Lengyelország kiadta a parancsot Berlinnek
Lengyelországból felszólították Berlint, hogy állítsák le a nyomozást az Északi Áramlat felrobbantása miatt
A feszültség egyre nő Lengyelország és Németország között, miután Varsó nyíltan felszólította Berlint, hogy szüntesse meg a nyomozást az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának ügyében. A lengyel nemzetbiztonsági hivatal vezetője, Slawomir Cenckiewicz szerint a német eljárás érthetetlen és ellentétes a szövetségi érdekekkel, hiszen a robbantás a Putyin háborús gépezetének egyik pénzforrását vágta el – derül ki a Financial Times cikkéből.
A 2022 szeptemberében történt támadásban ismeretlen elkövetők víz alatti robbanásokkal rongálták meg az Oroszország és Németország között futó Északi Áramlat 1 és 2 vezetékpárját. A svéd és dán hatóságok már lezárták vizsgálataikat, de a német ügyészség tovább nyomoz, sőt európai elfogatóparancsot is kiadott több ukrán gyanúsított ellen.
Az egyik feltételezett elkövetőt Lengyelországban tartóztatták le, egy másikat Olaszországban, a kiadatási eljárás még tart. Varsó azonban egyre kevésbé hajlandó együttműködni Berlin igazságügyi szerveivel.
Lengyelek: akik az orosz háborús gépezetet támadták, nem lehetnek ellenségek
Cenckiewicz szerint Németország hibát követ el, ha olyan embereket akar felelősségre vonni, akik a háború idején Oroszország gazdasági infrastruktúráját gyengítették.
„Ha Németország olyanokat üldöz, akik elvágták Oroszország egyik fő bevételi forrását, akkor világos ellentét feszül Varsó és Berlin között” – fogalmazott a nemzetbiztonsági vezető.
„Ez a vizsgálat nem szolgálja sem Lengyelország, sem a NATO érdekeit. Jogilag talán védhető, politikailag azonban a Kreml malmára hajtja a vizet” – tette hozzá.
A robbantások idején a vezetékek már nem szállítottak gázt, mivel Moszkva korábban elzárta a csapokat, és az Északi Áramlat 2 sem kezdte meg működését.
Donald Tusk sem akar felelősségre vonást
Donald Tusk lengyel miniszterelnök már szintén elutasította a kiadatást, mondván: „Az Északi Áramlattal nem az a baj, hogy felrobbant, hanem az, hogy egyáltalán létezett.”
A kijelentés újabb diplomáciai vihart kavart. Berlin szerint a jogállamiság nem politikai alku tárgya, és a gyanúsítottak elleni eljárásnak folytatódnia kell. A német kormány attól is tart, hogy ha kiderül: a támadást NATO-területről indították, az komoly biztonsági és politikai kérdéseket vet fel.
Háborús logika vs. békeidő rendje
A mostani vita újabb jele annak, hogy Lengyelország és Németország eltérően értelmezi az orosz agresszió utáni korszakot. Varsó katonai logikában, Berlin jogi logikában gondolkodik. Miközben Németország továbbra is a jogállamiság elveire hivatkozik, Lengyelország szerint a realitás az, hogy háborús körülmények között a stratégiai érdek felülírja a formális jogot.
Elemzők szerint a vita szimbolikus ütközet az európai rendről: arról, hogy a kontinens a háborús logikát vagy a béke rendjét tekinti-e elsődlegesnek.
A lengyelek véleménye egyértelmű, nem tűrik, hogy a Németország által épített orosz energiafüggőséget erősítő vezeték felrobbantóit elítéljék. A valódi kérdés, hogy Berlin lenyeli-e, hogy futni kell hagynia a kárára elkövetett gazdasági terrocselekmény elkövetőit.
hirado.hu
Kiemelt kép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/PAP/Adam Warzawa
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
