Magyarország és Szerbia felgyorsítja az orosz olaj új útvonalának építését

Budapest és Belgrád felgyorsítja egy új vezeték építését, amely a Druzsba energetikai rendszeren keresztül orosz kőolajjal látná el Szerbiát – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. A döntés az Oroszországgal szembeni legújabb amerikai szankciók miatt született.

Szijjártó szerdán jelentette be a tervet Dubravka Đedović Handanovic szerb energetikai miniszterrel folytatott telefonbeszélgetése után.

Szijjártó a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az elmúlt évek gyakran politikai okokból kirobbant energiaválságai megmutatták, hogy az országoknak szorosan együtt kell működniük az energiaellátás biztonságának garantálása érdekében.

„A világpolitika egyes szereplői komoly nehézségeket okozhatnak szankcióikkal és korlátozásaikkal, és úgy tűnik, hogy döntéseikben nem veszik figyelembe szövetségeseik érdekeit”

– fogalmazott Szijjártó.

A külügyminiszter Belgrádot stratégiai partnernek nevezte, mondván, Szerbia nélkül nincs magyar energiabiztonság, és fordítva.

Szijjártó Péter facebook bejegyzése:

Szerbiát, amely Horvátországon keresztül nagymértékben függ az orosz kőolajszállításoktól, az ukrajnai konfliktus miatt Moszkva ellen bevezetett nyugati szankciók jelentősen érintik. A 2022 óta bevezetett korlátozások közé tartozik a tengeri szállítású orosz olajra vonatkozó embargó, valamint a más típusú nyersolaj hordónkénti 60 dolláros árkorlátozása.

Magyarország ígéretet tett arra, hogy szükség esetén kisegíti Szerbiát gázzal. A két ország 2022 októberében megállapodott egy új vezeték építéséről, amely a Druzsba energetikai rendszeren keresztül orosz uráli nyersolajjal látja el a balkáni országot.

A Druzsba, amely a világ egyik leghosszabb vezetékhálózata, mintegy 4000 kilométeren keresztül szállítja a nyersolajat Oroszországból a csehországi, németországi, magyarországi, lengyelországi és szlovákiai finomítókba.

Az Egyesült Államok által a múlt héten bejelentett, Oroszország elleni szankciók tovább rontották a Szerbiába irányuló kőolajszállítások kilátásait. A korlátozások két nagy kőolajtermelőt – a Gazprom Neft és a Surgutneftegaz -, valamint ezek leányvállalatait célozták meg.

Az egyik ilyen leányvállalat a Naftna industrija Srbije (NIS), amely az orosz kőolaj szállítását bonyolítja Szerbiába és a szomszédos európai országokba. A kapcsolódó biztosítók, valamint több mint 30 olajmező-szolgáltató vállalat és több mint 180, orosz olaj szállítására használt hajó is feketelistára került.

Szijjártó Péter arra figyelmeztetett, hogy az átfogó korlátozások „az üzemanyagárak komoly emelkedéséhez vezethetnek” Magyarországon és a régió más országaiban.

 

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kiemelt képen: Szijjártó Péter a Dubravka Dedovic szerb energiaügyi miniszter / Fotó: Szijjártó Péter facebook oldala