Így drágulna a kenyér és a tej a Tisza Párt tervei miatt
Ha a Tisza Párt energiapolitikai terve megvalósulna, a benzin literenkénti ára 1026 forintra, a gázolajé pedig 1051 forintra nőne. A Világgazdaság által megkérdezett elemző szerint ez a mezőgazdasági termelési költségeket is jelentősen megdobná, ami az élelmiszeriparon és a kiskereskedelmen keresztül végül a fogyasztók pénztárcáját is elérné: a kenyértől a tejtermékekig sok minden érezhetően drágulna.
A Századvég friss számításai szerint Magyar Péterék azon javaslata, amely az orosz energiahordozók teljes tiltására irányul, komoly gazdasági következményekkel járna. A Tisza-adó bevezetését követően ez az intézkedés újabb csapást mérhetne a magyar családok pénztárcájára.
Az AKI Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján a legfontosabb mezőgazdasági termékek, mint például a búza, őszi árpa, szemes kukorica esetében a gépköltség – ide sorolják az üzem- és kenőanyagköltségeket, továbbá a javítási és karbantartási költségeket – a teljes termelési költség nagyságrendileg 24 százalékát adja, csak az üzemanyag súlya 17 százalék körül alakulhat, mondta Molnár Dániel, az MFGÜ vezető elemzője.
A Tisza Párt tervei szerint kevesebb olajat tudna vásárolni Magyarország. A benzin literenkénti árát 1026 forintra, a gázolajét pedig 1051 forintra növelné Magyar Péterék programja, amely átemelte Brüsszel orosz energiahordozók tiltására vonatkozó célkitűzését – számolta ki a Századvég. Ennek kapcsán kérdezte a vg.hu a vezető elemzőt, hogy mennyivel nőhetnének a költségek a mezőgazdaságban.
Durván megdobná az élelmiszerárakat a döntés
A közgazdász felhívta a figyelmet, hogy az elemzésben megjelenő ezer forintos üzemanyagár a jelenlegi 600 forint alatti árakhoz képest közel 70 százalékos áremelkedést jelentene, ezt várhatóan a mezőgazdasági termelők teljes mértékben továbbhárítanák az élelmiszeripar felé, amely így az átadási árakban 10 százalékos áremelkedést okozna.
A hazai élelmiszeripart vizsgálva a KSH Ágazat Kapcsolatok Mérlege (ÁKM) alapján
a növénytermesztés,
az állattenyésztés
és a vadgazdálkodás ágazatból való beszerzés
az ágazati kibocsátás nagyságrendileg negyedét teszi ki.
Vagyis a beszerzési árak 10 százalékos emelkedése, amely a magasabb üzemanyagárak áthárításából következik, 2,5 százalékos áremelkedést okozna a hazai élelmiszeripar termelői árait illetően. Ezt az élelmiszeripari szereplők is várhatóan továbbhárítanák a kiskereskedelem, illetve a fogyasztók irányába, amely a teljes inflációt is 0,5 százalékponttal emelné. Termékenként jelentős különbségek lennének az áremelkedésben, egyes termékcsoportok jóval nagyobb mértékben, míg mások kisebb mértékben drágulnának.
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.