Kilencven éve hunyt el Móra Ferenc
Kevesen tudják, de az író a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Kilencven évvel ezelőtt hunyt el Móra Ferenc, író, újságíró, muzeológus. A szegényparaszt családból származó irodalmár 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán, tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte, a Budapesti Tudományegyetemen szerzett földrajz–természetrajz szakos diplomát. 1922-től a Világ című napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt. Kevesen tudják, de Móra Ferenc 1911–1920 között a Szeged szabadkőműves páholy tagja volt, számos tisztséget betöltött, avató beszédeket tartott és szabadkőműves verseket írt.
Kezdetben verseket írt
Írói pályáját versírással kezdte, azonban később is írt verseket.
Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt.
Mint publicista többször is bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása című regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden. 1956-ban Hannibál tanár úr címmel filmre vitték, szintén az akkori hivatalos kultúrpolitikai „irányelveknek” megfelelően.
Móra Ferencet mély barátság fűzte Juhász Gyulához.
Felesége Walleshausen Ilona volt, aki a maga korában szintén országos ismertséget szerzett Móra Ferencné néven írt és számos kiadást megért szakácskönyvével. Egyetlen lányuk született, Móra Anna, aki az író sok művében megjelenik, Panka néven.
Mandiner
Kiemelt kép: Wikipédia