L’art pour l’art társulat: A bankban (1995.)
Mindenkinek figyelmébe ajánlom az alábbi videót!
Ezt művelik velünk a bankok.
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
Elképesztő és felháborító, hogy azért, mert valaki a náluk tartott (és addig általuk használt és nekik hasznot termelő) pénzéből ki akar venni, fizetnie kell (méghozzá nem is jelentéktelen összeget, sőt, ma már azért is plusz összeget kell fizetnünk (és ez a kormány bűne!), ha átutaljuk, holott ez is jogtalan, főleg az, hogy a fizetendő függ az összeg nagyságától, hiszen az ezzel elvégzendő munka semmivel sem több, és minderre még számlakezelési díjat is felszámolnak. Csak tudnám, hogy az átutalások nem számlakezelések-e? Ha nem, akkor mi számít annak?…
Azt hiszem, hamarosan a bankok miatt fognak leginkább feldühödni az emberek, mert amit ezek művelnek, az a legaljasabb rablás! (Híradmin – NIF)
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=ZL2IGT2Pr10]
Nemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
Tanulságos történet. Jó lesz végre vigyázni ezekkel a rabló bankokkal!
Lenhardt Ibolya
Hasonló képen jártam én is egyik rabló bankkal !
József Salamon
Salamon!
Melyik volt az a rabló bankok közül?
H.B.
Az emberszerű külső alatt egy lárva morálja húzódik meg, amely a zsákmányra nyáladzik és mindenre képes, hogy azt megkaparintsa, főleg ha van még hozzá hatalom is!
Hazudni, csalni, lopni, megjátszani magukat, ez nem ár érte, a konc a fontos!
Miért lehetséges ez? – kérdezhetnénk jogosan.
Erre a válasz az: MERT NEM TANULTUK MEG MÉG MINDIG FELISMERNI ŐKET!!!
1995. Akkor sem volt érthető a banki nyelvezet, mint ahogy ma sem érthető. De hát ez nem véletlen, mert ugye miből lenne a kiugróan magas banki alkalmazotti jövedelem? Talán csak nem a felelősség miatt? (ez költői kérdés volt) Bank csődöknél, rossz döntéseknél történt e felelősségre vonás? NEM! A nép pénzéből (akiket egyébként is megsarcolnak) történt a konszolidálás….
nemjoezigy
„Bank csődöknél, rossz döntéseknél történt e felelősségre vonás? NEM! A nép pénzéből (akiket egyébként is megsarcolnak) történt a konszolidálás….”
Így igaz – és miért? – mert hagyjuk.
Kíváncsi vagyok,hogy vajon hány deviza hiteles ment ki tüntetni a Kossuth térre Kásler Árpád mellé?
H.B.
„…vannak megtorlott bűnök és vannak megtorlatlanok és vannak büntethető ártatlanok és vannak büntethetetlen bűnözők ”
Hetek óta folyik a vita: tranzakciós díj, vagy sem, áthárítják-e, vagy sem? Különös dologra lettünk figyelmesek. A férjem arra kötött szerződést, hogy a számláján lévő pénzmozgásokról SMS-ben értesítsék. A napokban olyan SMS érkezett 4 Ft, aztán 11 Ft, s mindez darabonként 35 mobil díjért. Ha mindezt nem külön tételben, hanem a vásárlási összeghez hozzáadva küldik, észre sem vesszük! Mostmár tudjuk, a tranzakciós díj áthárításra kerül. Eddig még csak kamatadót fizettünk, ma már tranzakciós díjat is. Nem lesz ennek jó vége! S mind emellett a saját pénzedhez– amit hívatalból(!)-a számládra utalnak, csak százalékos 0,2-0-3 % (?) levonás révén juthatsz hozzá. Jól van ez így?
T Éva
Kedves Éva, akkor Önnek nem is rossz bankja van, mert van, ahol épp a napokban emelték ezt az ezreléket, mégpedig a duplájára! (H)
A bankok egész működése egy kormányzati támogatást élvező átverés só. Mikor a banki tartalék ráta 1-5%, ami ráadásul a bankra van bízva, az több, mint érdekes. A tartalék ráta annyit jelent, hogy (vegyük az 5%-ot) ha van 5 forintom, tudok kölcsön adni 100,-Ft-ot. De ezt úgy kell csinálni, hogy a hiányzó összeget, hogy a könyvelés rendben legyen, a tartalékalaphoz hozzá kell csapni. Ami 1, na jó, talán 2 aláírás ellenében meg is történhet. A banknak immár 100,-Ft-ja van az első kölcsönkérő után, 5 forintról indulva. Következik a II. számú kölcsönkérő, akinek már 2000,-Ft-ot tudok kölcsön adni a bankomból. (ugye a tartalék alapban már 100,- Ft van és ennek a 20 szorosát adhatom kölcsön). A hiányzó 1900,-Ft-ot szépen hozzácsapjuk a tartalék alaphoz és máris van 2000,-Ft-om. A III. kölcsönkérőnek már 40000,-Ft-ot adhatok kölcsön, és így tovább. Ha valaki kiszámolja, hogy mennyi tartaléka lesz a banknak az 100 000 000 -dik kölcsönkérő után annak küldök 1 nyalókát. 🙂
Az egész nem más, mint egy ígérvény, hogy majd ezért a fecniért te tudsz vásárolni, bár az egész ér nem többet, mint az a darab papír amire nyomtatták. Amikor az államtitkár a feltett kérdésre azt válaszolja, hogy „a bankadót eleve úgy terveztük meg, hogy az állampolgárok minél nagyobb számára legyen elosztható, az egy főre jutó összeg csökkentése érdekében”, akkor ez nekem azt jelenti, hogy egyáltalán nem a bankokat akarták megadóztatni. Az ejrópai országok pedig azért veszik át egyre többen, mert látják, hogy a birka nép megeszi ezt a maszlagot is, még tapsol is hozzá. Hát hadd szóljon! Bizalomra épül az egész életünk, és az a fonák helyzet kezd egyre jobban előállni, hogy azért van szükségük a bizalmadra, hogy jobban átverhessenek. Az egész annyira hihetetlenül primitív, hogy ezért nem értik sokan. Valami olyasmi kellene, hogy megalakítani egy kamatmentes bankot, aminek az alapító okiratát úgy 5-6 millióan aláírnák. Így legalább annyi embert kellene megölniük ahhoz, hogy érvénytelenné váljon a szerződés. Ha a tartalék ráta 90% körüli lenne, akkor is gyorsan fölfutna az egész. A kamat és kezelési költség mentes működés miatt akár egy kockás füzet bonyolultságú program kellene csak a működtetéshez.
eSzeL
Kedves NIFadmin!
Hogyhogy semmi anyag nincs a NIF-en a Kásler-féle dolgokról? – vagy csak az én figyelmemet kerülte el?
H.B.
Tényleg nincs,… Talán majd lesz,… (H)
Minthogy az államadósság fizetéseket fedezetét az állami bevételek alkotják, amelyeknek fedezniük kell az évi kamat- stb., a modern adórendszer a nemzetközi kölcsönök rendszerének szükségszerű kiegészítője lett. A kölcsönök lehetővé teszik a kormány számára, hogy rendkívüli kiadásokat fedezhessen anélkül, hogy ezt az adófizető azonnal megérezné, de később mégis adóemelést tesz szükségessé. Másrészt az egymást követő adósságok felhalmozódása által előidézett adóemelés arra kényszeríti a kormányt, hogy az új rendkívüli kiadásoknál mindig újabb kölcsönöket vegyen fel! A modern adórendszer, amelynek tengelyét a legszükségesebb létfenntartási eszközökre kivetett adók, (tehát ezek megdrágítása) alkotják. (és mert ezt mindnyájan „fizetni kényszerül, aki él!) ezért magában hordozza az automatikus fokozódás csiráját (a kölcsönfelvevés kényszerének!) a túladóztatás nem rendkívüli jelenség, hanem ellenkezőleg alapelv! Ezért Hollandiában, ahol ez a rendszer először honosodott meg, de Witt a nagy hazafi Maximáiban úgy ünnepelte, minta legjobb rendszert arra, hogy a bérmunkásokat alázatossá, mérsékletessé, szorgalmassá és munkával túlterheltté tegyék. Forrás a Tőke, kidobtátok!
lényeglátó