Mindenki belénk rúghat? – avagy: Szolgáltatók hatósági jogkörrel?

Az alábbi levelet ma (kedden) reggel kaptam. A médiából már hallottam, hogy a DRV Zrt a lakosságra terheli a az elmaradt állami vízdíj-támogatást. Ma Magyarországon (?) a multicégek azt tesznek, amit akarnak. Valósággal hatóságként érvényesítik akaratukat, s bárki tönkre mehet, elpusztulhat, de az ő hasznuk sérthetetlen.

Azonnal perre viszik az ügyet, ha a fogyasztó valamiért nem vagy késedelmesen fizet, s meg is tehetik, mert busás hasznukból telik a perköltség megelőlegezésére, hiszen azt a bíróság úgyis a vesztesre (a fogyasztóra) terheli rá. A fogyasztó pedig garantáltan vesztes, mert ma már a bírósági titkárokon keresztül pillanatok alatt megszületik a határozat, amiről az alperest csak utólag tájékoztatják. Nem számít, hogy önhibáján kívül nem vett részt a tárgyaláson, mert nincs is tárgyalás. A beadott iratok alapján születik meg a végrehajtási határozat. Az egyszerű ember pedig tehetetlen, mert nincs pénze ügyvédre. Hiszen ha lenne, akkor rég befizette volna a tartozást.

Teljesen ki vagyunk szolgáltatva mindenféle idegen multinacionális cégnek, maffiának. Akkor és azt fizettetnek meg velünk, amit és amikor akarják. Az egyszerű magyar állampolgárnak nincs jogvédelme! Itt tartunk, s csak rajtunk áll, meddig még!

NIF szerkesztő

Íme a levél:

A Magyar Televízió munkatársai tegnap akkor kívántak Siófokon velem beszélni, amikor én még Budapesten voltam, majd miután Siófokra visszaérkeztem, ők már Budapesten voltak. A találkozás elmaradt, de bizonyos vagyok abban, hogy a Magyar Nemzetben tegnapi napon megjelent alábbi újságcikkről alkotott véleményre voltak kíváncsiak: 

„Elvont keret: Százezer család fizethet Bajnaiék miatt

Visszamenőlegesen küldenek emelt díjat – A dunántúli Vízmű a bukott kormány milliárdos számláját hajtja be.

Több mint százezer fogyasztónak küld visszamenőlegesen megemelt díjú számlát a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. A cég arra hivatkozik, hogy a Bajnai-kormány egyik utolsó döntésével több milliárd forintot vont el az állami vízdíj-támogatási keretből. A társaság állítja, nem díjemelést hajtott végre, hanem a korábbi miniszteri döntés eredményeként kieső támogatási összeg különbözetét számlázza ki 2010. január 1-jéig visszamenőlegesen.”

————————

Ehhez kapcsolódó jogi előzményként a Magyar Közlöny 2009. évi 194. számában többek között a következő jelentek meg:

„A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2009. (XII.29.) KvVM rendelete az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII.28.) KHVM rendelet módosításáról

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § 1. és 2. bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat és hatásköréről szóló 165/2006. (VII.28.) Korm. rendelet 1. § a. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőt rendelem el.

1. § 1. bek.: Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII.28.) KHVM rendelet (továbbiakban R.) 1. számú mellékletének helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

2. § E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, és a hatálybelépését követő napon hatályát veszti.

Szabó Imre s.k.

Környezetvédelmi és vízügyi miniszter

———————-

1.számu melléklet a 22/2009. (XII.29.) KvVM rendelethez

Részlet a mellékletből:

Szolgáltató	Ivóvíz		Csatorna
	Alapdíj (Ft/hó)	Fogyasztási díj	Alapdíj (Rt/hó)	Fogyasztási díj
DRV Zrt. (Siófok) – más település	200	380 Ft/m3	340	543 Ft/m3

Utóbbi egységárak azt jelentik, hogy 2010. évben a szolgáltató – DRV Zrt. – valamint fogyasztók  között létrejött szolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató szolgáltatásaiért ezeket a díjakat kell ellenszolgáltatásként a fogyasztóknak megfizetni.

Ebből következően éppúgy, mint ahogy a szolgáltatót sem érdekli az, hogy a világhírnévre szert tett magasságú díjakat a fogyasztók képtelenek immár kifizetni, a fogyasztókat sem érdekelheti az, hogy a szolgáltató és a magyar állam közötti viszony miként alakul az év közben.

Az idézett miniszteri rendeletben egy szó sincs arról, hogy bármiféle feltételek – akár állami támogatás megvonása is – befolyásolhatnák a fentiekben meghatározott árak nagyságát, de arról sincs szó, hogy a szolgáltatás során a fogyasztó jogviszonyba kerülne a Magyar Állammal. Az egyébként is indokolatlanul és törvénysértően magas díjaknak kialakításában soha egyetlen alkalommal sem vonták be a fogyasztókat, ezért is jó lenne tudni azt, hogy honnan vette a DRV Zrt jelenlegi vezetése azt a bátorságot, hogy ilyen törvénytelenül és erkölcstelenül járjon el a velük szerződéses viszonyban álló emberekkel.

