Kvótareferendum – Az Országgyűlés elrendelte a népszavazást

A parlament 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a referendum elrendeléséről.

A népszavazási kérdés úgy szól: “Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy a népszavazás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható. Az indoklás szerint ebből 500 millió forint a korábban a Nemzeti Választási Iroda rendelkezésére bocsátott forrásból biztosítható.

A Kúria egy héttel ezelőtt utasította el a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat, ezzel lehetővé téve a népszavazást. Az Országgyűlés most hozott határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testületnek 30 napja van a panasz elbírálására.

A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé, és vasárnapra essen.

Fidesz: ne támadják meg a balliberálisok a parlament döntését!

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője arra szólította fel a balliberális oldalt, hogy ne támadja meg az Alkotmánybíróságon a parlament keddi döntését a kvótareferendum elrendeléséről. A fideszes politikus a népszavazást az ország történetében az egyik legfontosabb ügynek nevezte, úgy fogalmazott: “az elmúlt húsz évben nem állt ilyen súlyú döntés előtt Magyarország. A referendum sürgető mert “Brüsszelben egyre agresszívebb tervek születnek a kényszerbetelepítésre” – fogalmazott.

„Brüsszel kötelező döntést hozott”
Az Európai Unió kötelező érvényű döntést hozott, ez alól egyetlen tagország sem bújhat ki – jelentette ki magyar parlamentnek a migránsok kötelező kvóták szerinti áttelepítéséről szóló népszavazást elrendelő döntésére reagálva Alexander Winterstein, az Európai Bizottság egyik szóvivője.

A Fidesz-frakció szóvivője szomorúnak nevezte, hogy vannak, akik nyíltan kiálltak a brüsszeli kényszerbetelepítés mellett, és nemet mondtak arra a lehetőségre, hogy a magyar emberek dönthessék el, kikkel akarnak együtt élni. Nem támogatták a népszavazás elrendelését az MSZP, a DK és az Együtt politikusai; a liberálisok a hírek szerint az Alkotmánybíróságon támadják a népszavazást, a szocialisták más kérdésekről akarnak beszélni, a gyurcsányisták és bajnaisták pedig bojkottot hirdettek ellene – sorolta a képviselő. A Fidesz felszólítja a balliberális oldalt, hogy ne támadják meg az Alkotmánybíróságon a mai döntést – jelentette ki Halász János.

Zöld lámpát kapott a párhuzamos aláírásgyűjtés 
Könnyített a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán az Országgyűlés, lehetővé téve a párhuzamos aláírásgyűjtést az azonos témájú indítványok esetén.  A törvény módosítását 115 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadták el. A változtatás értelmében állampolgári kezdeményezés esetén mindaddig lenne lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg a NVB nem hitelesíti jogerősen a másik kérdéshez beadott, megfelelő zámú – azaz 200 ezer – érvényes aláírást.

Bojkottra szólít a DK és az Együtt

A szocialisták szerint a Fidesz ellehetetlenítette, hogy egyszerre lehessen szavazni a kormány által kezdeményezett, illetve az MSZP által támogatott népszavazásokról, és ezzel majdnem hatmilliárd forintot húzott ki a családok zsebéből. Bárándy Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának szocialista alelnöke szerint nem csak a józan ész, hanem a jogszabályok is lehetővé tették volna, hogy egynapon lehessen szavazni a betelepítési kvótákról illetve az állami vezetők bérplafonjának visszaállításáról és az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazási kezdeményezésekről. A szocialisták folytatják a Fidesz-ellenes aláírásgyűjtést, mondta.

Németh Szilárd: csak a népszavazás állíthatja meg Brüsszelt
Csak a népszavazás állíthatja meg Brüsszelt, mert “ott elhatározták, hogy (…) ezt a kényszerbetelepítést, ezt a kötelező kvótát ráerőltetik a schengeni országokra” – mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.
Németh Szilárd azt mondta: Brüsszelben akarják eldönteni, hogy a magyarok kikkel éljenek együtt, de ha nem alakulna minden a terveik szerint, pénzügyi szankciókat léptetnének életbe.
Úgy fogalmazott: míg egy be nem fogadott illegális migráns után 78 millió forintot kellene fizetni, az Európai Unió “egy magyarra egymillió forintot fordít” a 2013-2020-as ciklusban, ami szavai szerint “elképesztő és arcátlan”.
Németh Szilárd kiemelte: a kormány nagyon erős eszköznek tartja a népszavazást, és fontosnak, hogy a parlamenti döntés mellett az emberek akarata is megjelenjen. Jelezte: szerinte legkorábban ősz elején lehet referendum a kérdéstől.
A Fidesz alelnöke kitért arra is, hogy MSZP eddig is a bevándorlók pártján állt, és ellenezte a kormánynak az illegális bevándorlás megállítására tett intézkedéseit. Hozzátette: a kérdésben felül kell emelkedni a pártpolitikai szempontokon, és ha ez sikerül a Jobbiknak, akkor “nem fog úgy viselkedni, mint a szélkakas”, mivel korábban Vona Gábor pártelnök is a népszavazást támogatta.

 Az Együtt elutasítja a kótareferendumot, és arra kéri a választókat, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson. Szelényi Zsuzsanna azt mondta, a referendummal a kormány “sunyi módon” felhatalmazást akar szerezni arra, hogy az országot “bármikor kivigye” az Európai Unióból.

A Demokratikus Koalíció is bojkottálni fogja az Európa-ellenes népszavazást és a népszavazástól való távolmaradásra biztatnak, mert – megfogalmazásuk szerint – a  távolmaradás is szavazat, mivel “aki távol marad, az Európára szavaz”. A DK szerint ugyanis  Orbán Viktor kormányfő kvótaferemdumon valójában arra kér felhatalmazást, hogy kivezesse Magyarországot az EU-ból.

Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter múlt héten azt mondta, előreláthatólag szeptemberben vagy október első napjaiban lehet megtartani a referendumot. A népszavazás szükségességét a kormány azzal indokolta: Brüsszel helyett csak a magyarok dönthetik el, hogy kivel akarnak egy országban élni.

Jobbik: A Fidesz fáziskésésben van
A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint a Fidesz folyamatos fáziskésésben van a kötelező betelepítési kvóták ügyében. Vona Gábor keddi budapesti sajtótájékoztatóján továbbra is alaptörvény-módosítást sürget.
Az ellenzéki politikus – a miniszterelnök ezzel kapcsolatos, előző napi megjegyzésére reagálva – felvetette, hogy pártja követett-e el pálfordulást azzal, hogy szeptemberben a népszavazást támogatta, most azonban mást tart jobbnak, vagy a Fidesz, amely szeptemberben még elutasította a referendumot, most pedig az élére állt.
A Jobbik álláspontja nem változott, továbbra is a kvóták ellen van, ugyanakkor hatékonyabb eszközt javasol – jelentette ki.
Vona Gábor szerint 2015-ben a népszavazás időszerű javaslat volt, most azonban már idejét múlt és elégtelen. Közölte: az alaptörvény-módosítás gyors, azaz nem kellene őszig várni. 
Az idő nem nekünk dolgozik, az Európai Bizottság újabb abszurd javaslatokkal áll elő – érvelt.
A Jobbik elnöke megjegyezte: hiába adott a társadalom elutasító véleménye, ha a referendum nem lesz érvényes és eredményes, akkor visszafelé is elsülhet, és ellenkező hatást válthat ki. 
Ezzel szemben az alaptörvény kiegészítése a legmagasabb jogi szint és ingyenes megoldás – mondta.
Kitért arra is, hogy sikeres népszavazás esetén egyébként is jogalkotási kötelessége lenne az Országgyűlésnek.

Tuzson Bence: több mint 100 milliárd forintba kerülne a brüsszeli javaslat
Százmilliárdos tétel lenne elutasítani azt az 1290 migránst, akit a brüsszeli rendszer szerint Magyarországnak kellene befogadnia – mondta Tuzson Bence kedden az M1 aktuális csatorna esti műsorában. Az összeg meghaladja a 2017-es költségvetésben az áfacsökkentésre szánt forrást. “Tehát nagyon nagy összegről beszélünk; ezt elutasítjuk (…), és szövetségesekre lelünk a csehekben, szlovákokban, a lengyelekben ebben a kérdésben” – mondta. Fejenként 250 ezer euró (77,7 millió forint) “szolidaritási hozzájárulás” ellenében tagadhatnák meg ideiglenesen az uniós tagállamok, hogy részt vegyenek a menekültek automatikus elosztásában.

forrás: http://magyarhirlap.hu/

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)