Immáron védtelenül és kiszolgáltatva
Megbaszta a ló! – ahogyan a nép egyszerű gyermeke szokta volt fogalmazni mifelénk a városi szóhasználatban az efféle megképződött szituésünök láttán. Nos igen, ma, az Úrnak 2011. esztendejében, annak is január, vagyis fergeteg havának 26. napján immáron mindenki számára kétségtelenül világossá és egyértelművé vált: itt állunk immáron védtelenül és kiszolgáltatottan, innentől kezdve nemcsak az igazság-, de kétségtelenül a jogszolgáltatásnak is befellegzett.
Ma ugyanis elvették tőlünk azt a jogot, hogy megvédhessük magunkat! És azt is, hogy közösségbe szerveződve egymást megvédjük! Újabb mérföldkőhöz ért az istentelen köztársaság lefelé vezető útján. Kádár még a szocializmus, a vadkapitalizmus globálnyik(ha)jai pedig a leépülés útján terelgetik ezt a szerencsétlen sorsú népet.
Szemlézünk kicsikét a HVG internetes oldaláról:
Megkezdődött a bankoknak ultimátumot adó VÉSZ-elnök pere
Megkezdődött szerdán a II-III. kerületi bíróságon Éliás Ádám kényszerítés miatt indult büntetőpere; a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnökét azzal vádolják, hogy 2009 júliusában a nagy nyilvánosság előtt is közzétett ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához.
Ebben a vádlott kijelentette, hogy a pénzügyi válság következtében megszaporodott árverések és kilakoltatások miatt, a társadalom védelme érdekében az általa vezetett mozgalom háborúban állónak tekinti magát a bankokkal. Felszólította több bank vezetőjét, hogy állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné lett adósok ingatlanjainak elárverezését, és az adósok kilakoltatását, ellenkező esetben banki feketelista összeállítását, a betétesek betéteinek kivételére való felszólítását, végső soron pedig a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítését helyezte kilátásba. A szerdán kezdődött büntetőperben Simor András jegybankelnököt, Felcsuti Pétert, a Raiffeisen Bank volt elnök-vezérigazgatóját, valamint Erdei Tamást, az MKB Bank elnök-vezérigazgatóját is tanúként hallgatták meg. Valamennyien azt mondták, hogy komolyan kellett venniük a fenyegetést.
Forrás: HVG.hu
Emlékeznek még Bayer Zsoltra? Amikor a Magyar Hírlap hasábjain arra buzdította a jónépet, hogy ne fizessék be a csekkjeiket? Már akkor is mondtam, rossz megoldás. Sokkal jobb, ha mindenki bemegy a bankba és kiveszi a pénzét, megszünteti a folyószámláját. Senki nem tilthatja meg. Gondoltam én akkor! De mi van most?
Megtiltani persze most sem tilthatja meg senki, csak éppen buzdítani nem szabad rá, mert akkor már kényszerítjük a bankrendszert és hipp-hopp, rögtön három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetnek minket, ahogy Simor András fogalmazott, a magyar bankrendszer működőképeeségének veszélyeztetéséért. Legalábbis a tárgyaláson azt mondta, neki kizárólag a magyar bakrendszer működőképességének fenntartása a célja, és hát ugye mint a Magyar Nemzeti Bank nevű pénzintézet felkent illetékes vezetője, akinek nem mellesleg pont ez a dolga, ő ugye őrködik.
No, mármost valamennyien érzékeljük azt, hogy micsoda cinikusan képmutató pofátlanság a „kényszerítés” szó ilyedtén fokú önkényes értelmezése, amikor számtalanszor tapasztalhatjuk a pénzintézetek részéről történő egyoldalú szerződésmódosításokat. A dologban azonban nem ez a legrosszabb, hanem az, hogy most már meg sem védheted magad! Innentől kezdve ki sem mondhatod, amit gondolsz, mert lecsuknak érte, mondván, te kényszerítőleg léptél fel.
Amúgy egyébként az egész egy közröhej. Ha valaki már látta Éliás Ádámot képet alkothat arról, micsoda fenyegetést jelent ő maga és személye a magyar bankrendszerre és annak működésére. Kósa Lajos, meg a Szíjjártó gyerek jutott az eszembe, amikor hirtelen egy pillanat alatt világpolitikai tényezőkké válva alapjaiban rengették meg a forint árfolyamát a nemzetközi tőzsdéken.
