Magyar Péter, a „politikus” – avagy a pszichopata, a tömegpszichózis és az impotencia

Ha egy részeg ember elégedetlenségének hangot adva felhívja a Tescot és azt mondja, hogy „majd jól felrobbantalak benneteket”, a rendőrség egy órán belül előállítja, majd gyorsított eljárásban akár éveket is kaphat terrorfenyegetés miatt.

Ellenben, ha Magyar Péter „ostromot” hirdet egy, a választásokat megelőző nyilvános, televíziós vita helyszíne ellen, az láthatóan senkinek nem indítja be a fantáziáját. Pedig, Magyar Péter potenciális bűnözővé válik, amikor magatartásával a Btk. számos paragrafusában foglalt bűncselekményt megvalósítva kívánja érvényre juttatni saját, olykor abnormálisnak tűnő és minden alapot nélkülöző álmait. Illetve nem a saját álmait, hanem azokét, akik megálmodták az álmokat és megfizetik Magyart a közkinccsé tételért. Igaz, e pillanatban nem is érdekes, hogy kik az álmodók, hiszen azzal tisztában van minden józanul gondolkodó magyar ember. Ami inkább lényeges az elmúlt heteket tekintve, hogy valójában Magyar Péter megnyilvánulásai, lázítása és feltételezhető bűnelkövetései miért nem vonnak maguk után semmilyen jogi, nemzetbiztonsági retorziót. (kiem. – szerk.) Ugyanis ezek a konkrétan megállapítható és elkövetett bűncselekmények, még egy joghoz mit sem értő polgárban is kérdéseket vetnek föl.

Amikor a társadalmi béke ellen, a fennálló, demokratikusan megválasztott hatalom rágalmazásával, fenyegetésével lép fel bárki, az – bárhogyan is bagatellizáljuk –, akár gyilkossággá, gyilkosságsorozattá is válhat, mert a tömeg felbőszítése könnyű, azonban a tömeg megfékezése már lehetetlen. Ha pedig, egy elmeháborodott, öntörvényű, fizetett bűnöző hatalmat kap, akkor – ezt 1919-ből és 1948-ból ismerjük –, tömeggyilkossá, vérengzővé, aljassá válhat az őt követők tömege, hiszen mindig van irigy, kapzsi, elégedetlen és gyűlölködő tömeg a társadalmakban. Magyar Péter láthatóan nem a békére, hanem a súlyos békétlenségre, a társadalmon belüli gyűlöletre uszít. Amikor pedig, felszólítgat különböző pártokat, vezetőket, rágalmazva, vádaskodva, megfenyegetve őket, akkor válik potenciális bűnözővé. Ám, a jelen „demokráciában” ennek magyar Pétert illetően semmilyen retorziója nincs, nem lesz, nem volt.

A hallgatást nem értem, mert a hallgatás egy bűncselekménytömeggel szemben legalább olyan bűn a társadalom ellen, mint a gyűlöletkeltő, a rágalmazó bűne. És voltaképpen az egész jelenségnek itt van a méregfoga. Nincs kellő, jogilag alátámasztott ellenlépés Magyarral szemben, így a társadalom jó része azt gondolhatja, hogy a kormány tényleg fél, hogy valóban igaz, amit az ellenzék évek óta sulykol, miszerint itt mindenki, aki vezető pozícióban van lop, hogy Orbán Viktor – akinek a például a rezsicsökkentést, a mai Európát nézve, a szabadságot, a békét köszönhetik a magyarok –, maga az ördög. (Már korábban, évekkel ezelőtt jeleztem, hogy a baloldali vádaskodásra, a kormánynak jogi lépésekkel kellene válaszolnia, hiszen, ha a gyerekbe azt sulykoljuk, hogy hülye, akkor az a gyerek hülye is lesz egy idő után! És a társadalom nagyobbik fele nehezebb felfogású, mint egy gyerek, így el is hiszi a jobboldali politikusokról, hogy lopnak. Ez a tömegpszichózis.)

A társadalom egy része olyan, mintha elmebeteg volna… ami abból adódik, hogy a személyes jólétüknél a mai gazdasági lehetőségekkel mit sem törődve többet akarnak – maguknak! Magyar hallgatóságának soraiban senkit nem érdekel az ország, senkit nem érdekel a mind közelebb settenkedő háború, a lehetséges és várható sorozások, s sokszorosára emelkedő rezsi? Senkit nem érdekel, hogy Magyar Péter azokat szolgálja, akik háborút akarnak, és a háborút finanszírozzák, miközben hisztizik, mint egy szaros kölyök, amikor – teljes joggal –, háborúpártisággal vádoljuk. (kiem. – szerk.)

