meg a nemzetgazdasági érdekeinket és nemzetközi szerződéseinket érintő szankciókat, valamint minden olyan lépést az EU részéről, ami országunk biztonsági és gazdasági érdekeit sérti.

Kelt: Budapest, 2024. 06. 12.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)