Visszatérve a VÉSZ elnökére. Az egész egyébként meglehetősen VÉSZjósló. Ha Éliás Ádámot lecsukják, de még akkor is, ha csak feltételest kap, mindannyian érezzük, hogy itt ismét eltört valami.
(Milyen érdekes! Csak az adósoknak lehet feketelistájuk, a bankoknak nem. BÁR…)
Most a megfélemlítéssel próbálkoznak. Iktasd ki a vezért, szétszéled a sereg. Bekasztlizzuk a nagypofájú hangadót, majd ebből tanul a többi. Ahelyett, hogy a kétharmados fülkeforradalom nagyhangú győztesei beváltanák ígéreteiket és mondjuk egy tollvonással eltörölnék, vagy megváltoztatnák az olyan ostoba jogszabályokat, amelyek létezése miatt egyáltalán létezik a VÉSZ (Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége), melynek Éliás Ádám az elnöke. Gondolok itt elsősorban arra a sokakat érintő vérlázító rendelkezésre, miszerint az ÁFA-t mindig minden körülmények között be kell fizetni, még akkoris, ha az alapját képező bevétel még be sem érkezett. Akkor miből is fizessem be? Hogyhogy miből?! Hát előre meghitelezed! Ez csak természetes, nem?
NEM!
Még a nem fizető megrendelőnek áll felljebb, amikor a mesterember vagy a cég, elunván a pénze utáni hiába való ácsorgást, kimegy a helyszínre és elkezdi a visszabontást. Mi az, hogy? Dejszen ez az én házam! A tiéd? Tényleg? Kifizetted? Próbálnál a boltban leemelni egy kiflit a biztonsági őr előtt és hangos csámcsogás közepette elmajszolni, majd fizetés nélkül távozni! Úgy lekapna azonnal a tíz körmödről a security, hogy csak pislognál, mint Grisa a körmoziban. Egy kiflinél azt mondanák rád, hogy loptál. És egy háznál?
Itt tartunk ma!
A kerékvas bank első embere aszonta, ha tömegesen vennék ki a pénzüket az emberek egy adott pénzintézetből, az olyan nagyfokú bizalomvesztést jelentene, amely gazdasági károkat okozna.
Tényleg? És a kisembernek okozott gazdasági károk? Azok komilfó, mert hát a hazai bankszektornak ugye működnie kell – ahogy Schneider úr operába jár, azaz – minden körülmények között. És a kisembernek? Neki nem kell „működnie”? Az álom- és állampolgár dögöljön meg?
Nekem meg az jutott eszembe, bizonyára oka lenne annak, ha emberek tömegesen vennék ki a pénzüket egy adott pénzintézetből. Nyilván el kellene gondolkodnia azon az adott bank vezetőinek, hogy tevékenységük nem szült-e visszatetszést vagy bizalmatlanságot azokban, akik annak idején bizalommal fordultak hozzájuk. Ahogy Kosztolányi Dezső oly bölcsen és lényeglátón fejezi ki Comprendre c’est tout pardonner című szösszenetében:
Csodálkozol a kokainistán,
s nem érted?
Gondolkozzál az okain is tán –
s megérted!
Gondolkozzunk hát mi is! Javaslom legyünk szerények. Többet ésszel, mint erővel! A forgóajtóban nyugodtan engedjük előre a többieket, mi nem sietünk! Ne döngessük féltéglával a mellünket, hogy „möggyüttünk, mink vónánk a mélymagyarok”! Ne! Egyszerűen csak menjünk be ‘oszt szüntessük meg a számlánkat. Indok rengeteg van, mondjuk, hogy nem voltak szimpatikusak.
Isten áldja Magyarországot!
1 öntudatos pécsi polgár
Nemzeti InternetFigyelő
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Régóta mondom hogy fordítva ülünk a lovon! Először a bankokat kellene BÁR listára tenni ugyanis a mai helyzetet ezek idézték elő! A tucatnyiszor „konszolidált” bankok előbb fizessék vissza a kisemberek bőrére kapott pénzeket és azt is amit elloptak utána takarodjanak az országból! Adják vissza a kilakoltatott családoknak a házaikat, lakásaikat mert azokat a bankok aljasságaik miatt vesztették el és lettek földönfutók! Sajnos a „bíróságtól” valóságban maffiától semmi jóra nem számíthatunk mert azok a bűntársaikat fogják támogatni azaz nekik ítélkeznek az igazsággal szemben! Ezt hazudják demokráciának! Ha valóban demokrácia lenne Magyarországon akkor már az összes bankvezér a seggnyalóival együtt lámpavason száradna!
