Kivándorló svájci nyugdíjasok
NIF: A magyarországi nyugdíjas hajlamos azt gondolni, hogy csak számára olyan nehéz az élet. Az alábbi cikkből kiderül, hogy a világ egyik leggazdagabb országában Svájcban sem könnyű nyugdíjasnak lenni. A svájci nyugdíjasnak van azonban egy az öregségi éveit megkönnyítő út: elköltözhet egy olyan országba, ahol a nyugdíjával kiskirály lehet, vagy ha nem is az, de jóval magasabb életszínvonalon élhet, mint odahaza Svájcban.
Összesen 141’081 svájci nyugdíjas hagyta el az országot az állandóan emelkedő árak és a nyugdíjak vásárló erejének folyamatos csökkenése miatt. Az alábbi térképeken azt lehet látni, hogy melyik kontinensen vagy országban mennyi svájci nyugdíjas él. Magyarország vállakózóinak számára a svájci nyugdíjasok odavonzàsa egy kitűnő vállalkozás lehetne. Természetesen a személyzetnek kell tudnia németül, meg kell tanulni a betegeket odaadóan kezelni, a konyhából nem hazalopni az ételbe valot, stb. Vagyis kevesebb pénzért meg kell próbálni a svájci színvonalat tartani.
+++++++++++++++++++++++++++++++++++
 |
| Grafikon innen |
Svájcban magas a költségszínvonal, a világ egyik legdrágább országáról van szó. Egy család havi kiadásainak nagy részét a lakbér és az egészségbiztosítás (Krankenkasse) viszi el. Nincs ez másképp az időseknél sem. A születéskor várható átlagos élettartam magas, szintén az egyik legmagasabb világszerte (81 év a férfiaknál, 85,2 év a nőknél), és életük utolsó éveiben sokan kerülnek idősotthonba. Szinte minden településen található egy. Ennek átlagos havi költsége nem kevesebb, mint 8.500 frank, amiből a bentlakóknak 5.600-at kell maguk állniuk.
Ha figyelembe vesszük, hogy a nem hivatalos minimálbér Svájcban 3.800 frank teljes munkaidős foglalkoztatás esetén és hogy az állami nyugdíj (1. és 2. oszlop, AHV és Pensionskasse) átlagosan a fizetés 58,4 %-ával megegyező összeg, láthatjuk, hogy igencsak költséges dologról van szó. Természetesen itt is létezik magánnyugdíjpénztár (3. oszlop), ami az alapmegélhetésen túli költségek fedezését is lehetővé teszi a nyugdíjasok számára, azonban a férfiak 44, a nők 37%-a csupán az 1. oszlop (AHV) befizetései, azaz a kötelező nyugdíjbefizetés után kap nyugdíjat (a kötelező Pensionskasse, azaz a 2. oszlopba való befizetést csak 1985-ben vezették be). Ez egyedülálló személynél évente max. 28.200 frank, házastársaknál max. 42.300 frank nyugdíjat kifizetését jelenti. Ha kiszámoljuk, hogy havi szinten ez mennyi, láthatjuk, hogy a létminimumhoz is alig elég.
A nyugdíjkorhatár nőknél 64, férfiaknál 65 év, de aki megteheti, tovább dolgozik. Természetesen olyanok is vannak, akik 50 éves koruk fölött veszítik el a munkahelyüket és kénytelenek újat keresni. Ők sincsenek könnyű helyzetben, mert a munkaadó által fizetendő járulék az évek előrehaladtával emelkedik, így az idősebb munkavállaló többe kerül, mint a fiatalabb. NIF: Azt se felejtsük el, hogy a munkahelyüket elsősorban a külföldiek veszítik el. Mivel egy külföldi gyakrabban válik munkanélkülivé ezért a befizetései a nyugdíjkasszákba (I.-es és II.-es oszlop) sokkal kevesebbek, tehát neki alig van esélye egy magas nyugdíjra! A nyugdíjkasszák menedzserei annak ellenére, hogy negatív kamatokat számítanak fel a kezelt pénzekre, hatalmas prémiumokat vesznek fel a magas fizetéseik mellé. Folyik itt is a kopasztás, akárcsak mindenhol a világon.
A világ népességének 7%-a 65 év fölötti. Európában ez az arány jóval magasabb, 15%, Svájcban pedig 16%. Nyugdíjaskorba érve sok svájci külföldre költözik az alacsonyabb megélhetési költségek és ingatlanárak, valamint a melegebb éghajlat miatt. Egy 2010-es, nem reprezentatív felmérés szerint a megkérdezett svájci munkavállalók több mint fele nem Svájcban kívánja tölteni nyugdíjas éveit. A több mint 700 ezer külföldön élő svájci állampolgár közel 20%-a 65 év fölötti. Ha erre a témára rákeresünk az interneten, 189.000 találatot kapunk! A nyugdíjasoknak szóló internetes oldalakon rendre találhatunk olyan összefoglaló írást, amiből megtudhatják az olvasók, hogy hová érdemes költözniük, hogy válasszanak, hogy készüljenek fel és mire figyeljenek (pl. itt, itt, itt, itt és itt).
A kivándorlás mostanában a kelet-európai országokba is irányul, de nem a meleg éghajlat, hanem a nyugdíjas otthonok miatt. Egy magyar idős otthon most irodát nyitott Svájcban, hogy közvetlenül érje el jövőbeli potenciális lakóit. Árai a svájci árak fele-harmada, lakói többnyire német anyanyelvűek (németek, osztrákok, svájciak). Ez már a szegény svájci nyugdíjasok számára is megfizethető (a magyarok számára már kevésbé, de ez egy másik elemzés témája lehetne).
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Mementó 2006 emlékmű
Magamban jókat mosolyogtam, amikor svájci ismerőseim kint büszkén mutogatták a nagyon nagy nehézségek árán megkaparintott kicsi, bérelt lakásaikat. Aztán egyikük már nyugdíjasként Budapestre települt, mert nem bírta volna fizetni a magas költségeket. Itt 30 milliós villát vett, jobban néz ki, mint 20 évvel ezelőtt odaát, igaz magyarul még tanártól sem volt képes megtanulni, de nem zavarja, sőt a magyarokat cikizi, hogy nem tudnak idegen nyelveket. A többiek, 90 felé közeledve, nem a gyermekeikhez, hanem öregotthonokba vonultak, ahol reggeltől estig szidták, az itthonról nézve kiváló ellátásukat. No persze egyikük, még idősen is szép hölgy valamikor Magyarországon is jól élt, hiszen a Meseautó című nagy sikerű film az ő valós életéből készült.
Kedves Anna, azt hogy érti, hogy megkaparintottak a bérelt lakásaikat? 30 millióból milyen lehet az a villa? Rom-hatan-rom? Mikor történt ez? Amikor 1 CHF még kb.42.- HUF volt? Svájcban tudvalévő, hogy a legmagasabbak az ingatlan árak. Zürichben, Genfben pl. 3,5 szobás blokklakás 800’000-1’000’000.- CHF között van.
Nagyon nehezen, egyik kihalásos alapon jutott még a bérlakáshoz is Svájcban, míg itt, Magyarországon könnyedén vásárolt egy villát magának. Így értettem. Ha jól emlékszem, de utána tudok nézni, akkoriban hosszú ideig 140-150.-Ft volt egy CHF.