Feljelentés a bankok devizahitelezési csalása ellen
Az alábbi, feljelentést tartalmazó levelet szerkesztőségünk Mácsai Rozáliától kapta, amiben Falus Zsolt úr tesz feljelentést a NNI-nél, a bankok devizahitelezési csalása miatt. Most közre adjuk Falus Úr feljelentését, az NNI válaszát és a vonatkozó NAV törvényt. Olvassák el figyelmesen, s tiszteljenek meg bennünket és a feljelentést tevőket véleményükkel, kérdésükkel. (NIF szerkesztők).
Mellékletek:
- NNI-nél tett feljelentés
- NNI válasza (első oldal)
- NNI válasza (második oldal)
- NAV törvény a csereügyletekből származó jöv.ből. 2011.
A deviza tőke nyilvántartása a bankok privilégiuma viszont ha ez a nyilvántartás fenntarthatatlanná válik egy egyszerű tőkekonverzióval vagy átmeneti nyilvántartási tőke cserével a hitelfelvevő helyzete stabilizálható. Az állításom az, hogy a bankok könyveléseiben ez meg is valósult, csak ettől ügyfeleiket elzárták ezzel a nyilvántartásban keletkezett ügyfél nyereséget elsikkasztották, az ez után fizetendő adót elcsalták, valamint az érintettekkel szemben hamis követelés érvényesítenek valótlan tartalmú okiratok alapján. A devizahitelezés lényege az a devizapár mely a hitelszerződésben szerepel, ha a devizák viselkedése kiszámítható akkor ezzel nyereséget lehet előállítani. A bankoknak egy adott csoportja minden elemzői képesség birtokában van, ők a treasury csoport akik az intervenciós sáv eltörlésének (2008. február 26) és a világ válságnak a forintra gyakorolt hatásaival tisztában voltak… az alapvető ismeret volt a pénzügyi szektorban, hogy a svájci frank a „menedék deviza” miként fog viselkedni !Arról rendelkezem aggálytalan tartalmú dokumentummal, hogy a tőkekonverziók, csereügyletek kapcsán a nyilvántartott deviza tőketartozás le tudott csökkenni. De az erről szóló igazolásokat a bankok nem adták ki, sőt ez tudatos mert tulajdonképpen a kockázatokról szóló tájékoztatásoknál a kockázatkezelési módszereket szándékosan el is hallgatták ! Kérem ha együtt éreznek a kilátástalan helyzetben lévő családok százezreivel akkor a feljelentésemet szíveskedjenek leadni oldalukon, ha további kérdésük van akkor azokra is szívesen válaszolok !
Falus Zsolt (Mácsai Rozália)
Íme a feljelentés:
Címzett: Csizner Zoltán r. ezredes részére /Nemzeti Nyomozó Iroda/
1062 Budapest Aradi u. 21–23.
Postacím: 1903 Budapest Pf.: 314/15
/email-ben is igazgatosag@nni.police.hu-ra/
Feladó: Falus Zsolt
Tárgy: Feljelentés hűtlen kezelés, sikkasztás, okirat hamisítás miatt, valamint, adócsalás 1000 milliárdos nagyságrendben
Tisztelt Csizner Zoltán úr!
Az általam végzett kutató és elemző tevékenység eredményeképpen, már aggálytalan tartalmú tényközlő okiratokkal is rendelkezem arról, hogy a devizahitelezést folytató hazai bankok elzárták ügyfeleiket a deviza nyilvántartásukban bekövetkezett tőkekonverziótól, illetve az átmeneti nyilvántartási tőke csere során előállott csereügyleti nyereség keletkezett.
A konverziónak adó vonzata van az ügyfelek számára, erről szóló kioktatás is a bank által átadásra került. A bankok az előállott árfolyamváltozást kihasználva, az elemzőik a treasury csoport irányításával, akiknek a feladata árfolyam és kamat menedzsment az ügyfelek fizetőképességének megtartása érdekében, a devizahiteleknél a szükséges tőke műveletek végrehajtásával nyereséget tudtak előállítani. De a csereügyleti tevékenységről ügyfeleiket nem tájékoztatták, erről szóló igazolásokat nem adták ki, ezért az adó megfizetése (jelenleg 16 %, de a konverzió időszakában 2008-as évben tudomásom szerint 25 % -os volt) nem tud az ügyfelek részéről megvalósulni.