Utolsó mondata nagyon tetszik, és kitűzendő célként mindenkinek javaslom.
mély tisztelettel
Láttam az Éliás perről készített TV tudósítást. A bankárok beszéltek, eldödögték az „aggodalmaikat”, a vádlottról viszont csak azt közölték, hogy „elismerte, hogy…” – és itt valami semmitmondó, szóhasználati problémát említettek. Kiegyensúlyozott tájékoztatás! Igaz? „Mi az hogy? De még mennyire!” – mondaná Gyurcsány. Egy szóval sem hangzott el, hogy „íme, az egyetlen ember az egész országban, aki egzisztenciális kockázatot vállalt olyan emberekért, akikhez semmi köze. Akiket sohasem látott. Teszi mindezt együttérzése és igazságérzete által vezérelve.” Persze, hogy nem „polkorrekt” ebben a globalista hazugságkultúrában, a „proletkultot” felváltó „politkultban”. Még hogy veszélyeztetni meri a bankokat! A védtelen és gyenge kis bankocskákat. Ő, a rettenetes „magyar Zorro”, aki kardjával Z betűt vág a leggátlástalanabb bankok üvegkirakatára. Képzelem, hogy Simor úgy reszket tőle, mint Vásárhelyi Mária attól, hogy lámpaernyőt készítenek a bőréből az Éliás-féle „antiszemiták”. Hiszen az állását fenyegeti ez a terrorista, ha miatta bedől a Nemzeti Bank! A szent bankrendszer biztonságát veszélyezteti! Csodálom, hogy nem kéz- és lábbilincsben, vagy vaskalickában, mint az Oroszországban szokás, tartották a tárgyalóteremben ezt a közveszélyes terroristát, aki veszélyezteti a bankokat, … a bankokat, ezt a kihalás szélére sodrott, védendő, megmentendő állatfajt! Emberiség elleni bűntett! A globalizmus havi sok milliót kereső kitartottjai prédikálják ezt pofátlanul. Emberek, akik számára a tisztesség és az erkölcs semmit sem jelent, csak a haszon. Szegény Orbán az EU parlamentben most megtapasztalhatta, hogy milyen az, ha valakire a „polkorrekt” hiénák rátámadnak a hazugságaikkal. Sajnáltam őt, de megérdemelte. Ő ugyanezt tette a Jobbikkal és a Gárdával. Kérdés, hogy eszébe jutott-e ez, hogy vont-e le ebből bármiféle tanulságot, hogy érzett-e valami szégyen- és megbánásfélét. Ha a bankoknak van joguk BAR listákat készíteni a betétesekről, miért ne volna joga a betéteseknek, az egyszerű állampolgároknak, sőt a betétesek által megválasztott kormánynak fekete listát készíteni a gátlástalan és tisztességtelen bankokról és az ingatlanhiénákról. Szerintem az államnak ez nem joga, hanem kötelessége volna, ha valóban bennünket szolgálna. Kötelessége volna időben pellengérre állítani a spekulánsokat és nem megvárni, amíg BAUMAG üggyé nőve jóvátehetetlenül tönkreteszik emberek százezreinek az életét. Nagyon várom, hogy a Magyar (fülke)Forradalmi Nagytőkés-Polgár Kormány mit fog lépni az ügyben, ami egyébként nem más, mint az amerikai un. „housing bubble” szolgai lemásolása. Egy akció, amelynek eleve az volt a célja, hogy tudatosan tönkretegyék a lakáshitelek felvevőit és az egész ingatlanpiacot, hogy harácsolhassanak. Az amerikai bankok olcsó hitelek ígéretével gyakorlatilag ingyen elsajátították nem csak az árverésre bocsátott ingatlanokat, hanem, úgymond, „a pénzügyi szektor működőképességének a fenntartása érdekében” történelmileg soha sem látott mértékű állami támogatásokat is bezsebeltek (úgy hívták, hogy „bail out”). Ha az amerikai állam részben vagy egészben megvásárolta volna az árverésre bocsátott ingatlanokat, olcsón hozzájutott volna egy csomó állami bérlakáshoz, amelyek ezután a számára jövedelmeztek volna, emberek milliói nem kerültek volna az utcára, a bankok nem ajvékolhattak volna az állami támogatásért és az állam sokkal kevesebb költségbe verte volna magát, azaz kevésbé adósította volna el az amerikai társadalmat, közöttük a földönfutóvá tett lakáshiteleseket. Persze, ez nem lett volna „polkorrekt” megoldás. Hogy is képzelheti valaki, hogy az „egy dollár-egy szavazat” amerikai demokráciájában a választók, az állampolgárok érdekeit nézték volna a „honatyák” és „honanyák”. Röhej, hogy miután a „bajba jutott” bankok megkapták az állami pénzt, annak a nagy részét a vezetők történelmileg példátlan jutalmaira költötték el és utána fölháborodtak, amikor egyes nem „polkorrektek” azt követelték, hogy számoljanak el az állami pénzek felhasználásával. Lehet, hogy valami hasonló zsebbélelés elmaradásától való félelem rejlik a „mi bankáraink” „aggodalma” mögött?
