Kathleen Christison: “Izrael tébolyult brutalitása” – Embertelenségek az Ígéret Földjén


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

Erre már nincsenek szavak. A mindennapi fogalmak alkalmatlanok azoknak a szörnyűségeknek a leírására, amelyeket a palesztinok ellen Izrael nap, mint nap elkövet, és követett el az évek hosszú során. Száznál is többször írták már le a gazai tragédiát, ugyanúgy, mint 1948., Qibiya, Sabra és Shatila és Jenin tragédiáit, 60 esztendőnek a judaizmus nevében elkövetett embertelenségeit. De a szörnyűségek az izraeliek többségénél, az Egyesült Államok politikai köreinél és a hangadó amerikai médiában többnyire süket fülekre találnak. Akiket elborzasztanak az események – és sok ilyen van – képtelenek áttörni az érzéketlenség pajzsán, amely megakadályozza, hogy az izraeli, de még inkább az amerikai, és egyre növekvő mértékben az európai és kanadai politikai és média elit észrevegye és foglalkozzék vele.

De most már ki kell mondani, hangosan kimondani, hogy akik az izraeli politikát tervezik és végrehajtják, Izraelt egy szörnyeteggé változtatták. Minden izraeli és minden zsidó, aki eltűri, hogy Izrael a nevében nyilatkozzék, minden amerikai, aki nem tesz semmit, hogy vége legyen Izrael és gyilkos politikája támogatásának, fel kell ismerje, hogy erkölcsileg beszennyezi magát, ha továbbra is tétlenül ül, miközben Izrael folyamatosan követi el az embertelenségeit a palesztinok ellen.

Egy nép, amely egy népességet, vagy vallást minden más fölé helyez, előbb-utóbb lelkileg károsodik. Öntetszelgően, csak a saját képével eltelve minden áron kénytelen harcolni a saját faji felsőbbrendűségének a fenntartásáért és elkerülhetetlenül jut arra a következtetésre, hogy minden ellenállás az ő képzelt felsőbbrendűségével szemben a létében fenyegeti. Igen, minden más nép a létében való fenyegetéssé válik a számára, csupán azáltal, hogy létezik. Miközben keresi, hogy miképp védje magát a képzeletbeli fenyegetettség ellen, a rasszista állam egyre rögeszmésebbé, a társadalma zárttá és szigetszerűvé, értelmileg korlátolttá válik. A kudarcok felbőszítik, a megaláztatások megőrjítik. Az állam tébolyult erőfeszítéssel, az arányérzék teljes elvesztésével tör ki, hogy saját magának bizonyítsa az erejét.

Ezt a mintát követte a náci Németország, amikor a mitikus árja felsőbbrendűséget akarta fenntartani. Ezt követi ma Izrael. „Ez a társadalom már nem ismer el semmiféle határt, sem földrajzit, sem erkölcsit” – írta Michel Warschawski, egy izraeli értelmiségi és cionizmusellenző 2004-ben kiadott, „Előre a nyitott sír felé: az izraeli társadalom válsága” c. könyvében. Izrael semmiféle korlátot nem ismer, és őrjöngésbe tör ki, ha azt látja, hogy a mozgékony és méltóságteljes palesztin nép akadályozza abban a törekvésében, hogy az önfeladásig verve egész Palesztinát bekebelezze, ahelyett, hogy védekezés nélkül meghódolna és feladná az ellenállását Izrael arcátlanságával szemben.

Minket az Egyesült Államokban hozzászoktattak az Izrael okozta tragédiához, és könnyen áldozatul esünk a csúsztatásoknak, amelyek a képzelet megcsalásával az izraeli embertelenségeket automatikusan olyan példákká alakítja, melyekben Izrael az áldozat. Az a hadsereg, amely egy 500 fontos bombát dob éjnek évadján egy több lakásos házra, és álmában megöl 10 polgári személyt, ahogy az 4 évvel ezelőtt Gazában történt, az a hadsereg nem a civilizált szabályok szerint tevékenykedik.

Az a katonai intézmény, amely 500 fontos bombát dob éjfélkor egy házra, és megöl egy férfit, a feleségét és négy gyermeküket, az nem egy erkölcsös állam hadserege.

Annak a társadalomnak, amely jelentéktelenként félresöpri, amikor egy katonatiszt állati módon meggyilkol egy 13 éves kislányt azt állítva, hogy fenyegette egy katonai állás legénységét, és aki csak egyike volt az intifáda kezdete óta az izraeliek által meggyilkolt 700 gyereknek, nincs lelkiismerete.

Az a kormány, amely börtönbe vet egy 15 éves kislányt – egyikét az izraeli börtönökben lévő több száz gyermeknek – amiatt a bűn miatt, hogy meglökött egy katonát és elszaladt, mert az testi motozást akart végezni rajta, amikor belépett egy mecsetbe, az nem olyan kormány, amelynek bármiféle erkölcsi tartása volna. (Ezt a történetet, amelyhez hasonló sosem jelenik meg az amerikai médiában, a London Sunday Times közölte. A kislányba futás közben háromszor belelőttek és 18 hónap börtönre ítélték, miután visszanyerte az eszméletét.)

Izrael bírálói egyre gyakrabban állítják, hogy Izrael önmagát rombolja le és egy saját maga készítette katasztrófa felé halad. Az izraeli újságíró, Gideon Levy a társdalom erkölcsi összeomlásáról” beszél.

Michel Warschawski „izraeli őrületről” és „tébolyult brutalitásról”, a civilizált társadalom „rothadásáról” ír, ami Izraelt az öngyilkosság pályájára állította. Ő előre látja a cionista vállalkozás végét. Izrael „bűnözők bandája” – mondja – egy olyan állam, amely „gúnyt űz a törvényességből és a polgári erkölcsből. Az igazság megvetésével irányított állam elveszíti az életképességét.”

Warschawski keserűen állapítja meg, hogy Izrael már nem ismer erkölcsi korlátokat – ha valaha ismert egyáltalán. Akik továbbra is támogatják Izraelt, akik mentegetik, miközben süllyed a romlásba, azok elvesztették az erkölcsi iránytűjüket.

Kathleen Christison, volt CIA elemző

CounterPunch, 2006. július 17.

Kathlen Christison politikai elemző volt a CIA-nál és 30 éven keresztül közép-keleti témákkal foglalkozott. Szerzője a „Perceptions of Palestine and the Wound of Disposession” c. könyvnek. Elérhetősége: kathy.bill@christison-santafe.com

Fordította: D. M.

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

Egy hozzászólás a(z) “Kathleen Christison: “Izrael tébolyult brutalitása” – Embertelenségek az Ígéret Földjén” bejegyzéshez

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Read previous post:
Henry Makow: Oszd meg és hódíts! – A Rotschildok cigány stratégiája
Nem jött össze az oszlatás, avatott a Gárda
Csak a gonosz, országrombolók ne lennének – Fótsomlyói Napok 2009
Close