A bankok a teljes nyereséget sajátjukként kezelik, az adó így nem kerül megfizetésre és az ügyfelek nyereségét is saját hasznukként tartják nyilván, ez adócsalás és sikkasztás. A bankok tetézik cselekedeteik súlyosságát azzal, hogy így ügyfeleikkel szemben valótlan „hamis” tartozást közölnek, és követelésüket erre alapozzák.
A társadalom széles rétegét érintő problémakörről van szó, a bankok nagyságrendileg előállható adózatlan nyeresége 1000 milliárdos nagyságrendben keletkezett. Bejelentést tettem továbbá a PSZÁF –nél ahol már vizsgálatot indítottak és a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál is jeleztem.
Véleményem szerint Önöknek illetékességük és kötelességük a nyomozás elrendelése. Kettőből két banknál (UniCredit Bank, K&H Bank) okiratokkal igazolható módon bekövetkezett adócsalásról van szó nagyságrendileg 160-250 milliárd adó megfizetésének elkerülési szándékáról, valamint az érintett devizahitellel rendelkező réteggel szembeni jogosulatlan követelések megakadályozása elsődleges lenne.
Tisztelettel : Falus Zsolt
Bp.2012.március 13.
Beküldte: Mácsai Rozália
Közre adta: Nemzeti InternetFigyelő
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Sajnos a bank irányában nem nyilatkozott a NAV! Remélem azzal is foglalkozik!
Borítékolom, hogy a feljelentésre ímmel-ámmal fognak valamit tenni, majd bizonyíték hiányában azt megszüntetik…
Amennyiben tényleg kiderülne, hogy a bankok csaltak, loptak, sikkasztottak, és adót csaltak, akkor titkosítják az egészet 90 évre.
Persze barátom, a bankár zsidó, a kormány tagok zsidók, zsidó a bíró, az ügyvéd, az ügyész, de te nem vagy az, te magyar vagy, akkor mi az esélyed?
guzsaly
Az adó ügy vizsgálata ELŐTT kell tisztázni, hogy a bankok követtek-e el az adóalapot érintően az ügyfeleikkel szemben valamilyen bűncselekményt.
Én megpanaszoltam volna az áttételről szóló határozatot, mert ennek nyomozása nem tartozik a NAV hatáskörébe.
Amennyiben a hazai PSZÁF és a NAV záros határidőn belül NEM tesz ez ügyben semmit, úgy a Nemzetközi Bíróság elé fog kerülni!! Tarthatatlan hogy több mint 3000 ember lett már öngyilkos a bankok tisztességtelen harácsoló magatartása miatt!! Az is tarthatatlan, hogy a Kormányunk semmit sem tesz !!!!!!,-követeljük a szigorú mindenre terjedő sürgős vizsgálatot !!!!
Bizonyiték már van !!!
Kucsma csabáné vagyok .
Mi ugyanigy jártunk két bankkal, az otp-vel és az erste bankkal.
Három beteg gyermeket nevelünk és azzal fenyegetnek, hogy elárvereznek mindent.
kérdésem mi az amit elvihetnek?
Nem nézik a beteg gyerekeket?
Aki tud kérem írjon!
Köszönöm!
A 4300 személy által aláírt feljelentés a bankok ellen itt letölthető!
http://devizarabszolga.5mp.eu/web.php?a=devizarabszolga&o=llQdToTAfG
Miczán József
…………………….i Városi ………………ség
…………………………………………..
Tárgy: Közérdekű feljelentés.
Feljelentést teszek:
1./ a Btk. 267. §-n rögzített tiltott szerencsejáték szervezése vétségének,
2./ a Btk. 330/A. §-n rögzített uzsorabűncselekmény bűntettének,
3./ a Btk. 318. §-n rögzített csalás bűntettének,
4./ a Btk. 155. §-n rögzített népirtás bűntettének elkövetése miatt ismeretlen – deviza alapú hitelt kibocsátó – pénzintézeti tevékenységet végző jogi (továbbiakban bankok), és természetes személy tettes ellen.
Indoklás:
A feljelentett folytatólagosan, éveken keresztül deviza alapú hitelt bocsátott ki adósai részére. Köztudott, hogy ezen hitelszerződések mögött nem volt deviza, mert az adósok azt nem kapták kézhez, sőt maga a hitelszerződés is a visszafizetést forintban rögzíti és nem devizában.
