Gyenyisz Pusilin: Biden és Zelenszkij találkozója után Ukrajnából végképp amerikai gyarmat lett

 

Zelenszkij továbbra is blokkolni fogja a minszki megállapodások végrehajtását és arra fog építeni ennek során, hogy a tűzszüneti elválasztó vonalak mentén megnövelje a katonai erőket – vélekedik Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetője.

–  Gyenyisz Vlagyimirovics. A jövő héten lesz a Minszk-1 (1) 7. évfordulója. Miért van az, hogy a Biden és Zelenszkij megbeszélései után kiadott záródokumentumok egyszer sem említik a minszki megállapodásokat (azokban csak a normandiai formátumról esik szó)? Mit jelent ez? Washington talán nem érdekelt abban, hogy a Donbasszban béke legyen? Ami viszont csak a minszki megállapodások végrehajtása után lehetséges.  Miért van az, hogy Washington szemében Oroszország a vétkes a Donbasszban folyó háborúban – miközben Ukrajna felelősségéről egy szó sincs?

–  Az Oroszországgal szembeni Ukrajnára Washingtonnak pont azért van szüksége, hogy azt mindig felhasználhassa geopolitikai játszmáiban. Érthető, hogy az USA csak a normandiai formátumról tárgyalhat. És nem a minszkiről, ahol a tárgyaló felek között van a Donbassz két köztársasága is. (2) Ez előre látható is volt. Az, ami viszont valóban érdekes: az USA még csak nem is célzott arra, hogy csatlakozni akarna a normandiai formátumhoz. Noha az ukrán fél nem egyszer nyilvánosan is hangot adott annak az óhajának, hogy a Donbasszban zajló konfliktus rendezéséről szóló tárgyalási folyamatba az amerikaiakat is bevonja.

Ennek ellenére Zelenszkij átadta Bidennek azon 450 fogoly listáját, akiket állítólag a DNR-ben, az LNR-ben és Oroszországban tartanak fogva. (3) Az ukrán fél a minszki tárgyalási fórumon akadályokat gördít a fogolycseréről folyó tárgyalások útjába – holott éppen ez lenne az az alkalom, ahol ebben a kérdésben érdemi előrehaladást lehetne elérni. Zelenszkij, ezzel szemben, szokott modorában tesz egy nyilvános gesztust. Ami megint csak nem vezet sehová, minthogy – ismétlem – az USA nem részese a tárgyalási folyamatnak.

Az pedig, hogy Ukrajnának az amerikai Védelmi Minisztérium költségvetéséből elkülönített 60 millió dollárból nyújtanak segítséget – ez igazán nem a békének a Donbasszban való megteremtéséről szól.

Megállapíthatjuk tehát, hogy Zelenszkij továbbra is blokkolni fogja a minszki megállapodások végrehajtását és arra fog építeni ennek során, hogy a tűzszüneti elválasztó vonalak mentén megnövelje a katonai erőket.

–  Beszélhetünk-e tehát arról, hogy Ukrajna beleegyezett abba: mostantól az Egyesült Államok irányítsa kívülről az országot? Abból kiindulva, például, hogy az amerikaiak fogják felügyelni az igazságszolgáltatási rendszert?

–  Az embernek itt az az érzése: a hivatalos Kijev nemcsak beleegyezik abba, hogy az amerikaiak kívülről irányítsák az országot, de még törekszik is erre a függőségre. Valósággal vágyik arra. (4) Abból, hogy többször is elhalasztották Biden és Zelenszkij találkozóját; ahogyan Zelenszkijt fogadták – abból logikusan következik, hogy amerikai részről lekezelően viszonozzák az ukránok közeledési kísérleteit.

Az amerikaiak már eddig is ellenőrzésük alatt tartották az Ukrajnában zajló főbb folyamatokat. Ide értve a lakásgazdálkodás, az egészségügy, az oktatás területén, a rendvédelmi szerveknél zajló úgynevezett reformokat. Most az igazságügyi rendszeren a sor. Sőt, nemcsak arról van szó. Washingtonba készülvén Zelenszkij más szférákra is kiterjesztette az önként vállalt jármot.

