Az aranykonvoj főszereplője: ki volt valójában Hennagyij Kuznyecov, az M5-ösön lebukott SZBU-tábornok?
A TEK és a NAV március 5-én két páncélozott pénzszállítót és hét ukrán állampolgárt fogott el az M5-ös autópályán – köztük Hennagyij Ivanovics Kuznyecovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori vezérőrnagyát. Az eset napok óta borzolja a kedélyeket Kijevtől Brüsszelig. Az ukrán oknyomozó sajtó most feltárja: ki is ez az ember valójában, és milyen üzlet állhat a szállítmány mögött. Mi összeszedtük, amit eddig biztosan lehet tudni – és amit nem.
Forrás: X
Az elfogás: páncélautók egy benzinkútnál
Ahogy arról a NIF tegnap részletesen beszámolt , március 5-én a magyar hatóságok két, Ausztriából Ukrajna felé tartó páncélozott pénzszállító járművet állítottak meg Magyarország területén. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése szerint a két autóban 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat találtak, az ügyben pedig pénzmosás gyanúja miatt indult eljárás.
Forrás: Terrorelhárítási Központ
A lefoglalt vagyon önmagában is döbbenetes, de a NAV háttérszámai ennél is tovább mutatnak: csak 2026 első hónapjaiban több mint 900 millió dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranyat szállíthattak át Magyarországon keresztül Ukrajnába hasonló módon – átszámítva ez mintegy 480 milliárd forintnak felel meg.
Forrás: Magyarország kormánya Facebook-oldala
Ki volt a tábornok?
Az ügy kulcsszereplője Hennagyij Ivanovics Kuznyecov. A Híradó.hu Vitalij Glagola kárpátaljai ukrán újságíró információira hivatkozva írta meg, hogy a Magyarországon elfogott egykori ukrán tábornok az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt vezérőrnagya. Korábban az SZBU terrorizmus elleni különleges műveleti központját vezette, és kapcsolatban állt az úgynevezett „Alfa” különleges műveleti egységgel, amely a szolgálat elit kommandója. 2014 márciusától a terrorellenes különleges műveleti központ vezetője lett, és részt vett a Donbász térségében zajló műveletek irányításában.
A harcok kezdeti időszakában, 2014 áprilisában a Szlovjanszk környékén történt összecsapások során meg is sebesült, amikor fegyveresek tüzet nyitottak az SZBU különleges egységének járműveire.
Eddig a hőseposz. Ami ezután következik, az más megvilágításba helyezi az egész ügyet.
Bírósági ítélet, belső vizsgálatok, luxusvilla
Pályafutása során az SZBU-n belül többször is fegyelmi vizsgálatok indultak ellene. 2011-ben a kijevi Pecserszki Kerületi Bíróság szolgálati bűncselekmény miatt elítélte. Ennek ellenére a rendszerben sokáig megőrizte befolyását, és 2020-ban az ukrán fél képviselőjeként a minszki békefolyamat egyik humanitárius munkacsoportjában is szerepet kapott, amely többek között a hadifoglyok és fogvatartottak cseréjével foglalkozott.
Az ukrán Antikor korrupcióellenes portál 2019-ből is felidéz kínos részleteket: 2019 februárjában két belső vizsgálat is indult ellene, amelyek nyomán szigorú megrovást kapott. A vádak között szerepeltek költségvetési pénzekkel kapcsolatos visszaélések, szolgálati jármű magáncélú használata külföldi nyaralásokhoz, valamint különféle „mellékes jövedelmek”.
A Glavcom ukrán híroldal 2020-as tényfeltáró cikke szerint Kuznyecov papíron „terrorelhárítási gyakorlatnak” álcázott szolgálati kiküldetéseket szervezett, miközben a parancsnoksága alá tartozó különleges erők valójában civil rendezvényeket, koncerteket biztosítottak, teljesen feketén. A dokumentációban ezek az utak az oroszok által megszállt övezetbe szóló kiküldetésekként szerepeltek, ami ráadásul több előnnyel is járt a résztvevők számára: a katonák fizetését megemelték, szolgálati idejüket pedig a frontszolgálatra jellemző, kedvezőbb beszámítással vették nyilvántartásba.
Ugyanez a cikk egy súlyos körülményt is megemlít: Kuznyecov egyik beosztottja, Vaszilij Prozorov később Oroszországba szökött, és azt állította, hogy együttműködött az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB).
Mindezek ellenére a Zelenszkij-kormányzat 2020-ban kitüntetéssel jutalmazta. Kuznyecov megkapta a katonai és biztonsági szolgálatban végzett kiemelkedő tevékenységért adományozott Danilo Halicski-rendet .
Az Antikor portál emellett leírja a tábornok kijevi Oszokorkiban, a Dnyeper partján álló fényűző ingatlanát, amelynek látványa – medencéjével és a birtok egészével – élesen szemben áll azzal a hivatalos pályaívvel, amelyet egy állami terrorellenes vezető papíron befuthatott.
A fogolycsere-üzlet és Andrij Jermak
A Kuznyecovról szóló legsúlyosabb vádak a fogolycserékhez kapcsolódnak. Az Antikor korrupcióellenes portál szerint Kuznyecov és a felette álló politikai körök komoly üzletet csinálhattak a hadifogoly- és túszcserékből. A cserefolyamatok során nem egyszer valódi ukrán katonák és foglyok helyett olyan üzletemberek vagy kétes hátterű személyek kerültek be a programba, akik pénzért vásároltak maguknak helyet az úgynevezett „cserelistákon”. A portál szerint egy ilyen listás hely 30 és 80 ezer dollár közötti összeget ért.
Az Antikor ezt a rendszert Kuznyecov és Andrij Jermak közös üzleteként írja le. Jermak Zelenszkij korrupciós botrány miatt megbukott egykori irodavezetője, aki azóta sem süllyedt el végleg a kijevi hatalmi struktúrákban.
Különösen ironikus, hogy ebben a fényben kell olvasni Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szavait, aki az elfogást azonnal túszszedésnek minősítette.
Mi volt a szállítmányban, és kinek szánták?
A magyar hatóságok pénzmosás gyanúja miatt járnak el. Az ukrán fél szerint rutin bankközi tranzakcióról volt szó az Oschadbank és a bécsi Raiffeisen Bank között. Az Oschadbank a honlapján azt írja, hogy a két pénzszállító járművet „indokolatlanul” tartóztatták fel Magyarországon, „miközben rendszeres külföldi valuta- és bankfém-szállítást végeztek.”
Ezt az állítást azonban több körülmény is megkérdőjelezi. Szijjártó Péter külügyminiszter nyilvánosan feltette a kérdést: ha valóban legális banki tranzakcióról volt szó, miért nem banki átutalással bonyolították, és miért titkosszolgálati kötődésű emberek kísérték a pénzt? A Magyar Nemzet szerint nem elég, hogy a pénzszállítást egy volt SZBU-tábornok felügyelte, helyettese a légierőnél szolgált őrnagyként, a többieknek pedig szintén katonai vagy nemzetbiztonsági múltjuk volt.
A pénz eredetéről több ukrán forrás is megszólalt. Anatolij Sarij ukrán blogger szerint kezdetben azt hitte, hogy a pénz Zelenszkijhez köthető korrupciós ügyből származik, később azonban olyan információkat kapott, amelyek szerint a vagyon nem az ukrán elnöké, hanem európai partnereké lehetett. Miroszlav Olesko ukrán blogger saját hatósági forrásokra hivatkozva egy egészen más verziót vetett fel: a szállított pénzt nem fegyverre szánták, hanem egy call centerből származik, a letartóztatott volt SZBU-tábornok pedig ennek a cégnek az alkalmazottja.
Ezek egyelőre csak feltételezések. A NIF nem bocsátkozik találgatásokba – a nyomozás folyamatban van, az igazság kiderülése a hatóságok feladata.
Kijevtől Brüsszelig: a reakciók
Az ukrán válasz gyors és éles volt. Az aranykonvoj lekapcsolását követően Ukrajna budapesti nagykövetsége közleményt adott ki , amelyben azt javasolják állampolgáraiknak, hogy tartózkodjanak a Magyarországra történő utazástól, mivel a magyar hatóságok „önkényes lépéseinek fényében biztonságuk nem garantálható.”
Ukrajna emellett Hajdu Jánost, a TEK főigazgatóját felhelyezte a Mirotvorec nevű ukrán halállistázó honlapra azzal az indokkal, hogy részt vett „ukrán állampolgárok elrablásában” és „állami pénzeszközök eltulajdonításában.”
A nemzetközi visszhang vegyesebb képet mutat. Zelenszkij szavait elítélte a Patrióták Európáért képviselőcsoport mellett Robert Fico szlovák miniszterelnök, az Osztrák Szabadságpárt és a német AfD vezetése is. Fico azt is egyértelművé tette, hogy ha Zelenszkij hasonló hangnemben kommunikál tovább, más EU-tagállam is megvétózhatja a kölcsönt.
Roger Köppel , a svájci Die Weltwoche főszerkesztője szerint miközben Kijevben elszabadult a megalománia, a nyugati média mélyen hallgat a botrányról.
Az Európai Bizottság álláspontja kettős: Olof Gill, az EB szóvivője leszögezte, hogy a Zelenszkij által használt nyelvezet elfogadhatatlan, és nem szabad fenyegetni az EU-tagállamokat. Az aranykonvoj-üggyel kapcsolatban azonban az EB szóvivője azt közölte, hogy még túl friss az eset ahhoz, hogy kommentálják, és többszöri kérdésre sem volt hajlandó érdemben nyilatkozni.
Az ukrán gazdaság is megsínyli
A diplomáciai csörte gazdasági következményei Kijev számára sem elhanyagolhatók. A Barátság kőolajvezeték leállítása és az aranykonvojos incidens után Ukrajna mérlegeli, milyen következményekkel járna, ha teljesen megszűnne a kereskedelem Magyarországgal. Ha a magyar-szlovák blokádok tartóssá válnak, az áramszállítás, földgáz, ipari alkatrészek és más kulcsfontosságú beszerzések kiesése már rövid távon is érzékenyen emelné az ukrán cégek költségeit.
Nyitott kérdések
Az ügy egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Kinek a pénzét szállította a konvoj? Miért egy botrányos múltú SZBU-tábornok irányította a műveletet? Hogyan lehetséges, hogy csak 2026 első két hónapjában több mint 900 millió dollár, 420 millió euró és 146 kilogramm arany gurult át az országon anélkül, hogy bárki odanézett volna?
A nyomozás folyik. A NAV és a TEK dolgozik.
***
Szerző: Bős Zoltán
Kiemelt képen: Hennagyij Kuznyecov elfogása / fotó: TEK, screenshot
#UkranAranykonvoj #Kuznyecov #SZBU #NAV #TEK #Penzmosas #MagyarSzuverenitas #Zelenszkij #UkrajnaKonfliktus #AranySzallitas
