Lengyel-német feszültség a II. világháborús kárpótlás miatt – óriási összegről van szó

Berlin „gyáván elbújik a bírói mentelmi joga mögé”.

Németország „gyáván” viselkedik azzal, hogy nem hajlandó tárgyalni Varsóval a második világháború alatti náci megszállás okozta károkért járó jóvátételről – állította Arkadiusz Mularczyk lengyel külügyminiszter-helyettes.

„Egyrészt a [lengyel] áldozatok részéről a bírósági jogorvoslat hiánya, másrészt a németek részéről a hajlandóság hiánya az, hogy tárgyalásokat kezdjenek erről a kérdésről”

– panaszkodott Mularczyk a PAP hírügynökségnek adott szerdai interjúban.

Berlin „gyáván elbújik a bírói mentelmi joga mögé” – tette hozzá, és kitartott amellett, hogy „skizofrén helyzet ez Németország részéről, amely magát jogkövető, demokratikus, az emberi jogokat tiszteletben tartó államnak tartja”.

Mularczyk, aki a hét elején Berlinbe látogatott, azt mondta, hogy utazása „erkölcsi nyomásgyakorlás a német politikusokra, akik azt gondolják, hogy a kérdés [a jóvátételről] már régen eldőlt”.

Lengyelország tavaly ősz óta követeli azt, hogy Németország fizesse ki a kártérítést, miután a lengyel parlament megszavazta, a 6,2 trillió zloty (1,36 trillió dollár) kártérítés követelését a második világháborúban elszenvedett károk miatt.

Berlin azonban kitart amellett, hogy az ügy már megoldódott, amikor Varsó 1953-ban a Kelet-Németországgal kötött megállapodás értelmében lemondott a restitúcióhoz való jogáról, és hogy a kérdést a német újraegyesítésről szóló 1990-es szerződéssel véglegesen rendezték.

Németország lengyelországi nagykövete, Thomas Bagger szerdán megismételte Berlin álláspontját, és a lengyel Radio 24 rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy „a jóvátétel kérdésében már mindent megbeszéltek”.

„Ez a téma Pandora szelencéje, és jobb, ha ezt a szelencét nem nyitjuk ki”

– állította Bagger.

Andrzej Duda lengyel elnök tavaly felvetette, hogy Oroszország, mint a Szovjetunió utódállama, szintén tartozik jóvátétellel Varsónak.

A szovjet hadsereg 1945-ben a helyi csapatokkal együtt fejezte be Lengyelország felszabadítását a nácik alól, de ugyanakkor új megszállóként telepedett a lengyel államra.

Duda elképzelését Moszkva elítélte, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „egészségtelen politikai szélsőségességnek” és a varsói „őrjöngő ruszofóbia” újabb jelének minősítette.

Peszkov megjegyezte, hogy Oroszországnak viszont a 16. századra visszanyúló sérelmei vannak Lengyelországgal kapcsolatban, amikor a Lengyel-Litván Nemzetközösség egy időre megszállta Oroszországot.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt kép: A német hadsereg bevonul Varsóba, 1939 szeptemberének végén / wikipédia