Ezek a szerződések – azon felül, hogy a szerződő feleket megtévesztették – tartalmuk szerint két szerződést foglalnak magukba:
– egyrészt kölcsönszerződést (pénz kibocsátása kamat fejében)
– másrészt egy kockázati szerződést (szerencseszerződés)
A kockázati szerződésnek – a hitelszerződés szempontjából – az a lényege, hogy véletlenszerűen, a szerződésben foglalt deviza árfolyamától függően változhat az adós tartozása. Ez a deviza árfolyamváltozás, a felek által nem befolyásolható tényezőtől, szerencsétől függ. A szerencsejáték szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos előírásokat az 1991. évi XXXIV. tv., illetve végrehajtására kiadott jogszabályok tartalmazzák. Az ezeknek nem megfelelően szervezett szerencsejáték tiltott.
Ez a típusú szerencsejáték nem felel meg a fent említett jogszabályokban rögzített feltételek egyikének sem, ezért tiltott. Ugyanakkor az is lényeges tény, hogy a feljelentettnek szerencsejáték tevékenységre – a cégnyilvántartás szerint – nincs engedélye.
Az Új Magyar Lexikon szerint a szerencsejáték „olyan játék, melynél a nyereség, vagy veszteség nem a játszó ügyességétől, hanem kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.” Világosabban: a szerencsejáték olyan tevékenység, ahol a résztvevők nyerése tőlük, tevékenységüktől független dolog bekövetkezésétől függ.” A tisztességes szerencsejátéknál a veszteség kiszámítható.
Az 1991. évi XXXIV. tv. 1. § (1) szerint a „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.”
A feljelentett által szervezett szerencsejáték tevékenységben, minden adós vesztes, mert csak a bank nyer: pénzt, ingatlant, autót. Ezzel szemben az adós elveszti a pénzét, az autóját, lakását, a családját, és sajnos (ismert tény: már 3.000, azaz háromezer főt meghaladó öngyilkosság miatt) az életét is.
Hogyan lehet törvényes az a szerencsejáték, ahol a játékost – a téten felül – további kár érheti. Olyan dologért, ami tőle független esemény miatt következik be, és nem áll okozati összefüggésben az adós – esetleges jogellenes, vagy jogszerű – magatartásával?
Megjegyezni kívánom, hogy a feljelentésemben rögzítetteket támassza alá a Kásler Árpád honlapján található „Sikoly” írásában Járai Zsigmond (volt bankelnök) idézete: „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájci frank hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való fogadást.”
Tisztázni szükséges a deviza alapú hitel és a deviza hitel fogalmát, az olyan félreértések elkerülése céljából, mint a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tapasztalható volt a bíró részéről. A deviza hitel: amikor a kölcsönigénylő devizát kap kézhez, és devizában számolják el a törlesztést, devizában teljesíti a visszafizetést az adós. Ettől eltérően a deviza alapon számolt hitel: amikor a hiteligénylő forintot kap kézhez, devizában számolják el a törlesztést, és forintban teljesíti a visszafizetést az adós. Ez utóbbi jelentős kockázati elemet tartalmaz az adós részére, mivel a deviza árfolyamváltozás miatti terhet a szerződés teljes mértékben, NEM MEGOSZTVA, az adósra terheli az egyoldalú szerződés. Szó sincs kockázat megosztásról, hanem kizárólag népirtásról, rabszolgasorba sodrásáról, kifosztásról, mind ezt egy rendkívüli – uzsorakamat biztosította – profit érdekében. Az a hitelszerződés, ami bármikor lehetővé teszi – szerződésnek megfelelő törlesztés mellett – hogy a tőke emelkedjen, az nem csak tisztességtelen, hanem uzsora bűntettet is kimeríti.
Ide kívánkozik egy példa: 4.000.000 hitel, az eredeti szerződés szerint 300 hónapra 25.750 Ft havi törlesztéssel 7.725.000 Ft visszafizetésnél 3.725.000 Ft kamatot jelent. Ám a devizaárfolyam miatt – ami, hangsúlyozom, hogy kamat – öt évi fix törlesztés után, 72.197 Ft havi törlesztést jelent a hátralévő 240 hónapra, ez 17.327.280 Ft, a 60 hónapra kifizetett 1.545.000 Ft-l együtt, már 18.872.280 Ft visszafizetés. Ami azt jelenti, hogy a 4.000.000 Ft-ra 14.872.280 Ft kamatot fizetek a szerződésben rögzített 3.725.000 Ft helyett, az eredetinek a 3,99255 szeresét, mert mindegy minek nevesítik, az kamat, a pénzhasználati díja.
