Miért fizetjük a súlyadót? Többcélú útviszonyok, egy összegért
Esztergomban volt dolgom. Így, a Fejér megyéből Esztergomig terjedő útszakaszt igen jól megfigyelhettem, hiszen oda-vissza meg kellett járnom egy délelőtt. A falusi, kivezető út vidámparki deja vu érzését keltő rázkódása már fel sem tűnik. Hosszú évek óta nem képes az Önkormányzat kijárni a közutasoknál, legalább egy kopóréteg ráhúzását arra az útra, amit a vasút-korszerűsítés kamionjai és nehézgépei tönkretettek.
Ez tehát, a megszokott, de mellékutcákon részben kikerülhető konkrét „megrázkódtatás” minden egyes esetben, amikor az ember kimegy a faluból. Igaz, ez sincs ingyen, hiszen az egykori Vidámpark vesét rázó szórakozása is pénzbe került. Ezt, ma súlyadónak hívják, és bármikor élvezheti a pénzéért az autóval közlekedő halandó.
Az M6-ossal az árán kívül nincs baj. Ám, amikor Óbudáról kiérve és Budakalászt elhagyva folytatjuk az utunkat, elkezdődnek a cserkészpróbák. Szinte Esztergomig olyan a 11-es főút, mint az imént említett rettenetes állapotban lévő és az Önkormányzat által „elfelejtett” falusi közút.
Szentendrénél válik tragikusabbá a helyzet. A meglehetősen nagy forgalom olyan, mint a „ki mit tud”. Mivel a felfestések eltűntek vagy alig láthatók, az ember a volán mögött csak találomra sorol be egy-egy lámpánál, folyamatos haladásnál, és nagy odafigyelés kell ahhoz is, hogy elkerülje a nem kívánt, de a rossz besorolás miatti, kötelező jobba vagy balra kanyarodást.
Erre a „ki mit tud”-ra sem kell külön befizetni, benevezni, hiszen itt is a súlyadóban rójuk le a részvételi díjat.
Szentendrétől-Esztergomig aztán a foltozott, itt-ott a vesekőkihajtás kezelésnek is beillő rázkódást élvezheti a polgár. Ehhez sem kell TB támogatás, hiszen benne van a súlyadóban.
Végül, elérve Esztergomot, egy különleges helyi szokásnak lehetünk szenvedő alanyai. Nem működnek vagy csak sárgán villognak a jelzőlámpák. Itt ügyességi versenyként lehet felfogni az autóvezetést, mert a gépkocsivezetők egy része nem vesz tudomást az elsőbbségadás szabályairól. Az esztergomi ügyességi verseny is ingyenes, illetve a súlyadóban benne van a nevezési díj.
A súlyadó tehát, a magyarországi autózásban egy kiváló találmány, hiszen nem kell külön fizetgetni, hanem egy összegben lerójuk, és ezután szabadon, kedvünkre szórakozhatunk az ország bizonyos területein, a közutakon.
Igaz, eddig rosszul tudtuk a súlyadó célját. Sokan úgy gondoltuk, hogy ez az adónem az utak javítására és fenntartására fordítandó összeg. Ám, így sem rossz… hiszen ki, mit tud, ügyességi verseny, vesekezelés és az út végi hálaadás is benne van. Hiszen ilyen kiváló hazai feltételek mellett, épségben megúsztuk az esztergomi kiruccanást…
A kép: szomorú illusztráció…
Nemzeti Napló – Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Ha a „súlyadó” alatt a cikk írója az üzemanyag árába épített adót, vagy a helyi önkormányzatnál fizetett adót illeti, akkor elmondhatom, hogy ezek más országokban is kötelezőek, csak ott még külön útadót is behajtanak. Magyarországon nem minden útra kell útadót fizetni (Békés megyében például az utak 95%-a ingyenes), csak a kifogástalan utakért. A többire, vagyis az ingyenes utakra azt kell mondani, hogy „ajándék lónak ne nézd a fogát”. Persze lehet kezdeményezni, hogy a többi útra is kelljen útadót fizetni, hogy a többi út is kifogástalan legyen. Csak akkor meg az lenne a baj Stoffán urat, és a lakosság jelentős részét ismerve, hogy miért kellene több útadót fizetni.