Az esetnek még van egy sajátos, csak a magyar demokráciát jellemző sajátsága. Az USA-ban és Nagy-Britanniában emberjogi szervezetek tettek felhívásokat közzé, hogy az amerikai és angol befektetők vonják ki nem csak a bankbetéteiket, de a befektetéseiket is Izraelből, a „Közel-Kelet egyetlen demokráciájából” az ország minősíthetetlen emberjogi állapota miatt (ezt úgy hívják, hogy divestment). Angol főiskolák és egyetemek az izraeli tudományos intézetek bojkottjára szólították fel a világ tudományos intézményeit. Ott ezért senkit sem állítottak bíróság elé. A mi globalista demokráciánk azonban „túlmutat” a nyugati demokráciákon. Mi a szocialista demokráciát felváltó globalista demokrácia élmunkásai, sztahanovistái vagyunk. Most is a nyugat előtt járunk, mint a szocializmusban. Ezért nálunk, ha az utca embere megkockáztat egy ilyen kijelentést, bíróság elé kerül. Vagy csak nálunk merik a bankok megkockáztatni ezt a pofátlanságot? Minden elismerésem a Magyar (fülke)Forradalmi Nagytőkés-Polgár Kormányé és a „független magyar bíróságé”! Vagy esetleg „banki bíróságé”? Várom a választ, de nem szóbelit, hanem a tettekben megmutatkozót, az ügy kimenetelét. Kíváncsi vagyok, hogy a jó hírnév rombolásáért mennyi büntetést kell majd fizetniük a szegény, jótét bankoknak. Pedig most az egyszer őszintén szurkolok Orbánnak. Örülök a bankadónak, örülök a multik megadóztatásának, örülök a magán nyugdíjpénztárak kiebrudalásának, örülök az EU parlament előtti bátor és okos fellépésének és kíváncsian várom a folytatást. Elsősorban azt, hogy képes lesz-e a nemzeti összefogásra. Össze tud-e fogni a devizahitelesekkel, össze tud-e fogni a globalista hiénák állandó célpontjaival, azaz az igazi nemzeti erőkkel? Nagyon kíváncsi vagyok.
A nemzeti banki törvényt pedig meg kell változtatni és a bankot újra a magyar közhatalom ellenőrzése alá helyezni! Simor Andrást pedig le kell váltani! Ha most Orbán meghódol az önmagát „nemzetközi közösségnek” címző rablóbandának, ha nem képes megérteni, hogy kikkel kell kezet fognia, akkor az a jövő vár rá, mint az MSZP-re. Hiába neveztek el utcákat Kun (Cohen) Béláról és Szamuelly Tiborról, hiába volt „népünk nagy tanítója” „Rákosi elvtárs”, már mindüket „lehúzták a fajanszon®”, ahogy a volt szocialista nagyváros öntudatos polgára mondaná, és ma már Lendvai Ildikó sem meri kompromittálni magát azzal, hogy a védelmébe veszi őket. Ez még a „kétharmados” párttal is megtörténhet, ahogy megesett az MDF-fel is. Elég a hazudozásból, mert vége a birkatürelemként legyalázott, ősi, magyar toleranciának.
Egy beszélgetőpartnerem vetette fel társalgás közben:
Észrevettük-e azt, hogy mennyire kettős mérce alakult ki a rádiós, televiziós híradásban az elmúlt hetekben ?
Hmmm ?
Mindennap közlik az influenzában(?) meghalt emberek eseteit, valamint a védekezésről is esik szó. Ugyanakkor a cigányok terrorja következtében meghalt emberekről mélyen hallgat, vagy torzít a kormánypárti, és cionsodratú média, pedig azok száma jóval meghaladja az influenza áldozatainak számát. A cigányterror elleni védekezésről viszont, még szó sem esik.