KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Gaudi-Nagy: nemzetstratégiai cél a székely önrendelkezés mielőbbi kivívása

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Regionális önkormányzati munkacsoportja november 10-én alakult meg az Országházban. Az elszakított országrészek képviselői a csonkaország képviselőivel együtt tekintették át az  önrendelkezés és regioánlis autonómia megvalósításának lehetőségeit az ettől példátlanul megfosztott magyarság számára. (MTI tudósítás)

László Bálint (Magyar Remény Mozgalom), Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik MM), Kulcsár Terza József (Magyar Polgári Párt)

Kőszegi Zoltán fideszes és Harangozó Gábor szocialista társelnökök megnyitóját követően egy több órás rendkívül színvonalas, az autonómiát és ezen intézményt körülvevő kérdéseket, jogi és elméleti szempontból körüljáró konzultáció követte. Először Kántor Zoltán minisztériumi tanácsadó  az autonómia modelljeire mint célra és realitásra világított rá. Bemutatta az anyaországi kezdeményezéseket és a külhoni magyarság törekvéseit is. Rámutatott arra is, hogy az autonómiának a külhoni társadalom megerősödését kell szolgálnia, mégpedig úgy, hogy a jogi keretet és az intézményrendszert is létre kell hozni a határon túli magyarság reprodukciója érdekében. Kiemelte, hogy addig amíg nem sikerül elérni a határon túli magyar közösségek teljes önrendelkezési jogát addig Magyarországnak támogatnia kell ezen törekvéseket mind államhatáron belül, mind pedig nemzetközi színtéren is.

Az előadás fájó hiányossága volt, hogy elfelejtette megemlíteni és méltatni Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése  által  idén októberben elfogadott, a területi autonómiaküzdelemben áttörést jelentő  és erőteljes magyar lobbi hatására a magyarság számára kedvező szabályokat tartalmazó,  1832/2011 számú határozatot.

Ezt követően az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPKGY) magyar delegációjának két tagja: Kalmár Ferenc (KDNP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselők  számoltak be azon történelmi sikerükről, amelynek keretében sikerült elérniük, hogy  a regionális autonómiák kedvező tapasztalataitól szóló,  kiemelkedő jelentőséggel bíró, ún. Gross-jelentésen alapuló  1334/2003. számú  ET-határozat követendő és alkalmazandó szabályként került be  1832/2011 számú határozatba. Kalmár Ferenc részletesen ismertette az utat, amely végül ahhoz vezetett, hogy az emberi jogi bizottságot követően 2011. október 4-én sikerült a közgyűlés plenáris ülésén elfogadta a  Gaudi-Nagy Tamással közösen készített módosító, javaslataikat. További részletek itt olvashatók.

Ez is érdekelheti:  Telefonon tárgyalt az amerikai és az orosz védelmi miniszter

A határozat alapjául szolgáló jelentést („A nemzeti szuverenitás és az államiság fogalma a nemzetközi jogban”) Marina Schuster liberális német képviselő rapportőr készítette. Elsőként a 2003-as autonómia határozat „atyja”, Andreas Gross svájci szocialista képviselő támogatását sikerült megszerezni magyar képviselőknek a módosító javaslataikhoz, majd ahhoz csatlakozott Frunda György Erdélyből, Kovács Elvira Délvidékről és a többi magyar képviselő egy része.   Gaudi-Nagy Tamás hozzászólásában rámutatott, hogy az így megalkotott 1832 (2011) sz. határozategyszerre tesz hitet az önrendelkezési jog mellett, és emeli fel szavát a szecesszió, az egyoldalú elszakadás valamint az erőszak ellen.  Óriási eredmény, hogy sikerült elérni azt, hogy a határozatban a nemzeti közösségek számára biztosítandó jogok forrásaként ne csak az egyébként igen szerény lehetőségeket biztosító, kollektív jogokat lényegében tagadó, Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény  szerepeljen, hanem a már említett, területi autonómiát követendő megoldásként tárgyaló 2003-as határozat. Az európai gyakorlatból a nemzeti képviselő példaként hozta fel a 7 milliós Katalóniát, ahol Spanyolország álláspontjával nem törődve a katalán nemzet megvalósította autonómiáját és ezt a spanyol törvényhozással elfogadtatták.

Gaudi-Nagy Tamás hiányolta a magyar külügyi és nemzetpolitikai tárca képviselőinek jelenlétét az ülésről, pedig a magyar diplomáciának hatalmas feladatai vannak a Kárpát-medencei magyarság újraegyesítéséért vívott küzdelemben zászlóshajónak számító székelyföld önrendelkezési törekvések tekintetében.

A nemzeti jogvédő a szétdarabolt és mesterséges határokkal rendelkező nemzet önrendelkezésének tekintetében három pontban foglalta össze, azt amit a közeljövőben szükséges  valósítani.

