Hallgat a baloldal a terrortámadásokról

Úgy tűnik, nem lépte át az ellenzék ingerküszöbét az uniós nagyvárosokban kitört, Hamász melletti tüntetéshullám, valamint a halálos áldozatokat követelő terrorcselekmények. Lapunk utánajárt annak, mit is gondol a hazai ellenzék a 2015 óta tartó tömeges migrációról és a déli határkerítésről.

Miközben a palesztin–izraeli háborús konfliktus hatására Nyugat-Európa nagyvárosaiban rendszeressé váltak a Hamászt támogató tüntetések, és terrorcselekmények, bombariadók tartják rettegésben az embereket, a hazai ellenzék EP-képviselői jobbára hallgatnak, és közben az illegális migrációt legalizálni akaró uniós politikusokkal együtt ünneplik a lengyelországi választáson előretörő Donald Tusk győzelmét.

A franciaországi vagy a brüsszeli terrortámadásokat viszont egyik politikus sem ítélte el a Facebookon, ahogy a történtek után az illegális bevándorlók tervbe vett elosztási mechanizmusát sem kérdőjelezik meg.

Lapunk szerette volna megtudni, mit gondolnak az ellenzéki pártok az erősödő terrorfenyegetettségről, a fokozódó antiszemitizmusról, az iszlám nevében elkövetett támadásokról. Arra is választ vártunk, változott-e a pártok véleménye a magyar határkerítésről, megítélésük szerint azzal sikerült-e az illegális migránstömegeket távol tartani, azaz védelmet nyújt-e a déli határzár.

Összesen kilenc ellenzéki pártot kerestünk meg, de csak az MSZP, az LMP és a Mi Hazánk árulta el, miként vélekednek a fentiekről.

A szocialisták sajtóosztálya Harangozó Tamás október 5-i felszólalására hivatkozott, ahol a honvédelmi bizottság alelnöke a déli határzárral kapcsolatban arról beszélt, hisznek a közös uniós határvédelemben mint egyetlen, hosszú távon működő megoldásban, de semmilyen olyan rákényszerített megoldást nem támogatnak, ami a tagállam akarata elleni betelepítést vagy kötelező kvótát jelent.

– A szolidaritás fontos dolog, mert egy közösség vagyunk, de ennek nem lehet eszköze, hogy ha mi nem akarunk, akkor is be kelljen fogadni olyan embereket, akiknek még a biztonsági ellenőrzése is kérdéses

– fogalmazott Harangozó Tamás.

– Az LMP az antiszemitizmus minden formáját elutasítja, zéró toleranciára van szükség a kérdésben – reagált megkeresésünkre a zöldpárt. Mint írták, üdvözlik, hogy az elmúlt években a dzsihadista terrorszervezetek elleni elhárítás többé-kevésbé jól működött, de önmagában ez nem elég, a lehető legszigorúbban kell fellépni minden olyan terrorcselekménnyel szemben is, amit nem bűnszervezeti formában követnek el.

– A határkerítésről az LMP álláspontja nem változott, a kerítésre szükség van

Ez is érdekelheti: Ukrajna megfenyegette Mongóliát, amiért nem tartóztatták le Putyint

– szögezték le.

A Mi Hazánk Mozgalom szerint Európában nem kellene arab fenyegetettségről beszélni, ha az elmúlt évtizedek politikai vezetése nem engedte volna tömegesen a nyakunkra az Európában mind etnikailag, mind kulturálisan, mind vallásilag idegen nemzetek tagjait. – Minden terrortámadást elítélünk, függetlenül attól, hogy kik követik el – hangsúlyozta a párt, emlékeztetve, a határkerítés szerintük pártjuk elnökének felvetésére valósult meg, és véleményük róla semmit nem változott, de a jelenleg regnáló kormányzat intézkedései nyomán nem látja el feladatát.

– Egyedüli pártként a Mi Hazánk követeli, hogy fejezze be a kormány a migránsok taxiztatását, s ne visszavonulást, hanem tűzparancsot adjon ki végre

– tették hozzá.

A többi párt, ideértve Márki-Zay Péter és Vona Gábor frissen alapított szervezeteit, nem reagált a Magyar Nemzet megkeresésére.

A határkerítést mindig is kritizáló DK EP képviselője, Dobrev Klára nemrégiben a Szabad Európának adott interjújában azt mondta, a menekülthelyzetre kell megoldást találni. – Európai határait meg kell védeni, erről szólnak a tárgyalások, erről szól minden egyes javaslat. Szolidárisnak kell lenni azokkal, akik a határon vannak, és az emberi jogokat tiszteletben kell tartani. És nem válunk rasszistává csak azért, mert megvédjük az európai határokat – fogalmazott a DK EP-képviselője, aki szerint ebben

Orbán mindig úgy viselkedik, ahogy a pillanatnyi politikai érdeke kívánja, ebben sem lát stratégiai tervezést, ahogy szinte semmiben, amit Orbán csinál, a hatalomtechnikán kívül.

– Nem lesz könnyű helyzetben, mert miközben Európa rendet rak a határain, aközben a magyar határon teljes rendetlenség van – vélekedett Dobrev Klára.

A terror új hulláma

Hamász-harcosok is lehetnek a mostani konfliktusból érkező migránsok között

– figyelmeztetett Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, kiemelve, hogy az unió továbbra sem a külső határok védelmére, nem az európai emberek biztonságára fekteti a hangsúlyt. Szerinte a terrorcselekmények újabb hulláma azt mutatja, hogy a prognózisok, amelyek az illegális migráció súlyos belbiztonsági hatásaira figyelmeztettek, nagyon is reálisak voltak;

objektív tény, hogy az illegális migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár.

– Az Európai Parlament előtt lévő újabb migrációs paktumot azért szeretnék gyorsan elfogadni, mert a mostani helyzet az európai emberekben rettegést kelt, és a jövő évi európai uniós választáson ezek a félelmek talán elérik azt a szintet, hogy a lakosság változtatási szándéka megjelenik az EP összetételében – hangsúlyozta a közmédiában Bakondi György, aki szerint

a tömeges, ismeretlen személyazonosságú emberek bűnözők által szervezett, erőszakos behatolás az unióba nem humanitárius kérdés, ahogyan azt Nyugat-Európában láttatni szeretik, hanem szuverenitási és belbiztonsági kérdés.

Emlékeztetett, a magyar kormány 2015 óta konzekvensen azt az álláspontot képviseli, hogy a tömeges illegális migráció nem jó dolog. – Számos tény mutatja, hogy az illegális bevándorlás és a bent lévő nagy létszámú muszlim népesség a táptalaja annak, hogy súlyos következményei legyenek a bevándorlásnak – mondta a főtanácsadó.

Ez is érdekelheti: Tamás a Krímből: Tisztek gyilkoltak édesapát Kárpátalján

Gobay Dorka – Magyar Nemzet

Kiemelt képen: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke (k), Molnár Csaba, a párt alelnöke (b) és Oláh Lajos parlamenti képviselő sajtótájékoztatót tart az ideiglenes biztonsági határzár mellett, a határ szerb oldalán 2015. szeptember 15-én. (Fotó: MTU/Sóki Tamás)