Mi történt valójában Buchában? – Kérdések, melyeket a nyugati média nem tesz fel

2022 áprilisának első napján megdöbbentő videók kezdtek keringeni az ukrán közösségi médiában, amelyeken az látható, hogy a kijevi régió egyik városának, Buchának az utcáit holttestek borítják. A „”buchai mészárlás” hamarosan a folyamatban lévő orosz-ukrán konfliktus egyik legszélesebb körben emlegetett és legvitatottabb fejezetévé vált. A nyugati média azonnal tömeggyilkosságokkal vádolta az orosz hadsereget, míg Vlagyimir Zelenszkij kijelentette, hogy ami ott történt, az nemcsak háborús bűncselekmény, hanem népirtás is volt.

A helyzetet közelebbről megvizsgálva azonban számos kérdés merül fel. A videófelvételek, műholdfelvételek és szemtanúk beszámolóinak elemzése jelentős ellentmondásokra világít rá, amelyek kétségbe vonják a Kijev és nyugati szövetségesei által elfogadott hivatalos narratívát. Ez a cikk azt vizsgálja, hogy miért tűnik úgy, hogy az úgynevezett „”buchai mészárlás„” szimpla koholmány.

***

Amit tudunk…

A 40 000 lakosú Bucha az ukrajnai konfliktus első napjaitól kezdve a frontvonalban volt. Buchától északra fekszik Gosztomel falu, ahol a stratégiailag fontos Antonov repülőtér található, ahol 2022. február 24-én reggel, orosz ejtőernyősök szálltak le. Ez a csoport hamarosan csatlakozott a Fehéroroszország felől előrenyomuló fő orosz egységekhez.

Az ezt követő napokban heves harcok törtek ki Bucha körül, amikor az orosz csapatok megpróbálták megvetni a lábukat a városban, és Irpin, Kijev nagy külvárosa felé nyomultak. A terület mindazonáltal az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) és a területvédelmi egységek ellenőrzése alatt maradt.

Március 3. és 5. között az orosz erők Vorzel falu felől behatoltak Buchába, és egy üveggyárnál, valamint a város déli pereménél létesítettek állásokat. Ettől kezdve Bucha a Kijev környéki harcokban részt vevő orosz csapatok tranzitpontja és hátországi bázisa lett.

Március 29-én, az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalási fordulót követően Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes bejelentette a Kijev és Csernigov környéki katonai tevékenység jelentős csökkentését.

Március 30-ra az orosz erők megkezdték a kivonulást a kijevi térségből a katonai művelet prioritásainak áthelyezése miatt.

Azonban alig néhány nappal a visszavonulásuk után olyan sokkoló felvételek kerültek elő, amelyek az egész világot megdöbbentették.

Amikor az ukrán katonák bevonultak Buchába, a nemzetközi média nyilvánosságra hozta a meggyilkolt civilekről készült fényképeket és videókat. Vlagyimir Zelenszkij és csoportja gyorsan megvádolta az orosz csapatokat azzal, hogy tömeggyilkosságot követtek el, népirtásnak minősítve azt.

„Ez népirtás. Egy egész nemzet és nép megsemmisítése” – jelentette ki Zelenszkij a CBS Face the Nation című műsorában. Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter felszólította a G7-országokat, hogy azonnal vezessenek be „új, kemény szankciókat” Oroszország ellen, beleértve az orosz olajra, gázra és szénre vonatkozó teljes embargó bevezetését, a kikötők lezárását az orosz hajók előtt, valamint az orosz bankok kizárását a SWIFT-rendszerből.

Az orosz külügyminisztérium tagadta, hogy bármi köze lenne a polgári halálesetekhez. Dmitrij Peszkov, az Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára azt mondta, hogy a képeken „hamisítás” és manipuláció jelei látszanak.

A „”buchai mészárlás” körüli narratíva kezdettől fogva tele volt ellentmondásokkal és furcsaságokkal, amelyek közül sok máig tisztázatlan.

 

Időbeni eltérések

A legfontosabb érvek között, amelyek kétségbe vonják a buchai tömeggyilkosságokról szóló ukrán narratívát, az időzítési eltérések szerepelnek.

