Három a vélemény
Az elmúlt napokban többször láthattam bizonyítékát az elszabadult és a fizikai tehetetlenség állapotában levő pártállami lenyomatok tevékenységének.
Ennek egyik példája, amikor a katonai bírósági tárgyalást vezető bíró úr/elvtárs pökhendi határozottsággal próbálta helyretenni a büntetőügyekben gyakorlatot szerzett védőügyvédet – Gaudi-Nagy Tamást – aki a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (tmrsz) főtitkárát, Szima Juditot képviseli az ellene indított per szerinti felbujtás vádjában.
Láthatóan (videofelvétel is megörökítette) a szerepéből újra, és újra kieső katonai bíró nem képes úrrá/elvtárssá lenni a helyzeten, amikor is az ügyvéd a manapság megszokott, mit megszokott, elvárható módon védőként ellátja vállalt feladatát.
A tárgyalási nap kezdetén egyértelművé lett, hogy a bíró nem hajlandó jegyzőkönyvbe diktálni, így a szó szerint elhangzottak rögzítése kimondottan a gépíróhölgy pillanatnyi figyelmére van bízva!
Gaudi több indítványt is beadott, közöttük a bíró elfogultságára, majd a kizárására vonatkozót, amelyek mindegyike hidegen hagyta a tárgyalásvezetőt, tehetsége egyedül a kétszer százezer forintos rendbírság kiszabására futotta.
Érdemes megemlíteni a vád igen fontos elemét.
A tmrsz honlapján megjelent közleményeket tartja a tárgyalás során egyébként túlzott fogalmazásgátló fogyasztástól szenvedő ügyész elfogadhatatlannak, mi több izgatónak.
Annak ellenére, hogy a főtitkár asszony bizonyítékait tárta elő az érdekvédői munkája során bejárt, tőle is megkövetelt szolgálati utaknak, a vád – a honlapjukon olvasható inkriminált közlemények szerepeltetőjének kilétét, azaz – a felelőst őbenne állapítja meg. Hiába az informatikusok tanúvallomása, amelyek egybehangzóan állítják, hogy „naplózás” hiányában nem kereshető vissza az említett közlemények „felrakója”, a számítástechnikában abszolút járatlan bíró ezt a momentumot teljesen figyelmen kívül hagyta. Innen a többi már nem érdekes.
Illetve igen, a négyórás egyhelyben ülést megszakítón elrendelt szünet a vádlotton a tárgyalás légköre miatt időközben kialakult rosszullétet tovább fokozta, amelyet a kiérkezett mentők megállapítása szerint további kórházi vizsgálatoknak kell követnie.
Itt tartunk.
2.,
Ha kedd, akkor Budaházy! A humorosnak tetsző mondat annál keményebb, sőt kimondottan veszélyes hátterét adja a koncepciós eljárások egyik gyöngyszemének.
A belvárosi utcák aznapi megközelíthetetlenségét egy újabb rendőri zavarkeltésnek tudhatta be az egyáltalán a bíróság közelébe engedett polgári személy, aki halált megvető bátorsággal próbált az említett tárgyalásra bejutni.
A 2008-ban emelt vád „Alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete” pestiesen szólva bizony nem piskóta.
1958-ban, azaz pontosan ötven éve ezért kivégzés járt!
A vezetőszíjon, kézi bilincsben bekísért vádlott miatt a környező utcák lekordonozásán túlmenően, megmagyarázhatatlanul nagy erőkkel kivonuló készenléti rendőrség adta hitelét a hatalom erőszakszervezeteként a hatalom bitorlásának.
Elég vicces volt, hogy a Budaházy György védelmét ellátó ügyvédet nem akarták a portáról felengedni, s egyébként emiatt kezdődött később a tárgyalás.
A biztonsági erők összetartása nem végződött az utcán, a folyosókon, és a tárgyalóteremben is képviseltették magukat.
A vádlott feleségének beadványa, amely a bíró elfogultságára vonatkozott, megteremtette a tárgyalás alaphangját, amelyet a vád képviselője, az ügyész pökhendi határozottságával (mintha már használtam volna e kifejezést) tovább fokozott.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd ismét különórát adott a védelem igazi feladatait tekintve, sőt az első percektől kezdődően elfogultságát (önmaga) bizonyító háromtagú bírói tanács eltökélt szándékát adta a még aznapi ítélethozatalnak.
Ne felejtsük, a sorsdöntő országgyűlési választások hetét írtuk. (Óh, mily véletlen!)
Gaudi nemes egyszerűséggel, lényegre törően adta tudtul a szocializmusból hátramaradt bíróságnak, hogy a nagyarányú utcai-folyosói-tárgyalótermi rendőrségi jelenlét miatt nem látja biztosítékát a pártatlan bírósági ítélkezésnek, amely így a független bírói feladatvégzést, de a saját védőügyvédi munkáját is megakadályozza.
Egyúttal a tárgyalás elhalasztását, illetőleg saját eltávoztának engedélyezését kérte a bíróságtól. A bíró nem adott engedélyt a védőügyvéd eltávozásának!
A bírói tanács, a védelem koncepciós eljárás minősítése melletti határozott kiállását, s az egyre fokozódó hangulatot nemvárt körülménynek minősítőn – a tárgyalás elhalasztása mellett döntött, amelyet az ügyész különféle színekben játszódó arccal vett tudomásul.
Itt tartunk.
3.,
Elmúlt a választás napja, amelyet az Országos Választási Bizottság többórányi gittrágással egyfajta módon meghosszabbított. Az egyébként minden másra nagy pénzeket biztosító hatalom nem volt képes az átigazolással rendelkezők számára külön szavazóköröket berendezni, amely, s a felelőtlen hozzáállás miatt a kijelölt helyeken dupla annyi(!) szavazópolgár jelent meg.
A kialakult káosz miatt elvárható volt az említett testület másnapi lemondása.
Ez sem történt meg a következmények nélküli korszaknak megfelelően.
Este hét óra után, a felelős választópolgár karosszékében hátradőlve, a tv csatornák műsorvezetői, az általuk sűrűn ajánlott rágnivalók és üdítők kézhezvételén túl semmi okosat nem tudtak közölni, ezzel az utolsó napjait taposó, regnáló hatalom az egyébként mocskos média tájékoztatási kötelezettségét akadályozta, de főképpen a választási eredményre éhes polgárok illúzióját rombolta.
S lőn a késői órában hozott 6:5 arányú(!) bizottsági döntés, majd annak nyomán a választási program „felfűtése”, amely percekkel később a végeredmény adatait öntötte a tv nézők ölébe. Kész, hatszáz.
Ti, a sorozatokon nevelkedett agyatlanok, közel az éjfél, indulás aludni, holnap meló! Ennyi az üzenet.
Itt tartunk.
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Somlai László ArthurNemzeti InternetFigyelő