Talán ha javasolhatnám a vezérigazgatónak azt, hogy fenti intézkedése helyett a székházban lévő fürdőszobáját bontsa el, majd a berendezés értékesítésével, illetve hasonló módszerekkel próbálja kárpótolni cégének állami támogatás megvonása miatti állítólagos évközi veszteségét.

Visszatérve a miniszteri rendeletben hivatkozott árak megállapításáról szóló törvényre, indokoltnak látom annak alábbi rendelkezéseit is ismertetni:

„11. § 1. bek: A hatósági árat valamint annak alkalmazási feltételeit jogszabályban kell közzétenni. A jogszabályban rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

2. bek: A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező emelése esetén jogszabály kivételesen előírhatja, hogy az emelt legmagasabb hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik. A felek azonban az új ártól lefelé – közös megegyezéssel – eltérhetnek a szerződésben kikötött ár fenntartásával, vagy megváltoztatásával.

12. § Ha hatóság árat állapítottak meg, a szerződésben

a./ legmagasabb árnál magasabb árat és

b./ a legalacsonyabb árnál alacsonyabb árat

érvényesen nem lehet kikötni.”

==================

Őszintén szólva én nem is hiszem azt, hogy a DRV Zrt. Vezetősége komolyan gondolta az állami támogatás állítólagos elvonása miatti behajtási eljárását. Hiszen Jogi Főosztályán akár millió forint közeli havi jövedelemmel is rendelkező jogászaik legalább úgy látják az ötlet jogi képtelenségét, mint én.

Esetleg olyan szándékról van szó, hogy miután ráijesztettek százezernél több emberre, majd állami szintű utasítást követve az ijesztgetést visszavonják, milyen hálásak lesznek a fogyasztók azért, hogy ilyen nagyszerű állami vezetőkkel rendelkezik most az ország. Aztán 2011-ben már jöhet a díjemelés akár brutálisan is.

Vagy a DRV Zrt vezetői és jogászai az Alkotmány 2. §-ra – „A Magyar Köztársaság demokratikus jogállam” – gondolva a törvénytelen pénzbehajtási eljárás előtt hangosan felnevettek a „demokratikus” és „jogállam” szavak láttán.

Egyébként pedig a DRV Zrt cégkivonatának 13/92, illetve 13/95 számú 2010. június 29-i bejegyzése szerint a cég jelenlegi vezérigazgatója Winkler Tamás.

Róla annyit lehet megtudni, hogy 43 éves, nős, három gyermek apja, közgazdász képzettségű.

A Körösi Vagyonkezelő Zrt-nek volt felügyelő-bizottsági tagja éppúgy, mint igazgatósági tagja, illetve a Lóverseny Kft-nek volt cégjegyzésre jogosultja 2002-ben.

Neve az elmúlt év végén Pécsen vált ismertté, ő volt többek között az, aki a Pécsi Vízművek ügyvezetőjével a francia tulajdonossal keletkezett vita miatt bezárt kapu előtt vitatkozott, illetve az üzemeltetését átvevő Tettye Forrásház Zrt-nek ügyvezetését átvette. A neki akkor szánt havi 900.000.-Ft. fizetési javaslatot előbb itt nem fogadták el, de szerintem azóta már elfogadták.

Többen állították azt róla, hogy a FIDESZ egyik alapítója, de utána néztem, ez nem felel meg a valóságnak. Szerintem kivárt az alapítás idején a FIDESZ-hez csatlakozással.

A Fővárosi Vízműveket is emlegetik volt munkahelyeként, de ott ügyvezetőként a cégkivonatban nem találtam. Ezzel kapcsolatosan egy 2009. október 5-i levél róla a következőket írta:

„Valamit tisztázzunk: Winkler Tamás a Fővárosi Vízművek Zrt-nél dolgozott 2007 és 2009. között, tehát 2 évig összesen. Itt ellátta a Biatorbágyi Vízművek Zrt ügyvezetői tisztét, amely cég egy leányvállalat. Beosztása kb. osztályvezetői szintű volt. Felettese volt a logisztikai igazgató, a vezérigazgató helyettesek, és a vezérigazgató. Ez nem „évtizedes tapasztalat”, és nem egy vezető vízmű élén. Érthetetlen, hogy a FIDESZ miért nem egy lényegesen tapasztaltabb embert talált erre a pozícióra.”

Írták ezt a Tettye Forrásház Zrt-vel kapcsolatosan, de visszatérve a DRV Zrt-hez, utóbbi cég cégkivonata szerinti 15/55. számú 2010. június 29-i bejegyzés szerint új felügyelő bizottsági tagja is van a cégnek.

Dr. Páva Zsolt nevének feltüntetésével.

Gondolom őt senkinek nem kell bemutatni.

———————–

Fentiek ismertetése után közigazgatásban jártas feleségemnek annyi volt felém a megjegyzése, hogy vedd már észre azt, hogy egy homokviharban jelentéktelen olyan porszem vagy, akit egy pillanat alatt elfújnak. Hagyd már abba!

Feleségem okos asszony. Igaza van.

Siófokon 2010. augusztus 3. napján.

Dr. Léhmann György

Siófok, Szűcs u. 1. sz. a. lakos