Gondolatok Herszon eleste után (felvetés és válasz)
Csikós Sándor kollégánk egy-egy olvasó által megírt kérdésre válaszol ebben a sorozatban. Ma sincs másként. Az olvasó által feltett kérdéseket változtatás nélkül, az azokban előforduló helyesírási hibákkal közöljük.
A FELVETÉS:
Sanyi, szégyen hogy Herszont feladták, és szégyen amit katonailag csinálnak az oroszok. Talán elfogyott Putyin háttere? Nagy baj van és nem értem mi ez? Ügyünk most bukásra áll és érthetetlen mind az, ami történik! Erre adj nekem megnyugtató választ.
A VÁLASZOM:
Megnyugtató választ magam sem tudok adni. Le vagyok sújtva. Az biztos, hogy a jelek szerint komoly bajok vannak a hadsereggel.
Eszmei téren, a hadvezetésben nagy a káosz. Nagyobb, mint eddig gondolhattuk. Olvastam egy rémtörténetet: egészen az utolsó estéig áltattak a helyi lakosságot, hogy a várost soha nem fogják feladni. Így sokan nem mentek el, illetve amikor úgy döntöttek, hogy elmennek, már elkéstek. Sokakra rémes jövő vár: egy Herszon környéki településen a visszatérő ukránok több, mint húsz helyi lakost kivégeztek – az orosz hatóságokkal való együttműködés vádjával. (kiemelés – szerk.)
Visszaütött az, amit én kezdettől fogva rosszallottam: Putyin azt mondogatta, hogy „az ukránok ugyanolyan oroszok, mint mi magunk”. Ez a felfogás nyolc évig kerékkötő volt, gátja az erőteljesebb cselekvésnek. Bénítólag hatott a felkészülésre. Erősen alábecsülték az ellenséget. Azzal áltatták magukat, hogy Ukrajna megszállt ország, a lakosság alig várja őket, kenyérrel és sóval, virágesővel fogadja majd őket, felszabadítóikat.
Sokan kifogásolják nálunk is – joggal -, hogy Putyin miért nem cselekedett már 2014-ben. Kezdettől fogva vallom magam is: AKKOR HÁBORÚ NÉLKÜL IS TÖNKRE LEHETETT VOLNA TENNI, meg lehetett volna fojtani A NYILVÁNVALÓAN ELLENSÉGES, JENKIBÉRENC BÁBREZSIMET. Szenvedett volna az „ugyanolyan orosz, mint mi” ukrán lakosság? Igen, szenvedett volna. De messze nem annyit, mint most, AZ IMMÁR TELJES ÉRTÉKŰ HADMŰVELETEK KÖZEPETTE. Hogy a Nyugat büntette volna az Ukrajna elleni gazdasági blokádot? Igen, büntette volna. De talán messze nem annyira, és SEMMIKÉPPEN SEM JOGSZERŰEN.
Nem látszott, hogy észrevették volna, hogy a független Ukrajna három évtizede alatt felnőtt egy új nemzedék, amelyet már a Nyugat-imádat, az oroszok gyűlöletének szellemében neveltek, tenyésztettek. 1991 óta Ukrajna élén végig, többé vagy kevésbé nacionalista, oroszellenes politikusok álltak. A nacionalizmus a teljes ukrán lakosság agyát átjárta. Kezdettől fogva mondom: UKRAJNA – KORUNK HITLERI NÉMETORSZÁGA.
Annyira azért nem lennék pesszimista, hogy bukott ügyről beszéljünk. Éppen az eddigi nyolc év keserű csalódásai, illetve a végén felismert magyarázat ad nekem reményt: PUTYIN MOST IS MEGTALÁLJA MAJD a gödörből való kikapaszkodás útját.
Nem tudhatjuk, milyen tartalékai vannak, de hogy vannak, az biztos. Van, hogy valaki az első pofonoktól, ökölcsapásoktól tér magához, gyűjt erőt, és indul a további harcba.
Csikós Sándor
Kiemelt kép: Ukrán civilek és katonák örülnek Herszon felszabadításának, miután Oroszország hivatalosan bejelentette, hogy kivonult a dél-ukrajnai városból szombaton (New York Times)