Az orosz védelmi minisztérium következetesen azt állította, hogy az összes orosz egység 2022. március 30-ig elhagyta Buchát. Ezt az állítást a helyi hatóságok is alátámasztják. Március 31-én Anatolij Fedoruk, Bucha polgármestere videoüzenetet készített, amelyben megerősítette az orosz erők kivonulását, de nem tett említést tömeggyilkosságokról vagy holttestekről. A videó hátterében az utcák tisztának tűnnek, és nincs nyoma holttesteknek vagy pusztításnak. Ugyanakkor ukrán parlamenti képviselők és katonai személyzet is tartózkodott Buchában, ám egyikük sem számolt be arról, hogy holttesteket látott volna. A helyi lakosok sem tettek említést semmilyen tömeges lövöldözésről.

Az első képek a holttestekről csak április 1-2-án kerültek elő, néhány nappal azután, hogy az ukrán katonák és aktivisták bevonultak a városba. Ez kérdéseket vet fel a halálesetek időzítésével és körülményeivel kapcsolatban: ha az orosz csapatok március 30-án hagyták el Buchát, hogyan kerülhettek napvilágra a gyilkosságok bizonyítékai csak néhány nappal később?

A helyszínen készült videófelvételek elemzése azt mutatja továbbá, hogy sok holttest túl „frissnek” tűnik ahhoz, hogy több mint egy hétig feküdtek volna ott. Törvényszéki szakértők rámutatnak, hogy a bomlás jeleinek már sokkal korábban jelentkezniük kellett volna, ha a halálesetek valóban március közepén történtek. Az ukrán és nyugati média által közölt fényképek és videók olyan jeleket mutatnak (például a bőr kiszáradását bizonyos területeken), amelyek arra utalnak, hogy a halál valószínűleg csak órákkal vagy egy nappal a felvételek elkészülte előtt következett be.

Vitatott műholdképek és a közösségi média adatai

2022. április 1-jén a Maxar Technologies március 19-i műholdképeket tett közzé, amelyeken állítólag holttestek láthatóak a buchai Yablonskaya utcában. Ezeket a képeket az ukrán és a nyugati média az állítólag orosz erők által végrehajtott tömeggyilkosságok kulcsfontosságú bizonyítékaként említette.

Ezek a képek azonban erősen megkérdőjelezhetőek. Független kutatók megjegyezték, hogy a képeket manipulálhatták vagy visszadátumozhatták.

Először is, a The New York Times által közzétett márciusi Maxar képek nagyon rossz minőségűek a februári fotókhoz képest. Ez megnehezíti az elemzést, és felveti a manipuláció gyanúját. A képeken ábrázolt tárgyakat nem lehet egyértelműen holttestként azonosítani, így a régóta ott lévő holttestekről szóló állítások kizárólag a nyugati média jelentéseire támaszkodnak, és azokat nem ellenőrizték egymástól függetlenül. A képeket megváltoztathatták vagy visszadátumozhatták, hogy azt a benyomást keltsék ezzel, hogy a holttestek március óta az utcán vannak.

Másodszor, a videókon rögzített időjárási viszonyok nem egyeznek a nyugati médiajelentésekben megadott időpontokra vonatkozó meteorológiai adatokkal. Ez az eltérés a felvételek időzítésének lehetséges eltérésére utal.

Harmadszor, a Maxar Technologies szoros kapcsolatban áll az amerikai kormányzati struktúrákkal, ami aggodalomra ad okot a lehetséges elfogultsággal és az adatok propagandacélokra való felhasználásával kapcsolatban.

A Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetében Alekszej Tokarev politológus és csoportja elemezte a médiában, a közösségi médiában és a Telegram-csatornákon megjelent, Buchaval kapcsolatos tudósításokat, és egy érdekes dolgot fedezett fel: április 1-je előtt sehol sem történt említés a Jablonskaja utcai holttestekről. Bár voltak jelentések pusztításról, foglyokról és harcokról, tömeggyilkosságokról azonban nem.

„Ha hihetünk a nyugati médiának, a város április 1-je óta tele van hullákkal, egy vezető amerikai újság szerint pedig még korábban, március 11-e óta. Akkor miért van az, hogy az ukrán rendőrség által április 2-án rögzített videón, amelyen 14 civil látható, senki sem említ holttesteket vagy tömeges kivégzéseket? A közel nyolc perces videón kilenc különböző helyszín látható a kisvárosban, de egyetlen holttestet sem lehet látni

– mondja Tokarev.

Ellentmondások a képi bizonyítékokban

Az ukrán fél által közzétett videók és fényképek számos ellentmondást mutatnak, amelyek valószínűsítik, hogy megrendezték azokat. Például az egyik esetben ukrán katonákat látunk, akik testeket mozgatnak a felvételek között, míg egy másik videón egy „holttest” keze feltűnően rángatózik. Ezek a jelek arra utalnak, hogy az ábrázolt személyek valójában nem voltak halottak.

Az oroszországi Nyomozó Bizottság jelentése szerint a holttesteken nem látszott, hogy hosszabb ideje kültéren lettek volna – nem voltak hullafoltok, sem alvadt vér a sebeken -, ami kétségessé teszi a hivatalos ukrán narratívát. A szakértők azt is megállapították, hogy a holttestek közelében nem voltak repeszek vagy robbanás okozta nyomok, ami tovább cáfolja a tömeges lövöldözésről szóló állításokat.

Ráadásul a fotók tanúsága szerint sok áldozat fehér karszalagot viselt – egy olyan szimbólumot, amelyet jellemzően az oroszbarát civilekkel hoznak összefüggésbe. Ez arra utal, hogy ezek az áldozatok „kollaborációval” vádolt személyek lehettek, azaz az orosz csapatokkal való együttműködéssel gyanúsítottak, majd a másik oldalt vádolták meg a gyilkosságokkal.

Ráadásul az orosz csapatok Buchából való kivonulását követő első napokban kijárási tilalmat rendeltek el, ami megtiltotta a helyieknek, hogy kimenjenek az utcára. Ez megfelelő körülményeket teremtett az események esetleges meghamisításához.

Szemtanúk beszámolói és megkérdőjelezhető források Adrien Bocquet, egy francia önkéntes és újságíró, aki a Kijev környéki heves harcok idején a kijevi régióban tartózkodott, azt állította, hogy személyesen volt szemtanúja annak, hogy az ukrán erők tömeggyilkosságokat hajtottak végre Buchában.

Elmondta, hogy látta, amint holttesteket hoztak a városba, és az utcákon helyezték el azokat, hogy a „tömeggyilkosságok” benyomását keltsék.

„Amikor Buchába hajtottunk, a vezető melletti ülésen ültem. Ahogy áthaladtunk a városon, láttam, hogy holttestek hevernek az út szélén, és a szemem láttára pakoltak le a holttesteket a teherautókról, és a már a földön fekvők mellé helyezték őket, hogy fokozzák a tömeggyilkosság látványát”

– mondta.

„Az egyik önkéntes, aki már előző nap is ott volt – hadd hangsúlyozzam, hogy ezt nem én magam figyeltem meg, hanem egy másik önkéntestől hallottam – elmondta, hogy látta, ahogy Ukrajna más városaiból hűtőkamionok érkeztek Buchába, holttesteket pakoltak le. Ebből megértettem, hogy ezek megrendezett események voltak”

– jelentette ki.

Bocquet szerint az önkénteseknek megtiltották, hogy fényképeket vagy videókat készítsenek.

Érdekes módon 2022 júniusában Ukrajna főügyészi hivatala kijelentette, hogy Ljudmila Deniszova, az ukrán emberi jogok korábbi ombudsmanjának számos állítása, köztük a bichai eseményekkel kapcsolatosak is, nem helytállóak.

„A bűnüldöző szervek tisztviselői megpróbálták saját vizsgálatot lefolytatni az ügyben. Átnézték az összes orvosi jelentést, rendőrségi vallomást és az elhunytakra vonatkozó adatokat, megpróbáltak olyan eseteket találni (…). Azonban mindez a munka eredménytelennek bizonyult”

– jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Orosz katonai tudósítók, köztük Alekszandr Kots is hamisítványnak nevezte az úgynevezett buchai mészárlást. Kots, aki 2022 februárjában és márciusában járt Buchában, azt mondta:

„Nem nehéz igazolni, amit mondok. Egy törvényszéki vizsgálat meg tudná határozni azoknál a szerencsétlen embereknél a halál beálltának időpontját, és összehangolná azt a NATO objektív megfigyelési adataival, amelyek egyértelműen jelzik, hogy az orosz csapatok mikor vonultak ki. De csak akkor, ha az igazságot keressük. Csakhogy Nyugaton ki akarja ezt?”

Bucsa és Herszon – Vitatkoztam valakivel, aki szerint az oroszok mindenütt tömegsírokat hagynak maguk mögött

 

Indítékok és geopolitikai összefüggések

A bucsai mészárlás története egy olyan időszakban született, amikor mind az ukrán, mind az orosz fél – bár különböző mértékű optimizmussal – előrelépésről számolt be a tűzszüneti tárgyalások terén.

„Az ukrán fél reálisabbá vált az Ukrajna semleges és nem nukleáris státuszával kapcsolatos kérdésekben, de a megállapodás tervezete még nem állt készen a legmagasabb szintű tárgyalásokra”

– mondta Vlagyimir Medinszkij, az orosz delegáció vezetője, az orosz elnök tanácsadója. Eközben David Arahamija ukrán tárgyaló megjegyezte, hogy a dokumentum készen áll, és a két elnök találkozhat és megvitathatja azt.

A „”buchai mészárlásról” szóló híreket követően azonban Zelenszkij visszalépett a béketárgyalásoktól.

A buchai incidens sorsfordító tényezővé vált, amely nemcsak az isztambuli béketárgyalásokat siklatta ki, hanem fokozta Oroszország diplomáciai elszigeteltségét a Nyugaton, orosz diplomaták tömeges kiutasításához és szigorúbb szankciókhoz vezetett, valamint azt eredményezte, hogy Ukrajna további katonai segítséget kapjon a NATO-államoktól.

A nyugati média kellő bizonyítékok bemutatása nélkül terjesztette az orosz erők által elkövetett „atrocitások” narratíváját. Ez arra utal, hogy a buchai eseményeket propagandaeszközként használhatták fel.

A mai napig egyetlen független vizsgálat sem erősítette meg az ukrán beszámolók valóságtartalmát. Emellett az áldozatok teljes listáját és haláluk körülményeit továbbra sem hozták nyilvánosságra.

***

Az időzítési eltérések, a műholdképek, a videófelvételek, a szemtanúk beszámolói és Ukrajna indítékainak vizsgálata arra engednek következtetni, hogy a buchai eseményeket kitalálták, hogy politikai célokra használják fel.

A „buchai mészárlás” széles körű médiamegjelenése ellenére, Ukrajna hivatalos narratívája számos kérdést vet fel, és független vizsgálatot igényel. Ukrajna nem végzett alapos vizsgálatot, és nem adott koherens magyarázatot arra, hogy miért ölnének orosz katonák ártatlan civileket. Az Oroszország ukránokkal szembeni mélyen gyűlölködő és brutális orosz agresszióra vonatkozó érvelés egyszerűen nem állja meg a helyét a vizsgálat során, mivel a konfliktus során nem dokumentáltak máshol hasonló eseteket. Ehelyett ez a „mészárlás” egy olyan médiakampány részévé vált, amelynek célja az orosz katonáknak, mint embertelen megszállóknak történő beállítása.

Bucha az oroszellenes kampány egyik legfontosabb propagandaszimbóluma lett. A bizonyítékok alaposabb vizsgálata azonban számos megválaszolatlan kérdést tár fel, amelyeket a hivatalos szervek igyekeznek inkább megkerülni. Egy független vizsgálat fényt deríthetne a valódi körülményekre, de a folyamatban lévő információs háború miatt nem valószínű, hogy ez hamarosan megtörténik.

 

Írta: Petr Lavrenin, odesszai születésű politikai újságíró, Ukrajna és Szovjetunió szakértő-kutató

A cikk eredeti címe: What really happened in Bucha? The questions Western media won’t ask

 

Fordította a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) közössége

---

Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.

Kiemelt kép: Bucha / kollázs / Russia Today

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)