Nagy-Románia ismét létrejöhet – komolyan veszélyeztetné Magyarországot

Moldova azonnal, mint Románia része, az EU tagjává válhat

Komoly veszélyt jelent Magyarországra az októberben tartandó moldovai elnökválasztás és népszavazás. Ez utóbbinak célja, hogy a választópolgárok döntsenek hazájuknak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról. Nagy valószínűséggel a referendum érvényes lesz, és nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy előre vetítsük: a román anyanyelvű többség az uniós integráció mellett fog dönteni, ami egy nagyon határozott lépés lesz Nagy-Románia ismételt létrehozásához.

Magyarország nem lehet közömbös azzal kapcsolatban, hogy Bukarest ismét vissza akarja állítani Nagy-Romániát. Az októberre tervezett elnökválasztással egybekötött népszavazáson a választóknak dönteniük kell hazájuk uniós integrációról.

Moldovát, földrajzi elhelyezkedése okán, „szendvics országnak” is szokás nevezni, mivel Ukrajna és Románia közé szorult. Moldova már az 1991-es függetlenségi nyilatkozat kihirdetése előtt, a szó szoros értelemben, geostratégiai háború színhelyévé vált. A főleg oroszok lakta Dnyeszteren túli terület, ugyanis 1990-ben kikiáltotta az „anyaországtól” való elszakadását.

A harcok még évekig, kisebb-nagyobb megszakítással folytatódtak, a terület státuszának rendezése a mai napig függőben van. Már csak azért is, mert a Dnyeszter Menti Moldovai Köztársaságba több ezer orosz békefenntartó katonaság érkezett és Moszkva kijelentette: Csapatai addig maradnak, amíg nem lesz végleges nemzetközi szerződés a térség rendezéséről.

Ezzel el is jutottunk a lényegi kérdéshez, vagyis, hogy Moldova két tűz között találta magát. Egyfelől a Kelet, vagyis Oroszország, másfelől a Nyugat, vagyis az EU és az Egyesült Államok egyaránt befolyását akart szerezni az Európa perifériáján tengődő, de a jelenlegi ukrajnai háború miatt geostratégailag felértékelődött szegény országban.

Magyarország számára napjainkban a veszély forrása az, hogy jelen pillanatban a Nyugatot, az EU és NATO tag Románia testesíti meg.

Románia az az ország, amely a Nyugat „mintagyerekeként”, komoly hasznot akar húzni a kontinens e részén, az ukrajnai háború okozta kialakult képlékeny helyzetből. Konkrétan: egyesülni akar Moldovával – amelynek tavaly megkapta az uniós tagjelölti státuszt –, így a „szendvics országnak” Románia részeként, nem kellene a legalább egy évtizedes nagyon nehéz csatlakozási procedúrát végig csinálnia.

Moldova azonnal, mint Románia része, az EU tagjává válna.

„A történelem igazságtalan volt Romániával szemben, ezért támogatom a román-moldovai egyesülést, jelentette ki Marcel Ciolacu román miniszterelnök, nem is olyan régen. Ezzel az álláspontjával nincs egyedül, mert Maria Sandu moldovai elnök is ezt vallja. Négy évvel ezelőtti hatalomra kerülésékor kijelentette: Benne román szív dobog.

A két ország egyesítése azt is jelenti, hogy Moldova elveszti önálló államiságát és nem lesz más, mint Románia egyik tartománya.
Valószínű, hogy az uniópárti román anyanyelvű választók szavazatai döntőek lesznek a referendum eredménye szempontjából. A moldovai román lakosság most még csak az EU-tagság előnyeit látják, amelyek lehetnek jelentősek, de csak akkor, ha az érintettek úgy táncolnak, ahogy Brüsszelben fütyülnek.

A mostani kisinyovi vezetésnek nem fog gondot okozni a brüsszeli magatartás követése, hiszen maga „ágyazott” meg a Romániával való csatlakozásnak. A népszavazás minden bizonnyal érvényes lesz, mert, az alkotmány csak 33 százalékos részvételi küszöböt ír elő.

És akkor ne feledkezzünk meg egy híres, hírhedt idézetről sem „Nem az a lényeg, hányan szavaznak, hanem, hogy ki számolja a szavazatokat”. (Sztálin)

Mivel Bukarest óriási lehetőséget lát Nagy-Románia visszaállítására, hiszen Moldova a két világháború között Romániához tartozott, biztos, hogy a „sztálini szavazatszámlálás” sem lesz tőle idegen. A második világháború után a generalisszimusz visszaszerezte Moldovát a Szovjetunió számára.

Románia mindent el fog követni, az egyesülés érdekében, hiszen a közeljövőben még egy ilyen alkalom nem igen fog kínálkozni.

Romániának, nem csak a dákoromán hamis történelem és a nacionalizmus okán van szüksége Moldvára. A jelenlegi geopolitikai helyzet szerint az USA a térségünkben elsősorban Lengyelországra tesz – Varsónak is területi igényei vannak Ukrajnával és Belorusszal szemben, de ezt hivatalosan nem hangoztatja –, míg az USA „másodhegedűsként” Romániára számít a délkelet európai végeken. A két önjelölt regionális hatalomnak ezért mindenképpen nagyobb területre és népesebb lakosságra van szüksége.

És persze mind e mögött ott van a magyarellenesség is és a félelem a területi revíziótól.

Egy, még az ukrajnai háború kirobbanása előtt készített közvélemény-kutatás szerint a románok több mint 60 százaléka úgy értékeli, hogy Magyarország azon ügyködik, hogy ellenőrzése alá vonja Erdélyt. A felmérésből az is kiderült: a válaszadók Magyarországot tartják a legkevésbé „baráti” országnak Románia szomszédai közül. A válaszadók több mint 60 százaléka úgy látja, hogy Magyarország is abban érdekelt, hogy Románia gyengébb állam legyen.

Tehát, nehéz lenne tagadni, hogy Románia területgyarapítási törekvéseinek nincs magyarellenes éle.

Bukarest és Kisinyov minden igyekezete ellenére az EU-hoz való csatlakozásról szóló népszavazás nem fog zökkenőmentesen lezajlani. Először is ott van a Dnyeszteren túli terület, amely formailag Moldova része, de gyakorlatilag erős orosz befolyás alatt áll. A hivatalosan el nem ismert régió Oroszországhoz szeretne tartozni.

A csatlakozási szándékot már be is jelentette Vitalij Ignatyev külügyminiszter, az ukrajnai háború kitörése után néhány hónappal. Alig valószínű, hogy a döntés önállóan, Moszkva közreműködése nélkül történt volna meg. Sőt, idén év elején a Dnyeszter menti terület Moszkvától kért segítséget, a fokozódó moldovai „nyomás” ellen, arra hivatkozva, hogy fennhatósága alatt 200 ezer orosz állampolgár él.

Moldvában is élnek oroszok, a körülbelül hárommilliós lakosság öt százalékát teszik ki. „A szendvics országban” a népességnek, a becsült adatok szerint, közel 80 százaléka román, de az ukránok és a gagauzok hét, a bolgárok két, az egyéb nemzeti kisebbségek egy százalékkal képviseltetik magukat.

A kisebbségi sorban élők mindegyike ellenzi a Romániához való csatlakozást.

A leghatározottabban a gagauzok, akik még annak idején autonómiát is ki tudtak harcolni maguknak, többségük összefüggő területen Moldva délkeleti részén él. A török eredetű nép a történelem során az ortodox keresztény vallást vette fel, de török szokásaikat, hagyományaikat is megtartotta.

Törökország szívén viseli moldovai nemzettársai sorsát, évente több millió dollárral segíti a gagauz autonómia működését, intézményeinek és szociális rendszerének fenntartását. Románia és Moldova minden bizonnyal kivívja Recep Tayyip Erdogan török elnök haragját, ha az egyesülésnek olyan hozadéka lenne, amely megszünteti a törökök moldovai autonómiáját. Amire bizonnyal sor kerülhet, két ok miatt is.

Az első, hogy a román alkotmány kimondja: Románia egységes nemzetállam, vagyis, az országban nincs helye az autonómiának. Másodszor, ha Bukarest külön megállapodást kötne Ankarával, akkor nem tudná megindokolni, hogy Románia legnagyobb nemzetiségi kisebbsége, a magyar, miért nem élvezheti az autonómia adta jogokat.

A kérdés azért is aktuális, mert egy júniusban tartott moszkvai konferencián – amelynek a neve is elég beszédes:

Térképen lesz-e 2025-ben a Moldovai Köztársaság?

A megjelent orosz, transzisztria és gagauz résztvevők arról tárgyaltak, hogy milyen veszélyekkel járhat az októberi moldvai népszavazás az EU-hoz való integrációról. Jevgenyija Gucul, a gagauz közösség képviselője kijelentette: Gagauzia kilép Moldovából, ha az ország elindul a Romániával való egyesülés útján. A gagauzok attól tartanak, hogy a moldovai hadsereg lerohanja őket.

Tartani lehet attól, hogy ha ez utóbbi bekövetkezne, akkor a támadok török csapatokkal találnák magukat szembe és ekkor már Románia is belekeveredne a konfliktusba. Arra nincs a NATO-nak forgatókönyve, hogy mit tegyen, ha két tagállama katonailag szembe kerül egymással.

A moszkvai tanácskozás orosz résztvevői azzal indokolták a konferencia szükségességét:

Oroszország nem maradhat közömbös Moldovának az Európai Unió és a NATO által történő meghódításával és a román annektálási folyamattal.

Tehát Moldova és Románia egy nukleáris szuperhatalommal és egy regionális hatalommal máris szembekerült. Ráadásul ott vannak azok a moldovai román anyanyelvű politikusok is, például Igor Dodon oroszbarát volt elnök, akik a leghatározottabban ellenzik az egyesülést Romániával.

Azért azt ne feledjük el, hogy Dodon 2016-os választási győzelme után Putyin orosz elnöknél tett bemutatkozó látogatásakor, egy olyan moldovai történelmi térképet kapott ajándékba, amelyen Románia északkeleti része a „szendvics országhoz” tartozik. A moldovai román értelmiség és adminisztráció történelmi emlékezetében még ott van, hogy Bukarest hogyan uralta le elődeiket, amikor hazájuk a két világháború között Romániához tartozott. Tehát moldovai románok közül sem mindenki lelkesedik a két ország összeolvadásáért.

Akkor még beszélnünk kell az erdélyi magyarok sorsáról is. Románia és Moldova „vadházassága” esetén az erdélyi magyarok aránya országos szinten csökkenne. A magyar közösség a júniusi EP-választásokon 6,6 százalékot ért el, ami több előző eredményhez képest jónak számít.

Viszont vészesen közel van az öt százalékhoz, amely a parlamentbe jutás küszöbe.

Egy dolog biztos: ha Moldovában a népszavazáson az uniós integráció hívei kerülnek többségbe, akkor azzal kell számolnunk, hogy Magyarország közelében egy újabb konfliktus góc keletkezik.

G. Fehér Péter – Magyar Hírlap