Hadiállapot Dél-Koreában: A dél-koreai törvényhozók szembefordultak az elnökkel
Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett országában. Yoon Suk Yeol azzal vádolja az ellenzéket, hogy „államellenes tevékenységet” folytat és „lázadást tervez”. A Yonhap hírügynökség szerint a védelmi minisztérium teljes készültségbe helyezte a hadsereget.
A Demokrata Párt vezetője, Lee Jae-myung „alkotmányellenesnek” minősítette a lépést. Pártja a múlt héten elutasította Yoon 2025-ös költségvetési törvényjavaslatát, és több, az elnök feleségét és magas rangú tisztviselőket érintő botrány kivizsgálását követeli.
A dél-koreai hadsereg közölte, hogy a hadiállapot addig marad érvényben, „amíg az elnök másként nem dönt”, vagy hivatalosan fel nem oldja a rendeletet – írta a Washington Post tokiói/szöuli irodavezetője az X-en az YTN hírcsatornára hivatkozva.
Per YTN, the South Korean military is saying the martial law will remain in place until the president says otherwise/officially lifts it.
— Michelle Ye Hee Lee (@myhlee) December 3, 2024
A dél-koreai nemzetgyűlés előtt összegyűlt tüntetők Yoon Suk Yeol elnök letartóztatását és bebörtönzését követelik, azt követően, hogy kedd este hadiállapotot rendelt el.
People are now calling for President Yoon Suk Yeol to be imprisoned pic.twitter.com/sbE7bVtNYT
— Raphael Rashid (@koryodynasty) December 3, 2024
Egy magas rangú amerikai külpolitikai tisztviselő a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy Joe Biden elnök némasága a történtekkel kapcsolatban meglehetősen érdekes, különösen a két ország közötti szoros kapcsolatokat figyelembe véve.
A tisztviselő azonban hozzátette, hogy a késedelmes válasz valószínűleg azért van, mert a kormányzatot minden bizonnyal váratlanul érte a helyzet.
A Guardian szerint Joe Biden amerikai elnök nemrég újságíróknak azt mondta, hogy még nem ismer minden részletet a Szöulban kialakult helyzettel kapcsolatban. Az angolai Luandában tartott beszéde után a fejleményekről kérdezve Biden azt mondta, hogy „még csak most kap tájékoztatást a fejleményekről”.
Eközben Philip Goldberg, az Egyesült Államok dél-koreai nagykövete azt mondta, hogy az amerikai nagykövetség és a külügyminisztérium még „szorosan nyomon követi” az eseményeket, és „a helyzet képlékeny”.
Közben a Reuters és a CNN a Fehér Ház szóvivőjére hivatkozva azt közölte, hogy Washington nem kapott előzetes értesítést arról, hogy a dél-koreai elnök, Jú Szuk Jól döntött a hadiállapot bevezetéséről. A tisztviselő azt is elmondta, hogy a kormányzat „komolyan aggódik” a fejlemények miatt, és kapcsolatban áll a dél-koreai kormánnyal.
Oroszország is figyelemmel kíséri a dél-koreai hadiállapot bevezetését követő eseményeket.
Az Interfax hírügynökség jelentése szerint, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak úgy nyilatkozott:
„A helyzet riasztó. Szorosan figyelemmel kísérjük”
Lee Jae-myung dél-koreai ellenzéki vezető „alkotmányellenesnek, érvénytelennek és törvénytelennek” nyilvánította a Yoon elnök által kihirdetett hadiállapotra vonatkozó összes parancsot és felszólította a fegyveres erők és a rendőrség azon tagjait, akik ezt a parancsot teljesítik, hogy
„gyorsan térjenek vissza állományi helyükre és a korábbiaknak megfelelően végezzék eredeti feladataikat”.
Az értesülések szerint, közben a 300 tagú nemzetgyűlés épületében 190 ott tartózkodó képviselő hajnali 1 órakor megszavazta a rendkívüli állapotról szóló rendelkezés hatályon kívül helyezését.
CNN-nek nyilatkozott Kyung-wha Kang volt dél-koreai külügyminiszter, aki szerint a hadiállapot keddi kihirdetése teljesen indokolatlan és „megdöbbentő” volt.
Kang szerint nincsenek olyan körülmények az országban, amelyek ezt a lépést indokolttá tették volna. Kang úgy véli, ez a lépés csak aláássa Yoon elnök tekintélyét. Azt mondta, hogy a rendeletet „a semmiből” alkotta meg, és kijátszotta a kabinet tagjaival való kötelező konzultáció kötelezettségét.
„Nem úgy tűnik, hogy a miniszterek közül bárki is tudott volna arról, hogy ez fog történni, leszámítva nyilvánvalóan a védelmi minisztert”
– mondta.
„Nagyon stabilizálónak” nevezte a kormánypárt és az ellenzéki pártok nyilatkozatait, amelyek együttesen bírálták Yoon-t a döntése miatt.
Kiemelt képen: 2024. december 3-án, kedden az emberek megpróbálnak bejutni, a dél-koreai Szöulban, a nemzetgyűlés épületébe, ahol rendőrök őrködnek / Fotó: © AP Photo/Lee Jin-man