Kikérjük magunknak a vádaskodásokat! (A holokauszt kapcsán) – frissítve

A budapesti Gettó felszabadítása soros évfordulója okán emlékezve a történelmi múlt eseményeire, rendre ismételve halljuk a liberális-bolsevik szemforgatók és tettestársaik csúsztatásait, sajnos a vétlen áldozatok még élő hozzátartozóitól is, amiből elegünk volt.

Vegyék tudomásul az ájtatoskodók – akik sorában nemtelen eszközöket alkalmazó, a történelem tragédiájával üzletelő, gátlástalan szélhámosok is vannak  -, hogy a magyar lakosság, a megszállás ellenére – főleg vidéken – élete kockáztatásával mentette az ártatlan zsidó emberek ezreit. Horthy kormányzó a budapesti – nemcsak zsidókból álló – Gettó lakóinak döntő hányadát mentette meg. Ezek történelmi tények.

Nyomatékosan kérjük a vezénylő elklikkesedetteket, az ártatlan megtévesztetteket – akik ismerethiányból fakadóan szajkózzák a valótlanságokat -, sürgősen hagyják abba a hiteles dokumentumokat semmibe vevőn, attól elrugaszkodott hamisításaikat. Ne uszítsanak a humanista magyarság ellen, akik évezredekre visszamenően bizonyítani tudják emberséges, vendégszerető mentalitásukat.

A több mint rágalom ízű, untig ismételt vagdalkozásokat visszautasítjuk és felszólítjuk a felbujtó történelemhamisítókat, kortól, nemtől, foglalkozásuktól függetlenül – úgy itthon, mint külhonban – lépjenek a tisztesség útjára. Megköszönve egyúttal a magyar nép áldozatos hozzáállását mindazért, amivel utolsó erejéig és lehetőségei függvényében mentette a menthetőt, a számára is vészterhes korszak idején. A bevagonírozások – kiemelem – egy megszállt országban történtek, a németek parancsára, amivel szemben nem volt apelláta. A háború rémségei nem csecsszopók menhelye! Ott lőnek, gyilkolnak!

Emiatt se folytassák hát a felesleges lázítást a becsületes, igazságszerető magyar néppel szemben. Szálljanak magukba és kérjenek bocsánatot tőlünk, utódoktól is, amiért évtizedeken át átkot szórtak ránk. Sokan közülük saját szülőföldjükre szégyent hozva, távol a Hazától. Van, aki csak volt vagy jelen lakóhelyként tekinti azt.

Ezennel javasolom a kétharmados parlament képviselőinek és a kormányunknak, hogy a tavaszi ülésszak indulásakor, azonnali hatállyal, terjesszenek be olyan törvénytervezetet, amelyben a magyar nép ellen uszító, valótlanságokat állító személyeket, állampolgárságuktól, nemzeti, nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül, bíróság elé állíthassák, amennyiben a múlt meghamisításán alapuló nézeteket, rágalmakat terjesztenek HAZÁNK, a Magyar Köztársaság ellen. (Épp úgy, mint ahogyan a holokauszt-tagadást is büntetik hazánkban! – szerk. megj.)

Akármilyen témáról legyen is szó, ide értve a Holokauszt idején történteket is.

Az elkövetők vétkük súlyának megfelelően, a büntetési tétel megszabásával, 3 évtől 8 évig terjedően legyenek sújthatók. Mindazok, akik felelőtlenül, hisztériakeltő módon, hamis információkra támaszkodva, szándékosan rossz hírét keltik eleinknek, a közeli és a távoli múltra vonatkozóan.

A kiemelten gonosz, elvakult, a földtől elrugaszkodott szemfényvesztőket 5 évtől számítva, 5 évenként növelve az idő szakaszt, száműzetésre ítéltessék. 25 év felső határral.

Egyszer s mindenkorra véget kell vetnünk, a lehető legrövidebb úton és ide illő határozottsággal, az alkalmazók reményei által örökkévalóságig tartónak hitt rágalmazhatóságoknak. Aki nem érzi jól magát e Hazában, békével távozhat. Van világútlevél, nem kötelező itt élni, de aki marad, az tartsa emberi, erkölcsi kötelességének, hogy a saját országát – ha nem is tekinti Hazájának – tartsa tiszteletben, szokásaival, törvényeivel, hagyományaival szinkronban, azt elismerve, az előtt méltósággal fejet hajtva.

Senki ne vegye rossz néven, de a türelmünknek vége, mi sem most léptünk le a falvédőről, hogy hétköznapi nyelven fogalmazzak.

Megnyugtatásul az esetlegesen megriadt lelkeknek, közkinccsé tesszük, hogy részünkről tiszteletben tartjuk minden földi halandó személyiségi jogait, a vélemény- és a szólásszabadságát, de nem engedhetjük meg, hogy ennek örve alatt, mindezen jogokra hivatkozással, visszaéljenek a jóindulatunkkal és pozitív hozzáállásunkkal, (a nálunk otthont lelt népek, népcsoportok leszármazottait illetően) és eszelősen vagdalkozzanak, reggeltől napestig. Áztatva bennünket mindenhol. Minden évfordulón. Unjuk, de nagyon. Világos??? Aki nem tudná, ez a föld bizony-bizony a magyarság kemény küzdelemben, hősies csatákban, véráldozat által megszerzett, örökségül ránk hagyományozott földrajzi területe, aminek neve: Kárpát-medence.

(Per pillanat, annak egy része).

Továbbá a kék bolygó szíve, az emberiség egyik bölcsője, a tudományos részletekbe most nem megyek bele, de attól nem tágíthatunk, hogy elődeink kínkeserves munkájának gyümölcsét, kulturális és egyéb értékeit örökül kapva azt oltalmazzuk. Ebből kiindulva, minden józan emberfő megértheti, semmiképp nem hagyhatjuk, hogy velünk szemben ellenséges magatartást tanúsító erők, orvul, vagy más egyéb úton, módon – Isten ne adja mindenféle nemtelen trükkökkel – ellenünkre cselekedve, a magáévá tegye. Kiragadja a kezünkből! Ezt nem fogjuk megengedni!

Ne dörzsölje a tenyerét senki ember fia, hogy ezen mondatommal magas labdát adok bárkinek, élen a zsidósággal, hogy rájuk gondoltam. Ne higgyék, hogy csak nekik van magukhoz való eszük, ezzel mi is rendelkezünk és igénybe is vesszük, szíves engedelmükkel.  De másokat is ideértve. Mindezzel együtt kijelentjük, hogy örülünk a tehetségeknek, akik itthon kapnak szárnyra, nálunk napvilágra jőve, netán ide kérve bebocsátást. Minden e HAZA területén élő, régen ide került, valamint a jövőben hozzánk jönni szándékozóra nézve, kivétel nélkül egyaránt, érvényesíttetni fogjuk önvédelmi előírásainkat, szabályzóinkat. Nem lesznek többé előjogok senki számára, bárhol is jött a világra, bárhonnét érkezett!

Éljen a független, demokratikus, sokszínű, továbbra is befogadó, ám meghatározóként őseink írott és íratlan törvényeit elsődlegesnek tekintő, azt tiszteletben tartó, magyar nemzetállam!

Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

Péteri Attila Árpád, nyugdíjas népművelő

Nemzeti InternetFigyelő