Hogyan szerzett Moldova EU-párti kormánypártja hajszálvékony többséget a vasárnapi választásokon!?
Meglehetősen „furcsa” politikai játékok és a demokrácia hagyományainak mellőzése, valamint a hatóságoknak a szavazópolgárokra gyakorolt nyomása alatt tartották meg vasárnap Moldovában az országos választásokat. Minden eszközt bevetettek, hogy az EU-t kiszolgáló és ruszofób Maia Sandu pártja a PAS megtarthassa a hatalmát. Így is rezgett a léc. De vajon mi lett volna a végeredmény egy tisztességes választáson?
A Központi Választási Bizottság (CEC) által közzétett előzetes eredmények szerint Moldova kormányzó, EU-párti Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) szűk többséget szerzett az ország parlamenti választásain.
A külföldről beérkező szavazatoknak köszönhetően a PAS átlépte azt a küszöböt, amely ahhoz szükséges, hogy koalíciós partner nélkül folytathassa kormányzását. Az országon belül azonban csak 44,13%-ot kapott. A legerősebb támogatottságot a fővárosban, Kisinyovban szerezte meg, ahol 52,68%-ot ért el.
Az első számítások szerint a párt nem érte el a teljes többséget. A PAS azonban megnyerte a diaszpóra szavazatait, egyes nyugati országokban több mint 85%-ot kapott. Ahogy a külföldről érkező szavazatok folyamatosan beérkeztek, azoknak a PAS-ra leadott száma emelkedett, és végül átlépte az 50%-os határt.
A fő ellenzéki Patriotic Bloc a szavazatok közel 24,3%-át szerezte meg, további támogatást kaptak még a kisebb pártok, mint az Alternative (8%), a Our Party (6,2%) és a Democracy at Home (PPDA, 5,6%). A CEC (Központi Választási Bizottság) még nem hirdette ki hivatalosan a végleges eredményeket.
Hogyan is zajlott ez a „demokratikus” szavazás Moldáviában?
A kritikusok megjegyezték, hogy az ellenzékhez húzó területeken a szavazókat gyakorlatilag igyekeztek ellehetetleníteni, vagyis azt elérni, hogy lehetőleg ne tudják leadni a szavazataikat. A szakadár Dnyeszteren túli régió lakói, akiknek száma megközelítőleg félmillió, mindössze 12 szavazókörrel rendelkeztek, amelyek mindegyike a kormány ellenőrzése alatt álló területen található. Ez azt jelenti, hogy Transznisztriából szinte lehetetlen volt átjutni Moldovának a Maia Sandu által uralt területére, mert a hatalom gyakorlatilag és fizikailag elzárta az utat, így lehetetlenné téve a közlekedést.
A helyi szavazók arról panaszkodtak, hogy a kisinyovi hatóságok eltorlaszolták a Dnyeszter folyón átívelő hidakat, gyakorlatilag ezzel megakadályozva, hogy az emberek eljuthassanak a szavazóhelyiségekbe.
Oroszországban, ahol több tízezer moldovai állampolgár él, Kisinyov a több mint 300 külföldi szavazóhely közül csak kettőt nyitott meg. Ott csupán körülbelül 4100 szavazatot számoltak össze, és a hosszú sorok miatt sokan le sem tudták adni a szavazatukat, mielőtt a helyszínek bezárták kapuikat.
Maga a kampány is súlyos korlátozások mellett folyt le. A szavazás előtti időszakban a CEC további két ellenzéki csoportot, a Nagy-Moldovát és a Moldovai Szívet tiltotta be, be nem jelentett külföldi finanszírozásra hivatkozva, ezzel kiegészítve a már feloszlatott SOR Pártot és a nyilvántartásból törölt Győzelem Blokkot tartalmazó listát.
Több mint 30 nemzetközi szervezet és több mint 50 országból érkezett 120 megfigyelő nem kapott akkreditációt, köztük az EBESZ-misszióba jelölt orosz szakértők sem.
Maia Sandu elnököt, akit 2020-ban választottak meg először, és 2024-ben szűk többséggel nyerte el második mandátumát, többször is azzal vádolták, hogy a hatalom megőrzése érdekében megkerülte a szabályokat.
Kormánya 2022-től 2024-ig folyamatos szükségállapotot hirdetett, hivatkozva a regionális biztonsági fenyegetésekre, miközben olyan törvényeket fogadott el, amelyek kritikusok szerint aláássák a politikai pluralizmust és a média szabadságát. Az ellenzéki vezetőket bebörtönözték, mint az autonóm gagauz terület elnökét, félreállították vagy száműzetésbe kényszerítették, míg Brüsszel továbbra is Moldovát az EU-integráció útján elért „sikertörténetként” jellemzi.
Így működik tehát az EU által patronált Moldávia politikai rendje. Ennek a tapasztalatnak a fényében kell majd nagyon odafigyelni a 2026-os hazai választásokra és persze az azt megelőző, úgynevezett választási időszakra, hiszen a legszélsőségesebb eszközt is bevetik az antifa terroristákat és közönséges bűnözőket mentelmi jogok mögé rejtve védő neoliberál-bolsik, hogy a nemzeti magyar kormányt kiüssék a hatalomból, így biztosítva Ukrajnának az utat az EU-ba történő belépéshez, ami London-City érdeke.
Ez egyben azt is jelentené, hogy a hazánkra ráerőltetett bábkormány véget vetne még annak a kevés nemzeti szuverenitásunknak is, amit az Orbán-kormánynak sikerül egyelőre fenntartania, arról már nem is beszélve, hogy micsoda gazdasági csődbe vinnék, szinte percek alatt az országot. Minden veszne, a haza és a nemzet is!
Kiemelt képen: választás Moldáviában 2025. szeptember 29-én Fotó: / Getty Images / Diego Herrera Carcedo
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