A szerződés rögzíti, hogy a devizát a bank kiadta, majd ugyanazon szerződésen belül visszavette, és adott helyette forintot. Tehát a példánál maradva 4.000.000.-Ft értékű 26.734 CHF, most 6.140.000 Ft-t ér, így már nyert a bank 2.140.000 Ft-t, és még ezek után pofátlanul az adóson követel 7.600.000 Ft tőkét, mert a tőkésítés miatt 31.000 CHF-t követel.
A nyomozás során arra is adatokat kell gyűjteni, hogy a bankok – a szerződésnek, és az adózásról szóló törvénynek – megfelelően állított-e ki kifizetési, és bevételi bizonylatot a deviza kifizetéséről, illetve visszavételéről. Továbbá – banktitokra való hivatkozás mellőzése mellett – kötelezni kell a bankokat arra, hogy bizonyítsák be: mikor, milyen banktól, milyen feltételekkel vette fel azt a horribilis mennyiségű devizát, amit állítólag kiadott az adósai részére. Az is nagyon fontos, hogy ezért mivel fizetett, és honnan volt neki az a pénzmennyiség, vagyis rendelkezésére állt-e az a forintösszeg, amivel elkötelezte magát, és kockáztatta a betétesek pénzét, hogy olyan devizát vásároljon, amihez képest a forint ilyen mértékben leértékelődik rövididőn belül.
Btk 267. § „Aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.”
Véleményem szerint – figyelemmel a hivatkozott, Btk. 267. §-hoz fűzött kommentárra – csak abban az esetben van lehetőség a tiltott szerencsejáték tevékenység alóli felmentésre, ha kiderül, hogy a bank mégis befolyással volt a svájci frank, vagy egyéb deviza árfolyamának alakulására, vagyis nem tőle függetlenül alakult az árfolyam, de ebben az esetben viszont csalás bűntettét kell megállapítani. Ha viszont a svájci frank árfolyamának alakulása csak részlegesen függ, függött a banktól, akkor mindkét bűncselekmény elkövetésének megállapítása kötelező. Erre viszont csak a nyomozás során feltárt tények alapján tudunk megnyugtató adatokat szolgálni. Ennek feltárása nélkül nincs az ügyészség, bíróság, vagy a nyomozóhatóság abban a helyzetben, hogy megalapozott határozatot tudjon hozni.
Köztudomású tény, hogy ezt a szerencsejáték tevékenységet a bank rendszeresen, folytatólagosan, más jogi, és természetes személyek sérelmére is elkövette. Tehát a nyomozásnak ki kell terjednie, ezekre a szerződésekre is, annak tisztázása végett, hogy a bank bűncselekménye kimeríti-e a Btk. 155. §-n rögzített népirtás bűncselekményét is, mellyel csoporthoz – azért, mert MAGYAR – való tartozása miatt „olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt, vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegeti”. Itt kell megjegyeznem, hogy álláspontom szerint az adósok, külföldre menekülésre, az ország, az otthonuk elhagyására való kényszerítése is a nemzet pusztulását idézi elő. Közvetlenül, az adósok öngyilkosságba való kényszerítésével, közvetve pedig a családok szétszakításával, válással, mely a népszaporulat csökkenésével történő pusztítását jelenti!
Ezt a bűncselekményt a bankok nem egyedül követik el. Bűntársai: a kormány, országgyűlés, bíróságok, ügyészségek, közjegyzők, végrehajtók, és a rendőrség, akik ebben a bűncselekményben határozataikkal, tevékenységükkel, vagy annak elmulasztásával hozzájárulnak és a törvényeknek megfelelően, nem akadályozzák hivatalból, hanem éppen segítik ezt a népirtási folyamatot. Filozófiájuk, „Nem a Bank van a népért, hanem a Nép van a bankért!” Ezt a filozófiát támassza alá a végtörlesztés – látszólag engedménye – de valójában népnyomorító intézkedés, illetve az árfolyamrögzítés is, aminek következtében a Nép még mindig 2-3 szorosát fizeti az eredetileg vállalt törlesztő részletnek. Jogszabályaikkal, joggyakorlataikkal, nem azt a cél szolgálják, hogy legyen mindenkinek létbiztonsága, hanem azt, hogy legyen 100-200 család milliárdos. A szüléseket meggátolják, mert fiatal párok anyagi helyzetük miatt nem vállalnak gyereket.
A Btk. 155. § (1) szerint „Aki valamely nemzeti, … csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából
b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
bűntettet követ el, és tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha a tiltott szerencsejáték szervezés bűncselekménye nem állapítható meg, akkor elkerülhetetlen, a Btk.318. §-n rögzített csalás bűntettének megállapítása. Különösen, ha a devizaárfolyam nem a véletlentől függ, hanem a hitelező bankok maguk alakítják azokat. Az általuk megkötött szerződésekben ugyanis tévedésbe ejtették a hitelfelvevőket, mivel nem tájékoztatták az adósokat arról, hogy az alkalmazott deviza alapú szerződések az átlagos árfolyammozgásoktól eltérően jelentős szerencseelemeket tartalmaznak és ezek a szerződések nem alkalmasak a hosszú távú hitelcélok finanszírozására.
A Btk. 318. § szerint: „(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(4) A büntetés bűntett miatt …. tíz évig terjedő szabadságvesztés,” az okozott kár mértékétől függően!
A megkötött szerződések burkoltan szerencseszerződéseket is magukban hordoznak, így gyakorlatilag és tartalmilag két szerződés megkötésére került sor, annak ellenére, hogy ERRŐL A HITELFELVEVŐ NEM TUDOTT. A banknak tudomása volt arról, hogy az árfolyamkockázat a hosszú távú hitelcélnál olyan mérvű kockázatot jelent, ami a szerencsén múlik, és hosszútávon a hitelfelvevő hatalmas összegeket bukhat. A hitelfelvevő tudtán kívül írt alá szerencseszerződést, ami a bank részéről megtévesztéssel jött létre.
Amennyiben a bank tudta, vagy kellő körültekintés esetén tudnia kellett volna, hogy burkolt szerencseszerződést írat alá a hitelfelvevővel, abban az esetben csalás miatt felelősséggel tartozik.
Szerencseszerződés oly szerződés, amelynek tárgyát egyáltalán, vagy terjedelme, vagy tartalma szerint bizonytalan eredmény teszi. A szerződéseket két osztályba lehet sorozni a szerint, amint azok bírósági úton érvényesíthetőek, vagy nem. Az utóbbiak, jóllehet bíróságon sem kereset, sem kifogás alakjában nem érvényesíthetők, természeti kötelmet (naturalis obligatiót) mégis szülnek, mert a teljesített fizetést visszakövetelni nem lehet; kivételnek van helye, s a teljesített fizetés is visszakövetelhető, ha a szerződés büntetendő cselekményt tartalmaz, alkot, vagy a nyertes fél a szerződéskötésénél csalárd vagy egyébként tilos módon járt el.
A Ptk. 204. § (1) szerint „Bírósági úton nem lehet érvényesíteni
a) a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le;
b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket;
(2) A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés semmis; az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni.”
Az uzsora bűncselekménnyel kapcsolatosan szükséges elsődlegesen rögzíteni, hogy a kamat, a pénz használati díja. Vagyis, amit a tőkén felül visszafizetünk az mind kamat, függetlenül, hogy azt minek nevesítjük: épület karbantartási díj, alkalmazotti fizetés, fűtés, világítási díj, takarítási költség, biztonsági rendszer üzemelése, biztonsági őrök díja, hitelbírálati díj, kezelési költség, a bankár jutaléka, vagy deviza árfolyamváltozás, deviza tranzakció díja, stb.. Maradva az előző példánál a szerződés szerinti THM 5.99 %, mivel négyszeresére nőt a kamat, így a valódi THM 23,95 %, egy 300 hónapos hitelnél, egy életre nyomorulttá teszi, nemcsak az adóst, hanem a családját is! Még az unokái is fizetni fogják! Mi az uzsora, ha nem ez????
Tény, hogy Btk. 330/A. §-a csak 2009. III. 01-én lépett életbe, és a deviza alapú hitelszerződéseket a bank ezt megelőző időben kötötte, de ennek ellenére a felelősségre vonás jogszerű a következők miatt: A szerződéskötéskor már fennálltak a bűncselekménnyel kapcsolatos feltételek, mert a szerződés tartalmazza azt a kockázati tényezőt, hogy a szerződés – a devizaárfolyam miatt – bármikor uzsora mértékűvé válhat. Tehát a bank azzal követte el ténylegesen a bűncselekményt, amikor ezt az uzsora mértékűre emelkedett, kamatot ténylegesen beszedte. A szerződéskötés csak előkészület volt a bűncselekmény elkövetésére. Lehetősége lett volna ettől való elállásra, de nem tette, hanem jelenleg is folyamatosan elköveti.
A bankok arra hivatkoznak, hogy a devizaárfolyam tőlük függetlenül változott. De nekik joga lett volna, hatalmas pénzekkel megfizetett jogászaik, és közgazdász szakembereik tanácsára, a szerződést módosítani, mint ahogyan tisztességes emberek ezt meg is tették: tudomásom van olyan bérleti szerződésről, ahol a felek a bérleti díjemelést a CHF árfolyamától tették függővé, de amikor rájöttek, hogy ez irreális, akkor nem fordultak bírósághoz, hanem kölcsönösen megegyezve módosították a szerződést, a KSH által kiadott infláció mértékének megfelelőre.
A Btk 330/A. § (1) szerint „Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által – jogszabályon, bírósági határozaton, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján – eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsorabűncselekményt
a) bűnszövetségben,
b) üzletszerűen követik el.
(3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsorabűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.”
Így a banknak, és azok érdemi ügyintézőinek is korlátlanul enyhíthető lett volna a büntetése, ha a deviza hiteleket magától forint alapúvá számolta volna át, és annak megfelelően módosította volna a szerződéseket, végül a károsultakat kártalanította volna! Ehelyett, végrehajtások végtelen sorozatát kezdte el. Nem volna gond, hogyha a – magukat szintén magyarnak valló – gyáva, sehonnai bitang kormány, országgyűlés, bíróság, ügyészség, közjegyző, végrehajtó, nem nyújtana nekik segédkezet, és társ tettesként nem vennének részt honfitársainak népirtásában! Hanem levennék a szemellenzőt, és a füldugót, és látnák az emberek nyomorát, hallanák öngyilkosok utolsó sóhaját, és …
……a hivatalosan eljáró személyek, az ügydöntő munkájuk során törekednének a teljes tényfeltárásra, a jogkövető magatartás tanúsítására, annak elkerülése végett, hogy a határozatuk ne adjon alapot, a hivatali visszaélés, bűnpártolás, esetleg a népirtásban való közreműködés gyanújára sem. A munkájukhoz szükséges egy tévhit eloszlatása: Mivel nem volt a hitelekben és azok mögött deviza, mert csak deviza alapon számolták, így sajnálni sem kell a bankot, hogy „hatalmas kár” érné. A fenét éri kár, csak lecsökken a népirtáson, magyar családok pusztításán, emberek halálán megszerezhető hatalmas profit, amit eszük ágában nincs a Nép, a gazdaság javára fordítani, hanem inkább a saját, és a háttérhatalom megerősítésére költenek, az ország gyarmatosítása, és a magyarság rabszolgasorsban taszítása, és tartása érdekében.
Végül megjegyzem, hogy ha én, vagy bármelyik deviza hiteles adós társam tette volna ezeket a bankok által elkövetett bűncselekményeket, akkor már mindannyian a börtönben lennénk! Figyelemmel a fentiekre követelem a feljelentettek büntetőjogi felelősségre vonását.
Miskolc, 2012-……………………
Tisztelettel:
Név Lakcím Aláírás
1
2
3
4
5
FELHÍVÁS: Kérünk mindenkit, hogy a büntető, és egyéb bírósági eljárás során keletkezett határozatot, részünkre a devizahit@gmail.com címre megküldeni szíveskedjen, hogy a törvénysértő – a hivatali hatalmukkal visszaélő – népirtás társ tetteseire, terhelő bizonyítékot szolgáltassunk büntetőeljárásban, felelősségre vonásuk érdekében. Írja meg azt is – a NÉPIRTÁS bűntettének további bizonyítása céljából – hogy ismeretségi körében van-e olyan személy, aki a deviza hitele miatt: öngyilkos lett, vagy fontolgatta az öngyilkosságot, vagy elváltak, vagy a vállalkozása tönkrement, vagy kilakoltatták, vagy már csak bérlő a lakásában, vagy külföldön vállalt munkát, hogy fizetni tudja a hitelét, vagy félelmei miatt megbetegedett, esetleg meghalt, vagy az alkoholhoz menekült. Ezek a tények nyilvánvalóak, nem kellene bizonyítani sem, de ennek ellenére nem ismerik el! Parancsot teljesítenek, de a népellenes, törvénysértő parancsot, utasítást meg lehet, meg is kell tagadni, tehát felelősségre vonáskor nem hivatkozhatnak erre!
A nyomtatvány letölthető: http://devizahitel,5mp.eu/ weboldalról!
Miczán József