Mayer Gábor: Tus – avagy kétvállon a halálra szurkált demokrácia
Bevittek egy tust, aztán még egyet, és még. Halálra szurkálták az előtte gondosan megkötözött demokráciát.
Rengeteg vér volt a demokráciában, most ömlik, folyik, csöpög belőle mindenhol, feketén szárad a kifolyatott vér. Ide is folyik bőven, ránk, pedig 56 óta már nem tudunk olyan talpnyi helyet találni, ahol ne megfeketült véren, elszenesedett tetemeken gázolnánk.
A tus is fekete, mélyebben, mint az élet piros véréből feketedett alvadék, amikor az életből gyilkos marok tépi ki, s veri éles kőhöz a szuszt, de van kéz olyan is, mi életet, gyönyörű rózsát rajzol szénnel, vagy holló tussal. Megint nem alhatunk. Azt kell figyelnünk, milyen kezek közelében élünk.
Amerikában szintet léptek, hívatlan fekete kezek igyekeznek kiszorítani az életből az élet színét. A demokrácia összezúzott épülete alá temetni a még élő valóságot. Az alá az épület alá, melyet évszázadok óta építgettek a maguk protekcionistán képmutató módján, s melyre annyira büszkék voltak. Bármilyen volt, nekik az élet rózsája díszlett homlokán. Ma valakik béke Nobel díjra készülnek felterjeszteni a BLM minden izében fekete színű mozgalmát, ugyanakkor mások ugyanarra a világ cserkészmozgalmát. Az egészséges, barnapiros jövőt nevelő cserkészetet, s a jövőt markába kapva macskakölyökként megfojtó BLM mozgalmat, mert a BLM segítette érvényre az újmódi demokráciát. Most már tudható és mondható, elmondták, leírták: a háttérben dolgozó törvénytelenségekkel siklatták ki a demokratikus szabályokat annak érdekében, hogy a választás ne a szájuk íze ellenében végződjön. Azaz, kinyitották a szelencét, és jogosnak minősítettek minden, az összefogók ellen irányuló összeesküvést. Ezzel visszarántották Amerikát a ma már nosztalgiával felfogott vadnyugathoz, ahol állítólag a fegyverek pillanatnyi csoportosulása döntött az eredeti tőkefelhalmozás irányáról és személyeiről. Azok lettek a győztesek, tehát gazdagok, erősek, tekintélyesek és erkölcsösek, akiknek nagyobb, bőszebb, gyilkosabb és kegyetlenebb bandáik voltak. Törvénybe iktatták, hogy a győztes bandavezér a tiszta, a demokratikus, s nagyjából az akkor megerősödött vérvonalak máig élő ágai rendezték ezt a mostani demokrácia átcsoportosítást is. Ami annyit jelent, hogy nagyobb, bőszebb, gyilkosabb és kegyetlenebb bandával átcsoportosítható ez a most, alvadt vérrel rajzolt demokrácia térkép is. Megint nem érvényes tehát semmi, ami reggel volt, estére változhat. Mert a pénzből gyúrt, és világra szabadított golyó – legyen az elektromos jelből vagy rézhüvelyből kiröppenő ólommag: mindenkit megfog.
Mementó 2006 emlékmű