Amikor arról van szó, hogy az Egyesült Államok, „meghatározott ágazatokban” hárommilliárd dollárral támogat „jövőbeni lépéseket”, ez az agrárüzletet, az infrastruktúrát, az éghajlattal és energetikával kapcsolatos projekteket érinti. Vagyis annak, aki fizet, hozzáférése lesz a termőföldek piacához (5), az energiatermelés legkülönbözőbb területeihez, a vasúti szállításhoz, a kikötői infrastruktúrához. (6) Ez vitathatatlan bizonyítéka annak, hogy Ukrajna egy amerikai gyarmat státuszába került.

 

Megjegyzések:

(1)  2014 augusztus végére az ukrán hadsereget a Donyeckhez közeli Ilovajszk környékén beszorították egy katlanba. Ezzel a súlyos emberveszteségekkel járó, katasztrofális vereséggel a puccsista junta ármádiája – amely négy hónappal korábban még a fegyvertelen bányászok, kohászok elleni könnyű sétára, büntető hadjáratra készült – az összeomlás szélére került. Amivel halálos veszélybe került a náci rezsim maga is.

Máig érthetetlenül, a moszkvai vezetés mentőövet dobott a juntának és hadseregének.

A MINSZK-CSALÁD (Minszk-1 és Minszk-2) HÉT (gonosz) ESZTENDEJEMindenekelőtt szögezzük le: SZERZŐDNI CSAK MEGBÍZHATÓ PARTNERREL SZOKTAK. Olyannal, aki maximum egyszer verhet át. MÁSODSZOR MÁR NEM FEKTETEK BELE BIZALMAT. Ha ez mesterember, akkor elzavarom a küszöbömtől, vagy rendőrt hívok rá. Nem kezdek el reménykedni abban, hogy ez a pernahajder ugyan alávaló gazember – de az én végtelen jóságom súlya alatt majd megtörik, magába roskad, szánja-bánja bűneit, és, engem követve, jó útra tér.2014 augusztus végére az ukrán hadsereget a Donyeckhez közeli Ilovajszk környékén beszorították egy katlanba. Ezzel a súlyos emberveszteségekkel járó, katasztrofális vereséggel a puccsista junta ármádiája – amely négy hónappal korábban még a fegyvertelen bányászok, kohászok – mindenféle büdös prolik – elleni könnyű sétára, büntető hadjáratra készült – az összeomlás szélére került. Amivel halálos veszélybe került a náci rezsim maga is.Máig érthetetlenül, a moszkvai vezetés mentőövet dobott a juntának és hadseregének. Amivel a junta hamarosan vissza is élt. Nem telt bele sok idő, hogy Porosenkó bábelnök – aki nemrég még halálos rémületében rimánkodott fegyverszünetért – már magas lóról kezdett pattogni – még ABBÓL SEM CSINÁLVA TITKOT, HOGY NEKI A FEGYVERSZÜNETRE CSAK AZÉRT VAN SZÜKSÉGE, HOGY HADSEREGE LÉLEGZETHEZ JUSSON, ÖSSZESZEDJE MAGÁT, ÉS FELKÉSZÜLHESSEN AZ ÚJABB TÁMADÁSRA. Mindez Moszkva számára sem lehetett titok. Mégis, magatartásuk olyan benyomást hagyott az emberben, mintha az oroszoknak, és nem a juntának lenne szüksége a fegyverszünetre. A csodaelnök, legalábbis, foggal-körömmel védelmezte is. Fenntartása érdekében SÚLYOS, ELVI ENGEDMÉNYEKET TETT (amelyek nem sokkal később, és máig hatóan is, tragikusan visszaütöttek és visszaütnek.)Amikor a fegyverszünetről megkezdődtek a tárgyalások, értek oda a donyecki néphadsereg egységei az ukránok által júniusban megszállt Mariupol város alá. Merkel asszony ekkor ultimátumszerűen követelte Putyintól a néphadsereg leállítását. Putyin számára mindennél fontosabb volt a fegyverszünet, ami minden józan meggondolást felülírt. ÉS A JUNTA KEZÉN HAGYTA AZ AZOVI-TENGER MENTI LEGNAGYOBB UKRAJNAI KIKÖTŐVÁROST. Amelyet azóta az ukrán hadsereg bevehetetlen erőddé épített ki. És amelynek közelében formailag ukrán, valójában angol támaszpont létesítéséről van szó. Hasonló súlyos engedményt tett az orosz vezetés a donyecki repülőtér kérdésében is. Leállíttatták a repülőtér ostromát. Ahonnan így az ukránok tovább lőhették Donyecknek még a belső kerületeit is. Amikor a helyzet tarthatatlanná vált, orosz részről azzal a feltétellel járultak hozzá a repülőtér ostromának folytatásához, hogy a donyecki néphadsereg nem vet be tüzérséget. Ami támogatásának híján a népi erők iszonyatos vérveszteségeket szenvedtek, az ostrom még négy hónapig elhúzódott. A teljesen szétlőtt repülőtér használhatatlanná vált. A hosszú harcokban kimerült, kivérzett néphadseregnek pedig már nem maradt ereje, hogy – folytatva offenzíváját – Donyeck északi elővárosaiból is kiverje az ukrán hadsereget. Ahonnan az mindmáig akadálytalanul, büntetlenül ágyúzhatja Donyeck északi és nyugati peremkerületeit, elővárosait, a környező városokat és településeket.Bármennyire is igyekezett azonban a moszkvai kamarilla a szellőtől is óvni a „Minszk-1”-et, a büntetlenségtől vérszemet kapott ukránok 2014 végére totál zátonyra futtatták azt. Látva, hogy a dolog sehogy működik, és már úgyis mindegy, a Donbassz két népköztársasága összeszedte bátorságát, most először összefogtak, és elindították közös offenzívájukat a Donyecket, Gorlovkát és az LNR több települését fenyegető, a Donyeck közelébebetüremkedő debalcevói féregnyúlvány felszámolására. A Donbassz ezúttal nem hagyta. hogy Lavrov csodaminiszter leállíttassa az offenzívát (ami az utolsónak bizonyult. A Donbassz pedig azóta területeket csak vesztett – még egy bokrot sem szereztek vissza.) A debalcevói csatát tehát még győzelemmel befejezték. Az ukrán hadsereg elszenvedte újabb súlyos vereségét, ismét az összeomlás szélére jutott, és a bábelnök megint kegyelemért sikoltozott. És lőn. Moszkvából pedig újra odadobták a mentőövet. Ment minden úgy, mint az első alkalommal. Moszkvában semmit sem tanultak. Hacsak azt nem, hogy ezúttal alapos gondossággal kötözték gúzsba a Donbassz néphadseregeit. És hogy az meg se moccanhasson, azt kockáztatva, hogy önmagát és népét védelmezve ő lesz a bűnös a Donbassz békés jövőjének, a csodaelnök zseniális béketervének a megtorpedózása miatt – ezért A FEGYVERSZÜNETI TÁRGYALÁSOKAT ÖSSZEKÖTÖTTÉK A DONBASSZ HOSSZÚTÁVÚ JÖVŐJÉNEK RENDEZÉSÉRŐL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOKKAL. (Ez olyan, mintha Jaltában már hozzáláttak volna a potsdami konferenciához is, ANÉLKÜL, HOGY SZÉTZÚZTÁK VOLNA A BÉKÉS RENDEZÉS LEGFŐBB AKADÁLYÁT: HITLERT. A hat és fél éve tartó terméketlen, idegőrlő, ostoba minszki nyűglődés oka (amit máig nem hajlandók belátni Moszkvában), hogy a fegyverszüneti tárgyalásokhoz ELŐBB TŰZSZÜNET KELL. Márpedig a szét nem zúzott, mostani „Hitler” még a tűzszünetet sem tartja be – nemhogy a béke érdekében, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is szentesített megállapodásnak megfelelően hozzálásson a még oly fájdalmas alkotmányos változtatásokhoz.Így a folyamat, immár hat és fél éve, egy tapodtat sem halad. A csodaelnöknek pedig eképpen módja van arra, hogy végtelen türelemmel szövögesse tovább pókhálóját, rendíthetetlen nyugalommal kivárja, míg mindenki beleakad és beleragad, az oroszokkal azonos ukrán nép magától elkergeti a náci juntát, az EU és a NATO szétesik, az amerikai gazdaság pedig összeomlik. ÉS HA MAJD mindez teljesül, holtbiztos, hogy béke lesz a Donbasszban. Még csak harcolni sem kellett érte. A büdös prolik pedig egyszer s mindenkorra megtanulják, hogy’ szálljanak szembe oligarcha-Oroszország és vezetőjének akaratával.

(2)  A „normandiai formátum”. 2014 júniusában, a szövetségesek normandiai partraszállásának 70. évfordulója alkalmából rendezett franciaországi ünnepségek során – a tavasszal kirobbant kelet-ukrajnai konfliktus (Ukrajna hadsereggel támadt a Donbassz függetlenségüket kikiáltó népköztársaságaira) békés rendezése céljából négy ország (Francia- és Németország, Oroszország és Ukrajna) vezetője állandó tárgyalási fórum létrehozásában állapodott meg. Lukasenkó belorusz elnök, a tárgyalások színhelyéül felajánlotta Minszket.

A négy vezető rövidesen találkozott Minszkben, ahol megállapodtak a jövőbeni tárgyalások tartalmi és formai kérdéseiről. Itt rögzítették a 3+3 MINSZKI FORMÁTUMOT. Eszerint a tárgyalásoknak 3 részvevője van, a konfliktus 3 részvevője: (Ukrajna, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság) és a létrehozandó megállapodás végrehajtásának 3 ELLENŐRE van (Francia- és Németország, illetve OROSZORSZÁG)

A nemzetközi kapcsolatok történetének az egyik legnagyobb hazugsága (amit a legtöbb ország, gondolkodás nélkül „bevesz”): miszerint Oroszországnak, a minszki megállapodások VÉGREHAJTÁSA EGYIK ELLENŐRÉNEK BE KELL TARTANIA A MINSZKI MEGÁLLAPODÁSOKAT.

(3)  Ukrajna egyik legfőbb törekvése, hogy Oroszországot a konfliktus részvevőjének tüntessék fel. Ennek kettős célja van. 1. Oroszország agresszornak nyilvánítása, az Ukrajnának nyújtandó folyamatos katonai és pénzügyi támogatás biztosítása; 2. Oroszország újabb és újabb szankciókkal való sújtása.

Ukrajna ezt oly módon is igyekszik biztosítani, hogy Oroszországban, állítólag ukrán (hadi)foglyok vannak. Ezért Ukrajna a kelet-ukrajnai konfliktussal összefüggő fogoly ügyek közé rendszeresen igyekszik beleügyeskedni az orosz börtönökben olyan ügyek miatt szabadságvesztésüket töltő ukránok kérdését, akiket messze nem a konfliktussal összefüggő ügyek miatt tartanak fogva. (Például orosz területen rajta kapott diverzánsok, terroristák).

(4)  Valószínűleg az e miatti frusztráltságukat próbálják kompenzálni azzal, hogy egy sor kérdésben igyekeznek joghatóságukat más országokra kiterjeszteni. Ilyen más országok állampolgárainak az ukrán titkosszolgálat feketelistáira történő vétele. De ilyen volt az az eset is, amikor egy budapesti trafikost berendeltek az ukrán nagykövetségre, elszámoltatni azért, mert a trafikjának a kirakatában egy olyan térkép volt kirakva, amelyen a Krím Oroszország részeként volt feltüntetve.

(5)  Ilyen lesz a termőföldek privatizálása, ami sok külföldi számára bombaüzletnek ígérkezik. Rajtra készen áll már Soros is, hogy bebiztosítsa magának ezt a zsíros falatot.

Soros a „Majdan” idején nagy összegekkel szállt be a törvényes ukrán elnök megbuktatásába és elűzésébe. Ezek a pénzek időközben már meg is térültek a számára: a puccs győzelme után minden olyan posztra, amelyek ukrajnai nyomulását segíteni hivatottak, az ő emberei kerültek.

(6)  Mariupol az Azovi-tenger partján elterülő legnagyobb ukrajnai kikötőváros. Megszerzésével a Nyugat (az USA) megvetheti lábát Oroszország e részének közelében. Óhatatlanul fölmerül már a korlátlan kapcsolattartás kérdése: a Fekete- és az Azovi-tenger között az immár orosz felségvízzé lett Kercsi-szoros használatának problémája állandóan napirenden tartja majd a Krím hovatartozásának a kérdését. És lehet büntetni, nyakló nélkül, a szabad hajózás akadályozásának a címén.

NewsFrontKiemelt képen Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője