Háború vagy béke – Kettészakadt az Európai Unió
Kettészakadt az Európai Unió a brüsszeli bizottság háborús politikája miatt. A Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozón a háborúpárti központi hatalmak arra a következtetésre jutottak, hogy Európát Oroszországgal szemben Ukrajna további katonai és anyagi támogatásával kell megvédeni, a békepártiak viszont kétségbe vonták, hogy Oroszország fenyegetné Európát, és politikai rendezést sürgettek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója csütörtökön.
A háborúpártiak véleményét Donald Tusk lengyel miniszterelnök fogalmazta meg a legvilágosabban:
“Európa egésze valóban képes megnyerni bármilyen katonai, pénzügyi, gazdasági konfrontációt Oroszországgal. Egyszerűen erősebbek vagyunk”
– mondta.
Nem váratott magára az orosz válasz sem. Putyin elnök kijelentette:
„ellenségeink legfőbb hibája mindig az volt, hogy alábecsülték az orosz népet”.
Az Ukrajnába nyugati csapatok küldését kezdeményező Macron francia elnököt Lavrov orosz külügyminiszter emlékeztette Napoleon nevű elődjének sorsára, és kijelentette:
„Mindketten azt mondták, hogy meg kell hódítanunk Oroszországot, le kell győznünk Oroszországot, és mindketten állították, Oroszország ellen azért kell harcolni, nehogy legyőzze Franciaországot és Európát”.
Lavrov úgy reagált a francia-brit csapatküldési tervre, hogy
“Ugyanúgy vesszük ezeknek a csapatoknak az ukrán területen való jelenlétét, mint a NATO potenciális jelenlétét Ukrajnában, mert nem számít, milyen zászlók alatt hajtják végre a műveletet: EU-zászlók, vagy kontingenseket biztosító országok nemzeti zászlói alatt. Függetlenül attól, hogy milyen matricát ragasztanak az egyenruhák ujjára, továbbra is NATO-csapatok, NATO-országok erői lesznek.”
Az ukrajnai háború folytatása mellett elszánt nyugat-európai vezetőkre újabb hidegzuhanyként hathatott, hogy Washington azt üzente Moszkának, hogy az ukrajnai béketárgyalásokhoz kiinduló pontul szolgálhat a 2022. márciusi orosz-ukrán béketerv, melyet Isztambulban parafáltak, de Biden amerikai elnök és Johnson brit miniszterelnök lebeszélte Zelenszkijt az aláírásáról, s helyette pénzt és fegyvert ígért az ukrán elnöknek, hogy Oroszországot legyőzze.
„A helyzet az isztambuli megállapodások megszövegezése óta változott, de kiindulópontként szolgálhatnak az ukrajnai rendezésre irányuló tárgyalásokhoz”
– mondta Keith Kellogg, az amerikai elnök ukrajnai és oroszországi különmegbízottja.
Putyin többször jelezte, hogy az isztambuli béketerv alapjául szolgálhat a békés rendezésnek, noha a harctéri helyzet azóta lényegesen megváltozott. De az orosz elnök azt is értésre adta, hogy Oroszország akkor köt béke megállapodást Ukrajnával, ha kiküszöbölik mindazon okokat, amelyek az ukrajnai konfliktust előidézték. Az orosz biztonsági követeléseket 2021. december 15-én terjesztették Washington és Brüsszel elé, de a Nyugat elutasította őket.
Brüsszel, 2025. március 6. csütörtök (MB)
Kiemelt képen: Zelenszkij illegitim ukrán elnök Macron francia elnökkel tárgyal a nyugat-európai csapatküldési tervről. Brüsszel, 2025. március 6.
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
A prüsszelita háborúpártiaknak csak a pénz számít, hiszen „Brüsszelben információk láttak napvilágot arról, hogy amerikai hadiipari vállalatok európai parlamenti képviselőket pénzelnek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.”. S vajon ehhez mit szólnak az állampolgáraik?