Mentőöv Moszkvából? – vége lehet Ursula diktatúrájának?
Érdekes hír jelent meg az egyik orosz internetes hírportálon. (A hivatkozás oroszul) Eszerint: frankfurti gazdasági szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy az Európai Unió akár már tavaszra széteshet. Nocsak! Sokan szeretnénk ezt. De ilyen hamar? És hogyan? Egyszerűen. Simán, elegánsan, mindenféle megrázkódtatás nélkül.
A föntebb említettek értesülései szerint Putyin elnök aláírt egy titkos rendeletet. Amellyel jóváhagyott egy az “EGYENLŐ PARTNEREK KÖZÖTTI együttműködési megállapodás” elnevezésű projektet. Ennek részletei, állítólag, kiszivárogtak. Ursulánk pedig pánikban van – és tombol, és fenyegetőzik. Tegyük hozzá: van miért. Birodalmának, ugyanis, akkor vége.
A tervezet lényege: Oroszország mostantól nem az Európai Unióval, mint egésszel fog tárgyalni energetikai együttműködésről – hanem az egyes tagállamokkal, külön-külön.
Minden egyes tagállammal külön-külön energetikai megállapodás készül. Minden egyes – az ilyesfajta együttműködésre kész – tagállam számára más és más árak lépnek életbe, más és más szerződések köttetnek majd. E szerződésekben szó lesz hosszútávú energiaszállítási megállapodásokról, az adott országokba történő orosz beruházásokról, az adott ország és Oroszország közötti ilyen-olyan együttműködési projektekről.
Azok számára, akik készek lesznek e megállapodások alapján együttműködni Oroszországgal az energetika területén, nem lesznek semmiféle előzetes feltételek. E szerződések kizárólag csak (a hosszútávú) energetikai együttműködésről szólnak majd – nem lesz azokban semmi más. Nem fog kelleni, például, magunkévá tenni az orosz családmodellt (ami, amúgy, megegyezik a miénkkel). Nem fog kelleni pénzt, paripát, fegyvert, katonákat küldeni Oroszországnak, az Ukrajnával való háborúskodásában. De nem fog kelleni, például, szakítani az Európai Unióval – persze hacsak Brüsszel, megtorlásul, nem szakít az adott országgal. Így aztán, onnantól kezdve, a szakítás már csupán Brüsszel felelőssége lesz.
Oroszország, az általa a hosszú távú megállapodások alapján szállítandó energiahordozók árát is külön-külön állapítja meg az egyes országok számára. És annál kedvezőbb árat állapít meg, hogy az adott ország mennyire volt mindeddig kész függetleníteni magát a Brüsszel által elrendelt kötelező, ilyen-olyan oroszellenes gazdasági lépésektől, szankcióktól.
Ha elég bátrak leszünk ahhoz, hogy elfogadjuk ezt a moszkvai ajánlatot, akkor igen kedvező feltételekre számíthatunk. Nemcsak a hivatalos Oroszország, de az orosz közvélemény is igen nagyra értékeli azt, ahogy Magyarország küzd nemzeti érdekeiért, bátran dacolva Brüsszel nyomásával. Nemrégiben orosz portálok is beszámoltak arról, hogy Magyarország visszaadott Oroszországnak 12 milliárd dollárnyi, Brüsszel által kötelezően elrendelten nálunk befagyasztott orosz vagyont. (Ebben nem voltunk egyedül: Szlovákia – de, például még Svájc is – így tett.) Mondanom sem kell: Ursula boszorkány emiatt is tombolt.
De miért is szór Brüsszel villámokat? Mert ha megindul az a folyamat, hogy Brüsszel (mindenben alávetett helyzetű) tagállamai sorra kötnek majd ilyen külön megállapodásokat, akkor vége annak a kötelező, mindenkit örvényként a mélybe húzó vircsaftnak, amit úgy hívnak: közös energetikai beszerzés. Ursula boszorkány uralmának e ponton vége lesz.
A frankfurti szakértők, persze, kitértek másra is. Ha, ugyanis, minden tagállam más és más árakon kapja majd az orosz energiahordozókat, akkor megindul a tőke, a beruházások átáramlása azon országokba, ahol az energia a legolcsóbb lesz, Ha például a német kormány továbbra sem akar intézkedni – az istennek sem – annak érdekében, hogy helyreálljon és újra beinduljon az Északi Áramlat gázvezeték, akkor nemcsak hogy itt maradnak nálunk az ide települt német üzemek, de még újabbak is ide jöhetnek. És ezek akkor sem távoznak majd tőlünk, ha netán – ezért, vagy azért, így, vagy úgy, de – kikerülnénk az Európai Unióból. Ez utóbbi esetben, igen, elveszítenénk az uniós tagságból eredő előnyöket. Viszont akkor Brüsszel többé nem nyúzhatna, semmire sem kötelezhetne minket. Olyas valamikre, amelyekkel messze nagyobb károkat okoz nekünk annál, mint amennyit tőle kapunk. Az olcsóbb energiára alapozva termékeink akkor is versenyképesek lehetnek az európai piacon, ha kilépünk az Unióból, vagy éppen kirúgnak minket onnan.
A nem is nagyon távoli jövő kérdése: van-e Brüsszelnek olyan eszköze – jogi, de főleg gazdasági – amivel ellensúlyozni tudná ezt a csábító orosz ajánlatot?
Vagy netán – szokásuk szerint – a gazdaságon kívüli eszközt vetnek be gazdasági szuverenitásunk csorbítása, eltiprása érdekében.
Mert akkor, bizony, önmaguk állítanak ki, önmagukról bizonyítványt. Nyíltan is feltárva azt, ami eddig is nyilvánvaló volt azok számára, akiknek van szemük, hogy lássanak – van fülük, hogy halljanak.
Hogy az Európai Unió már réges-régen nem az, aminek indult: a tagállamok fejlődését szolgáló gazdasági, integrációs közösség. Az Európai Unió mindinkább egy második NATO – egy katonai blokk is. Oroszellenes politikai, gazdasági, katonai tömörülés – támadó, agresszív célokkal. Egy néhány zsarnok által irányítandó, nemzetek fölötti szuperállam kezdeménye. A globális nagytőke totalitárius diktatúrájának, a liberálfasizmusnak az egyik tartópillére (a másik: a NATO), korunk Szent Szövetsége.
Írta: Levédia krónikása
#Putyin #UrsulavontherLeyen #EU #szétesés #energia #oroszgáz #nemzetiérdek #NIF #Levédiakrónikása #szuverenitás
