NATO: egyre nyíltabb katonai beavatkozás Oroszország ellen

A Krímet Herszonnal összekötő csonhari híd brit Storm Shadow rakétákkal történt szétlövése a NATO egyre nyíltabb katonai beavatkozására utal Oroszország ellen, hiszen a híd az orosz erők egyik fő utánpótlási vonalának számított – értékelte pénteken a Magyar Békekör tudósítója.

A Pentagon szóvivője a támadás után, csütörtökön jóváhagyólag közölte: az ukránok olyan célpontot választanak, amilyet akarnak. (A NATO-hatalmak a Moszkva elleni drón támadások ellen sem emeltek kifogást.) A négy Stormmal eltalált csonhari híd helyreállítása hetekbe kerülhet.

Az oroszoknak ugyan rendelkezésükre áll az armjanszki és perekopi híd, de csak nagy kerülőúton tudják biztosítani csapataik utánpótlását.

Mivel az utóbbi időben mind gyakrabban felmerült NATO-csapatok Ukrajnába küldésének terve, Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes óva intette az Egyesült Államokat újabb hibák elkövetésétől, mert veszélyes következményekkel járhat.

Moszkva semmi jelét sem látja, hogy a NATO és vezető hatalma akár csak fontolóra is venné 2021. decemberben előterjesztett biztonsági követeléseit, ezért Putyin elnök – vélhetően a nyomásgyakorlás szándékával – újból szóba hozta az orosz hadászati fölényt biztosító hiperszonikus fegyvereket. Tudatta, hogy a stratégiai egységek felénél hadrendbe állították az Avangard tölteket hiperszonikus sebességgel célba juttató legújabb típusú Jars rakétarendszereket. Hamarosan új Szarmat rakétakilövők lépnek szolgálatba. Legújabb típusú Cirkon hiperszonikus rakétáival januárban harci küldetésre indult a Gorskov admirális fregatt.

A júliusban esedékes vilniusi NATO-csúcsértekezleten döntés születhet a háború kiszélesítéséről: Ukrajna egyenjogú partnerré avatásáról a nélkül is, hogy felvennék a NATO-ba, F-16 vadászgépek átadásáról Kijevnek, esetleg még békefenntartónak feltüntetett NATO-katonák küldéséről is Ukrajnába.

Mivel Moszkva következetesen kitart Ukrajnára vonatkozó hármas célja, a nácitlanítás, a demilitarizálás és a semlegesítés mellett, aligha lehet kétséges, hogy az orosz haderő nem kímélné sem az F-16-sokat, sem az Ukrajnában megjelenő „békefenntartó” erőket. Annál is kevésbé, minthogy az utóbbiak nem az ENSZ felhatalmazása alapján vonulnának Ukrajnába.

Ez is érdekelheti: Kreml: Már találkozott is Putyin és Orbán (videó)

Orosz részről nem adják fel a reményt, hogy a Nyugat előbb-utóbb jobb belátásra tér, és eleget tesz Moszkva biztonsági igényeinek, beleértve Ukrajna semlegesítését is. De úgy látják, addig még sok élet fog elpusztulni egy olyan háborúban, amelyet el lehetett volna kerülni, ha az USA tartotta volna magát máltai ígéretéhez (1989), miszerint a NATO jottányit sem terjeszkedik Keletre, a nyugati hatalmak pedig tiszteletben tartották volna az 1990. november 21-én aláírt Párizsi Charta Egy Új Európáért, és az 1999. novemberi isztambuli EBESZ csúcsértekezlet határozatait. Az egyik a biztonság oszthatatlanságát rögzíti, a másik pedig annak elvét, hogy senki sem érvényesítheti saját biztonságát mások kárára, mint tette a NATO keleti terjeszkedésével.

Moszkva, Washington, 2023. június 23. péntek (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

Kiemelt képen a szétlőtt csonhari híd / OLEG PETRASYUK / PAP/EPA