Golob: a Szabadság Mozgalom szabadságot hozhat Szlovéniának

Robert Golob szerint az általa újonnan alapított balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) szabadságot hozhat Szlovéniának.

A politikus a vasárnapi választások estéjén videólinken keresztül, otthonából tartotta meg győztes beszédét, mert koronavírustesztje pozitív lett, ezért már a kampányhajrában sem vett részt.

A részeredmények szerint a Szabadság Mozgalom nyert, de nem szerzett abszolút többséget a szlovéniai parlamenti választásokon.

A leadott szavazatok csaknem 90 százalékos feldolgozottságánál is vezet Robert Golob pártja, a Szabadság Mozgalom – közölte a szlovén választási bizottság.

A részleges eredmények tükrében a Szabadság Mozgalomnak 40 mandátuma lesz az új összetételű nemzetgyűlésben. A Janez Jansa miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 29 mandátummal a második, a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 8 mandátummal a harmadik, a Szociáldemokraták (SD) 7 mandátummal a negyedik, a Baloldal (Levica) pedig 4 mandátummal az ötödik helyen végzett.

Az ország 1991-es függetlenné válása óta ez volt a kilencedik parlamenti választás.
Az eredményekből jól látszik, hogy a baloldal tud kormányt alakítani.

A Szabadság Mozgalomnak, az SD-nek és a Baloldalnak összesen 51 mandátuma lenne a szlovén parlementben. Janez Jansa természetes partnerével, a kereszténydemokrata NSi-vel sem tud többséget alkotni.

Egy-egy mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár.

Robert Golob a választások estéjén videólinken keresztül, otthonából tartotta meg győztes beszédét, mert koronavírustesztje pozitív lett, ezért már a kampányhajrában sem vett részt.

Szavai szerint elérték céljukat a választások megnyerésével, amellyel szabadságot hozhatnak az országnak.

Kiemelte a rekordmagas, 68 százalékos részvételi arányt.

„Ez ad a mandátumunknak további súlyt” – mondta, hozzátéve: sok szlovén állampolgár bízik abban, hogy végigviszik megbízatásukat.

Janez Jansa gratulált ellenfelének a győzelemhez.

Ugyanakkor úgy vélekedett: az SDS a választások után erősebb lesz, hiszen a korábbiaknál több képviselői mandátumot szerzett a nemzetgyűlésben. Bejelentette, hogy pártja kész lesz együttműködni, és minden jó javaslatot támogatni fog a parlamentben.

„Soha nem fogunk úgy viselkedni, mint az ellenzéki pártok többsége tette az elmúlt két évben” – fogalmazott.

Matej Tonin, az NSi elnöke elégedett a pártja által elért eredménnyel. Jelezte: ha az NSi ellenzéki szerepet kap az új összetételű parlamentben, akkor sem lép fel bomlasztóan.

„Azért vagyunk itt, hogy Szlovéniában jobbá tegyük a holnapot” – mondta.

Tanja Fajon, az SD elnöke azt mondta: Szlovéniának szilárd és stabil kormányra van szüksége.

„Az emberek ki voltak éhezve a változásra, és most lehetővé kell tennünk ezt a változást” – húzta alá.

Közben Luka Mesec, a Baloldal elnöke pártja gyenge szereplése miatt felajánlotta lemondását.

Borut Pahor államfő, akinek idén jár le a második elnöki mandátuma, korábban jelezte: azt a miniszterelnök-jelöltet bízza meg kormányalakítással, aki az ahhoz szükséges 46 támogatói aláírást fel tudja mutatni. A vasárnapi urnazárás előtt, a közszolgálati televízónak adott interjújában már azt mondta: nem ragaszkodik az abszolút többséghez, a relatív győztest bízza meg a kormányalakítással.

Úgy vélekedett: a világjárvány utáni kilábalás lassabb lesz az ukrajnai háború és a világ egyéb geopolitikai feszültségei miatt, amelyek szerinte hosszú távú stratégiai döntéseket követelnek. Emiatt együttműködést sürgetett az új kormány és az ellenzék között.

A szlovén törvények szerint a parlamentnek a választások után 20 napon belül meg kell alakulnia. Az államfőnek ezt követően 30 nap áll rendelkezésére, hogy javaslatot tegyen az országgyűlésnek a miniszterelnök-jelölt személyére. Megválasztása után a miniszterelnöknek 15 napon belül ismertetnie kell kormánya összetételét.

Az új kabinet megalakulásáig a leköszönő kormány ügyvivői feladatot lát el.

Robert Golob 54 éves üzletember nem ismeretlen a politikában. Korábban alelnöke volt Alenka Bratusek volt miniszterelnök balközép irányultságú pártjának (Stranka AB), és 1999-ben egy évig a gazdasági tárcánál államtitkári pozíciót töltött be. Több mint egy évtizeden át vezette az állami áramszolgáltató vállalatot, amelynek éléről éppen Janez Jansa miniszterelnök váltotta el. Ezt követően döntött úgy, hogy ismét elkezd politizálni, és indul a választásokon.