„Az első frontakció után érzik, hogy ez egy húsdaráló” – menekülnek a besorozott ukránok a hadseregből, nyomós okuk van rá
A CNN háborús tudósítása szerint Pokrovszknál nehéz a helyzet: a parancsmegtagadások és a dezertálások miatt alacsony az ukrán hadsereg ütőképessége.
A CNN tudósítói Kijevben és a keleti hadszíntéren Pokrovszk városának közelében találkoztak ukrán parancsnokokkal, és amit láttak, hallottak, egybevág: az ukrán alakulatok helyzete nagyon nehéz.
Az általános valóság az, hogy az oroszok több mint két éve tartó őrlő hadműveleteiben az ukrán egységek lassan felmorzsolódnak, rengeteg a veszteségük, az erősítés lassan érkezik, a katonák kimerültek és demoralizáltak, az új egységek képzetlenek. Az amerikai hírtévé riportja szerint a hadsereget sújtó legnagyobb probléma pedig az, hogy egyre több a parancsmegtagadás és a dezertálás, különösen az újonnan toborzott katonák körében. Mint az egyik parancsnok elmondja: ha az újoncokat bevetik, az első frontakció után érzik, hogy ez egy húsdaráló, ezért a legtöbben mindent megtesznek, hogy onnan elmeneküljenek.
A nyugati muníció késedelmes érkezése miatt kialakult lőszerhiány a harci morál jelentősen visszaesett.
A fronton harcoló egységek hallották és látták a közeledő orosz katonákat, de a lőszerhiány miatt semmit sem tudtak tenni a feltartóztatásukra. Ráadásul a drónok háborújává vált a harc, a légi eszközök jelenléte miatt veszélyessé vált a csapatok sokszori mozgatása a lövészárkokból, így az addig megszokott 3-4 napos váltások helyett gyakorta 10-20 napos váltások alakultak ki, ez pedig hosszú idő folyamatos életveszélyben lenni a védvonal legkülső szegletén.
A harctéri helyzet romlásával egyre több katona dönt a dezertálás mellett
Hivatalos adatok szerint az év első harmadában 19 ezer egyenruhás ellen indítottak katonai büntetőeljárást harci körlete elhagyása miatt, de a valós szám nagyobb lehet, ugyanis sok parancsnok nem jelenti be embereinek parancsszegését annak a reményében, hogy önként visszatérnek az egységeikhez.
A másik probléma a túlerő:
a kijevi védelmi erők minden katonájára 10 orosz katona jut.
És óriási gondokat okoz az is, hogy a különböző ukrán egységek nem pontos információkat osztanak meg egymással, gyakran azért, mert nem akarják elárulni a valóságot, hogy annyira rossz náluk a helyzet – emiatt többször kerültek végzetes csapdába ukrán egységek. A kurszki meglepetés-behatolással kapcsolatban sem volt egyértelmű a helyi ukrán parancsnokok lelkesedése: úgy vélték, orosz terület megtámadása helyett a donbaszi ukrán területek védelmére kellene összpontosítani.
Mandiner
Kiemelt képen: ukrán katona / Fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu via AFP
