Lemondott: Klaus Werner Iohannis nem volt Románia kedvence
Klaus Werner Iohannis nem volt Románia kedvence, de különösképpen nem szerették azok a székelyek és magyarok sem, akik első megválasztásakor nagy reményekkel támogatták a „bakszászt” – ahogy a nép nevezi a szász származású Johannisból, Iohannissá románosodott egykori besúgó elnököt.
Iohannis nem csak azoknak okozott hatalmas csalódást, akik nemzetiségi elnökként azt várták tőle, hogy a kisebbségek sorsát a szívén viseli, de saját szász nemzetisége is árulónak tekintette, hiszen neve írott formáját is megváltoztatta, hogy románabbnak látsszék a románnál. Közben, amit csak tudott és lehetett, el-, és átadott a Biden kormányzatnak, eladva Románia még megmaradt függetlenségét, értékeit.
Lemondásának okai között az értő elemzők a romániai demokrácia választási rendjének sárba taposását, a diktatórikus magatartás és az árulás esetleges megtorlása miatti rettegést tartják elsődlegesnek. Hiszen, Iohannis úr olyan közhangulatot teremtett az utóbbi hónapokban, Romániában, ami nem zárta ki a Ceausescu elleni megtorlás megismétlődésének lehetőségét.
Igaz, a román politika – bárki vezeti is az országot – eddig sem az egyenességről, a tisztességes jogi és politikai eljárásokról, a diplomáciai szokásjog megtartásáról szólt. Iohannis, a romániai joggyakorlatot is megtiporta, amikor kérések és tüntetések ellenére, egy, a nacionalista jogi gazemberek által fabrikált perben elítélni és börtönt szenvedni hagyta a két kézdivásárhelyi székelyt, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. Akkor sem fejezte ki nemtetszését, amikor az Úz-völgyében, a fasisztoid román nacionalista párt sírokat rombolt és gyalázott meg.
Iohannis lemondásával tehát, Románia egyelőre nyert. Az persze, még talány, hogy a következő elnök követi-e a nagyromán elképzelések mentén történő hazaárulás és a nemzeti kisebbségek elnyomása tekintetében elődeit vagy Románia elkezd lemászni a politikai fáról és az Altamira-i ősember mintájára, politikailag végre felegyenesedik. Ez utóbbit csak haloványan remélhetjük, Románia alig százötven éves, összehordott „dák-román” történelmének tapasztalatai alapján.
Kiemelt képen: Klaus Werner Iohannis
Mementó 2006 emlékmű