  • Elsőként fontos lenne a következő ET-közgyűlésen, Strasbourgban a Székelyföld régió kiállítás megszervezése, ahol önálló európai régióként mutathatná meg arcát Európának ez a csodálatos régió, így szerezve támogatókat az ügynek.
  • Másodikként javasolta, hogy azonnal állítsák fel a magyarság jogvédelmét ellátni hivatott, Kárpát-medencei Jogvédő Szolgálatot, a Magyar Állam költségvetéséből működtetett szervezetként felállítása (Kiemelendő, hogy a jobbikos képviselő a Költségvetési törvény javaslatához e tekintetben módosító indítványt nyújtott be, ami eddigi még nem támogattak a bizottságok.) Jelen pillanatban csupán a civil szervezetként működő. Nemzeti Jogvédő Szolgálat áll ki a jog eszközeivel mindazokért, akik magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedtek.
  • Harmadikként egy székelyföldi munkacsoport létrehozását javasolta amely keretében képviselők és e témában jártas személyek, szaktekintélyek. közösen vitathatnák meg a felmerülő kérdéseket és dolgozhatnánk közösen a székely autonómiáért.
Ez is érdekelheti:  Moszkva: semmit sem tudunk Trump béketervéről

Ezen három pont megvalósításában a kormánynak óriási felelőssége van, ezért támogatnia kell, szólított fel a jogvédő.

Kiss Antal, a brüsszeli székhelyi magyar lobbi-iroda, a Hunineu vezetője hozzászólásában támogatta Gaudi-Nagy ötletét a strasbourgi Székelyföld kiállításról és segítségét ajánlotta fel.  Kőszegi Zoltán pedig a székelyföldi munkacsoport ötletét találta támogathatónak. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke kiemelten köszöntve meg Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc sikeres küzdelmét és arra kérte a kormányzatot, hogy mint Ausztria Dél-Tirol esetében tette és teszi, álljon oda védhatalomként az elszakított területeken élő magyar közösségek mellé és a magyar dipomácia teljes súlyával támogassa a székely önrendelkezési törekvéseket. Szili Katalin hozzászólásában nemzetpolitikai konszenzus megteremtésére szólította fel a jelenlevőket és leszögezte, hogy véget kel vetni a hamis reálpolitikai hivatkozások eredménytelen világának, hanem kőkeményen dolgozni kell a nemzeti újraegyesítésért nagyokat álmodva, bátran és céltudatosan.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=7dEQrTslc1E&w=590&h=330]
Dr. Gaudi-Nagy Tamás honlapja

Nemzeti InternetFigyelő

Kapcsolódó cikkek

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

One thought on “Gaudi-Nagy: nemzetstratégiai cél a székely önrendelkezés mielőbbi kivívása

  1. Valóban a Tanácskormány újra tudja mozgósítani a tömegeket a haza védelmére és katonai sikereket ér el! De ha a munkások a parasztok megvédik az ország integritását, akkor továbbra is övék kell maradjon a hatalom, mert a katonai siker legitimálja őket az ország további vezetésére is! Tehát a magyar uralkodó osztály inkább lesz a honvédő háború árulója (Julier Ferenc, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál grófok) mint saját osz¬tályérdekeinek ellensége.
    A számszerűen és stratégiailag fölényes helyzetben támadó Vörös Hadsereget a vezérkar főnöke, Julier Fe¬renc gonosz árulása kergette vesztébe. A hadrendet, az „ordre de bataille”-t Julier a bécsi Pokorny csoport útján eladta Bethlenéknek. Ők azonnal átadják a végzetes katonai titkot tartalmazó írást Cunninghamnek, s ennek pecsétje alatt Pallavicini Alfonz gróf angol futárigazolvánnyal bevitte Szegedre. A román hadvezetőség tehát az Antant tisztek közvetítésével már a támadás megkezdése előtt 36 órával ismerte a Vörös Hadsereg haditervét. De Julier nem elégedett meg az egyszerű árulással. Rendelkezéseivel, a hadműveleti irányítással megkönnyítette a románok helyzetét és lelkiismeretlenül vesztükbe vitte a magyar katonákat… A hadsereget ezzel az árulással Teleki Pál és Julier kelepcébe csalták. A vereség elkerülhetetlen volt… A történelem ítélkezni fog: Horthy Mik¬lós, Bethlen István és Teleki Pál grófok, Julier Ferenc és társai méltó utódai a negyvennyolcas muszkavezető mágnásoknak. Nemeskürthy István Édes Erdély 116. o.
    Amit a közismerten nagyeszű struccok nem hajlandók tudomásul venni! Diagnózis nélkül nincs gyógyulás!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük