Meloniék von der Leyen mellé álltak – az EB elnöke megúszhatja a bizalmatlansági eljárást

A bizalmatlansági indítványt a román AUR párt EP-képviselője, Gheorghe Piperea kezdeményezte. A 75 aláírás összegyűjtésével elérte, hogy napirendre kerüljön az ügy: a vádak között szerepel, hogy von der Leyen átláthatatlan módon egyeztetett a Pfizer vezérigazgatójával egy többmilliárd eurós vakcinabeszerzési szerződés előtt, és soha nem hozta nyilvánosságra a vonatkozó SMS-eket. A Bizottság tagadja, hogy ezek tényleges tárgyalásnak minősülnének, ugyanakkor a bíróság szerint hibáztak, amikor elutasították az üzenetek kiadását.

A kritikusok szerint a Bizottság ezen túlmenően megkerülte a parlamenti kontrollt is, amikor 120 milliárd eurót szabadított fel védelmi kiadásokra.

Von der Leyen a vádakat „összeesküvés-elméleteknek” nevezte, annak ellenére, hogy korábban ő maga büszkélkedett el azzal, hogy SMS-ben bonyolította az ügyletet. Most kijelentette: a szerződéseket a Bizottság és a tagállamok együtt tárgyalták. Mind a 27 tagállam önként döntött a vásárlás mellett. Nincsenek titkos záradékok, nincs kötelező vétel.

A „Pfizergate” kapcsán hangsúlyozta, hogy az üzenetváltás nem a szerződéskötés része volt, és szerinte a vádlók „Putyin apologétái, összeesküvés-hívők és antivaxerek (azaz oltásellenesek – a szerk.).”A kezdeményezés a jobboldaltól érkezett, a középpártok megosztottak:

• A szocialisták – élükön Iratxe Garcíával – elutasítják az indítványt, mondván, az inkább Orbán Viktor és Marine Le Pen politikai projektje, mint valódi elszámoltatás. Ugyanakkor élesen bírálták a Bizottság jobbra tolódását, a zöld agenda visszavonását és az NGO-k elleni támadásokat. García figyelmeztette is von der Leyent: „Ha újra elárulja az adott szavát, akkor a szociáldemokraták fogják vezetni az ellenállást.”
• A liberális Renew Europe frakcióvezetője, Valérie Hayer kijelentette: „Meg kell mondania, kik az igazi szövetségesei. Nem írta alá egyetlen képviselőnk sem ezt az indítványt – reméljük, ezt észrevette.” Szerinte a Bizottság az utóbbi időben túl sokszor támaszkodott a „szélsőjobboldal” támogatására.
• Az ECR (Európai Konzervatívok és Reformerek) társelnöke, Nicola Procaccini (Meloni bizalmasa) elhatárolódott az indítványtól, annak ellenére, hogy saját pártcsoportja egy része aláírta azt. Mint mondta: „Ez politikai hiba volt. Két harmadunk nem támogatta – nem azért, mert ne értenénk egyet a kritikákkal, hanem mert rossz stratégiának tartjuk.”

Itt érdemes megjegyezni, Giorgia Meloni harcias, rendszerkritikus kiállása abban a pillanatban megszűnt, ahogy kormányra került, számos elemző szerint egyszerűen azért, mert Olaszország szokás szerint nehéz gazdasági helyzetben van, ezért, ha akarna sem foglalhatna el radikális pozíciót – arról, hogy akarna-e, megoszlanak a vélemények.

A vita élére álló Gheorghe Piperea a Bizottság működését „szuverénitás-ellenesnek” és „szovjet típusúnak” nevezte, hangsúlyozva, hogy a kelet-európai polgárok nem akarnak visszatérni az autoriter múltba.

Von der Leyen válasza szerint: „Ez a legrégebbi szélsőséges recept: megosztani a társadalmat, lerombolni a demokráciába vetett bizalmat, és újraírni a világjárvány történetét.” Szerinte mindez Putyin érdekeit szolgálja, és kijelentette, hogy a román, német és lengyel szélsőjobb „Oroszország bábjaiként” működnek.

Manfred Weber, Magyar Péter patrónus és az EPP vezetője is így fogalmazott: „Ez az indítvány Putyin malmára hajtja a vizet. Aki most felforgatja az EU-t, az nem Európát védi.”

Ez legalábbis figyelemre méltó két olyan politikustól, akiknek a pártjai Németországban egyszerűen betiltanák a kihívóikat.

A szavazás csütörtökön lesz. Bár von der Leyen pozíciója a középpártok támogatása miatt szinte biztosnak tűnik, a vita rámutatott: a bizalom nem feltétlenül stabil. A mainstream pártok ugyan elutasítják a patrióták támadást, de egyre kritikusabbak a Bizottság jobbra tolódásával és titkolózó működésével szemben. Von der Leyen tehát könnyen két tűz között találhatja magát.

MH