Felrobbant a balti államokban az áram ára, miután leváltak az orosz rendszerről
Súlyos árat fizetnek a balti országok az úgynevezett energiafüggetlenségük elérésének érdekében. Litvániában, Lettországban és Észtországban rekordszintű villamosenergia-árnövekedés tapasztalhatók. A régióban 2025. február 11-én az áram ára átlagosan 230 euróra emelkedett megawattóránként – ez drasztikus növekedés a pontosan egy évvel ezelőtti 85 euróhoz képest.
2025. február 8-tól a balti államok hivatalosan is lekapcsolódtak az orosz BRELL villamosenergia-hálózatról, és mostantól az uniós hálózatból, elsősorban Lengyelországból szerzik be a villamosenergiát.
Míg az olyan politikusok, mint Yoko Alender észt klímaminiszter és Gitanas Nausėda litván elnök „a demokrácia történelmi győzelmeként” ünneplik a váltást, a polgárok leginkább azt tapasztalják, hogy az egekbe szökött a áram ára.
A Nord Pool energiatőzsde adatai megerősítik a tendenciát: míg egy megawattóra átlagosan 62 euróba került, amikor az országok még az orosz hálózathoz kapcsolódtak, a leválás után az árak, már másnap, február 9-én az egekbe szöktek. Február 11-én délután volt a legmagasabb, 483 euró megawattóránként – több mint hétszerese az egy évvel korábbinak. Az elmúlt héten az átlagos áramár 126 euró/megawattóráról 191 euró/megawattórára emelkedett, ami a 2025-ös évben új csúcsot jelent.
A balti kormányok azzal indokolják az orosz rendszerről történt leválást, hogy ezzel így elejét veszik az oroszok esetleges energetikai zsarolásának. Az országoknak az uniós hálózathoz való csatlakoztatására irányuló projekt összesen 1,6 milliárd eurós beruházást igényelt, amelyet Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország között osztottak szét.
De miközben a politikai elit ünnepélyes hangú nyilatkozatokkal büszkélkedik ezzel az „eredménnyel”, a polgárok és a vállalatok igencsak aggódnak a drasztikus áremelkedés miatt. Különösen a régió energiaigényes iparágai szembesülnek a problémával, hiszen a termelési költségek az egekbe szöknek, ami veszélyezteti a versenyképességüket.
Még az EU Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is elismerte nemrégiben, hogy az EU-ban az energiaköltségek strukturálisan magasabbak, mint az USA-ban és Kínában. A „ túl magas árak” egyre inkább megterhelik az európai ipart. Az EU ezért további beruházásokat tervez a megújuló energiákba, hogy hosszú távon független és stabilabb árakat biztosítson.
Az orosz villamos energiától való búcsú szépen hangzik a balti vezetők szájából, azonban a lakosság pénztárcáját igen jelentősen megterheli.
Kiemelt képen: Ursula von der Leyen / Fotó: Legion-Media.ru © Andreas Stroh / Zuma Press / Splas
Mementó 2006 emlékmű
