Kína izomból megoldja a chiptilalmi problémát?

A kínai sajtó szerint az egyik állami cég jelentős áttörést ért el a csúcstechnológiás chipgyártás területén.

A Shanghai Micro Electronics Equipment (egyébként az Egyesült Államok feketelistáján szereplő) vállalat, amely többek között félvezetőgyártó berendezések tervezésével és gyártásával foglalkozik, még az idén átadhatja első, 28 nanométeres technológián alapuló rendszerét –számol be a Bloomberg. 

Peking évek óta óriási állami támogatással ösztönzi a chipszektor vállalatait a technológiai fejlesztésekre, különösen a csúcstechnológiás félvezetők gyártásának területén, amelyben Kína eddig javarészt importra szorult. A problémát éppen ez okozta: az USA tavaly októberben robbantotta ki a chipháborút, amikor nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtiltotta a legfejlettebb félvezetők exportját Kínába. A korlátozó intézkedéshez hamarosan csatlakozott Japán és Hollandia is – a kínaiaknak különösen utóbbi fájt nagyon, hiszen a holland ASML vállalat chipgyártó berendezéseit importálva tudta Peking valamelyest egyensúlyban tartani nem túl acélos csúcstechnológiás gyártásának ellátási láncait.

A tiltást természetesen válasz követte, Peking egyfelől figyelmeztetés gyanánt betiltotta az amerikai Micron válallat termékeit, másfelől elkezdett dollármilliárdokat pumpálni a hazai fejlesztésekbe.

Várható volt

Az amerikai exporttilalomnak a legkevésbé az amerikai csúcstechnológiai gyártók örülnek. A korlátozás ugyanis a világ legnagyobb piacát zárja el előlük, a veszteséget pedig nem kompenzálja semmi. Jensen Huang, az Nvidia vezére dühösen nyilatkozta: Kínából nincsen másik, az oda irányuló exportot nem lehet pótolni semmivel, ezért a tilalom többet árt az amerikai iparnak, mint amennyit használ.

Huang arra is rámutatott: súlyos hiba lenne Kínától azt várni, hogy ölbe tett kézzel ül, és semmit nem tesz majd a korlátozó intézkedések ellen. Mint mondta, Peking eddig is sok pénzt ölt a csúcstechnológiás fejlesztésekbe, de ami most jön, az példa nélküli. Igaza volt. Kína csúcsra járatta a saját kutatás-fejlesztési területét, és eltökélte, hogy ha nem tudja megvenni, majd csinál magának – vagyis az amerikai tiltó rendelkezések katalizátorként hatottak a projektek azonnali felpörgetésére.