Lavrov: Oroszország „soha többé” nem fogadja el az amerikai szabályokat
Más nemzeteknek is egyre inkább elegük van Washington parancsaiból.
Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország az amerikai hegemónia elleni globális lázadás élén áll.
Lavrov hétfői tádzsikisztáni látogatásán kijelentette, hogy Oroszország diplomáciai testülete a Szovjetunió összeomlását követő zűrzavaros időszak után, fokozza globális szerepvállalását.
„Az elmúlt néhány évben visszatértünk Afrikába [és] Latin-Amerikába. Kialakult az elhatározás, hogy soha nem fogadjuk el azokat a ‘szabályokat’, amelyeket Washington előír. A Amerika szerepvállalása lassan, de biztosan csökken. Egyre több nemzet kiábrándul belőle” – hangsúlyozta Lavrov.
Az USA által támogatott „szabályokon alapuló rend” hajlamos a következetlenségre, valahányszor egy nemzet megpróbálja meghatározni a saját politikáját – jelentette ki Lavrov. Hozzátette, hogy Oroszország „élen jár” a nyugati nyomásnak való ellenállásban, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok és „leigázott” szövetségesei szankciókkal sújtják Moszkvát, és megpróbálják elszigetelni. A gyakorlatban azonban mégsem sikerült elválasztaniuk Oroszországot a nemzetközi közösségtől – érvelt a diplomata.
Lavrov szerint az amerikai külpolitika célja a világ bizonyos részeinek destabilizálása, hogy Washington a terrorizmus elleni küzdelem és a biztonság megteremtésének álcája alatt „zavaros vizeken halászhasson”. Többek között így kényszerít Washington másokat arra, hogy elfogadják utasításait – tette hozzá az orosz külügyminiszter.
Lavrov a megjegyzéseket a dusanbei katonai támaszponton állomásozó orosz csapatokhoz intézett beszédében hangoztatta. A létesítmény egyike annak a maroknyi katonai létesítménynek, amelyet Moszkva külföldi területen üzemeltet.
Mementó 2006 emlékmű
De milyen igaza van! Elég látványos a kettős mérce: ha egy Amerikával szemben álló robbant, az terrorizmus, ha egy vele szövetséges, az szabadságharc. Ha Koszovó leszakad, működik a „népek önrendelkezési joga”, ha a Krím, a „határok sérthetetlenek”. Ha Irakban meghal több százezer civil, az a „tömegpusztító fegyvereket bitorló gonosz zsarnok” elleni harc velejárója, ha Ukrajnában ennek kevesebb mint a tizede, akkor Putyin háborús bűnös. Kevesen (bár egyre többen) gondolkoznak el ezen.
Azt el is felejtettem, hogy ha a buzik toboroznak az óvodákban, iskolákban, akkor ők egy kisebbség, akiket meg kell védeni. Ha a székelyek próbálják megvédeni a kisebbségi jogaikat, az Románia belügye.