Magyar Péter követőinek csak az a fontos, hogy lehessen nyilvánosan elégedetlenkedni, hangosan szidni a kormányt, Orbán Viktort és dicsőíthessen egy szánalmas, kicsinyességébe és nárcizmusába belevesző, fecsegő, gondolkodásában korai tinédzser szinten lévő nagyvezért, aki bátran, de az olajpadlós, ócska, külvárosi, proli kocsmák szintjén fenyegetőzik és a miniszterelnök lehetséges feljelentésével tüzeli primitív, gondolkodásra képtelen, önző, irigy és logikátlan proli hallgatóságát. Uszítja a társadalmat az egyház ellen, kihangsúlyozva, hogy ő piarista diák volt… ami persze, nem látszik a magatartásán. Jelenits István atya és a piaristák bizonyára nem örülnek ennek a „reklámnak”. Magyar nyilvánosan gyaláz megyéspüspököt, papot, templomból kijövő borlovagokat. Mert neki valamiért mindent szabad… Demokrácia van – azaz káosz, tehát –, belefér! Tényleg belefér?

Summa summarum: nem értem a kormány, a jog, az igazságszolgáltatás, a rendfenntartók impotens magatartását! Ha egy szürke polgár csak egyet is elkövetne Magyar Péter eddig felhalmozott bűnlajstromából, az súlyos következményeket, akár börtönt vonna maga után. Magyar ellen viszont csak „Békemenet” lesz… ami körülbelül annyi, mint a kisgyereknek az „ejnye-bejnye” és a hótt embernek a puszi. Igazán nincs más lehetőség? Magyarra nem érvényes ebben az országban a jog, a Btk.? Magyarországon, szabadon lehet politikai garázdaságokat elkövetni, rágalmazni, vádaskodni, gyalázni és bujtogatni, míg a miniszterelnök pert veszít, ha őt rágalmazzák, és ezért a joghoz fordul segítségért? Miféle ócska, szennyes világ ez? Miféle joggyakorlat, miféle független bíróság, miféle rend ez? Nem vagyunk már hatalmon? Nem elég négy kétharmad ahhoz, hogy az ország békéjét meg lehessen védeni a belső bűnözőkkel, hazaárulókkal, spionokkal szemben? Erre szavaztam volna, és ennek örültem ama bizonyos április 3-án?

Nem! Nem erre szavaztam! Magyarország és a magyar nemzet számtalanszor átélte már a népirtást, a „Magyarosan” generált lázadások áldozataira, nagy csinnadrattával, „könnyes szemmel” és hülyénél hülyébb politikusi beszédekkel, koszorúzásokkal havonta emlékezhetünk… és mégsem tanulunk semmiből! Az árulók itt járnak közöttünk – büntetlenül! Mivé lett a szabadságszeretet, mivé lett a magyar, mivé lett a magyar társadalom? Nekünk is szükségünk van az ébredéshez és a rendcsináláshoz arra, amit a Felvidéken megéltek az elmúlt napokban?

Ezernyi kérdés tajtékzik bennem… mert szemben Magyar potenciális gyilkos uszításával, mi még mindig csak a „nadrágszíjnál”, a „nőverőnél”, Magyar „hazudozásainál”, a „majd június 9-e után megmutatjuk”-nál tartunk… És ha nem jön be ez a dátum, ez a június 9-e, akkor beültetjük magyart a miniszterelnöki székbe?

Meg sem fordul a fejekben a „potenciális gyilkos”, a „potenciális terrorista”, a „potenciális bűnöző” fogalma, valamint, az ez ellen lehetséges és elvárható jogi és nemzetbiztonsági fellépés lehetősége? (Szabó Bálint sem egy áhított, tiszta szellemű politikus, de az ő magánszámainak a veszélye elenyészik Magyaré mellett. Szabót mégis üldözőbe vette a hatalom.)

Mi van, milyen ördögi koncepció lehet tehát a háttérben, Magyar Pétert illetően?

Isten irgalmazzon ennek az országnak, a magyar nemzetnek, ha ez úgy folytatódik, ahogy gondolom… 1919, 1944, 1946, 1957…

Stoffán György

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Magyar Péter üvölt