Elment egy Jóbarát, Harcostárs!
Nagyra becsült kedves barátaim!
Ma reggel ismételten fájdalmas és nehezen elviselhető hírt kaptam. Eltávozott egy gyermekkori kebelbarátom és egyben felnőttkori, harcos és élménytársam hosszú, türelemmel viselt betegsége után, visszaadva lelkét Teremtőjének életének 75.esztendejében.
Istvánffy Sándor, az én és a mi Sanyi barátunk, korai gyermekkoromtól tanúja volt életemnek az akkori Szabadsághegynek nevezett Svábhegyen, ahol az ötvenes évek elején a Tündér utca és Lóránt utca sarkán, lesben állva vártuk a kiütött ajándékként ölünkbe hulló golflabdákat az amerikaiak kezelésében lévő, magas sövénnyel és kerítéssel a földi halandók elöl bekerített golf és sportközpontjuk körül ólálkodva.
A golflabdákat visszajuttatva időnként kiérdemeltük az akkor Magyarországon ismeretlen banán és mandarin ajándékokat!
A gyermekkor után sokáig elkerültünk egymás látóköréből, hogy aztán közös érdeklődésünk, az akkor tiltott rockzene rajongóikként újra együtt éljük át a hatvanas hetvenes éveket, együtt a rockzene egyik híres gyűjtőjével, közös nagy baráti körünk egyik hiteles tanújával Rónay Tomival /Pikivel/, akinek a neve fogalom volt a hatvanas években, kinek segítségével kivételezettként jutottunk hozzá Elvis és kora valamennyi akkor nehezen hozzáférhető felvételeihez, együtt alapítva sok társunkkal a Király halála után közvetlenül a kommunista Kelet-Európában példátlan Elvis Barátai Klubbot 1977-ben.
Piki barátként és harcostársként is velünk és Sanyival volt egészen az ezredfordulón bekövetkezett váratlan halálálig egy az úgynevezett renszerváltás utáni máig jelentős civil szervezet létrehozásában és működtetésében a Szent Korona Lovagrend egyik megalapítójaként.
Számtalan élmény kötött ezután Sándorhoz, ahol a lefontosabb ereklyénk, Szent Koronánk hiteles másolata felmutatásával méltó öltözetet viselve emelte a küülönbözö nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink fényét, méltóságát.
Nem különben Horthy Miklós Kormányzónkra történt megemlékezésekkor, többek között Kenderesen és a Kormányzónk által alapított Hazatérés Templomában és a Magyar Gárdánk megalakulása után a gárdistáink eskütételét hitelesítő Szent Koronánk másolatának felmutatásával 2007-től.
Igazi szerető, egymást kölcsönösen tisztelő barátként, nem utolsó sorban elkötelezett nemzeti radikális patriótaként állt melletem, melletünk számos Kárpát-medencei közös barangolásaink résztvevőjeként és élménytárs-tanújaként felfedezve újra, együtt a Trianonban szétszaggatott hazánkat, örökéletre szóló barátságokat kötve Székelyföldön, Kárpátalján, Felvidéken.
Soha nem felejthető élménytárs és barát volt a kilenvenes évek legelejétől több, mint két évtizedig a vasszécsényi évi két alkalommal megrendezett, barátságmegőrző ötven fős talkozóinkon pont úgy, mint közös barátunk tulajdonában lévő gyöngyöspatai halastónál szintén barátságápoló gasztrónómiai együttlétünkkor, ugyancsak a kilenvenes évek végétől két évtizeden keresztül.
Kizárólag Sándor teljes, szakmailag értő önzetlen segítségének köszönhetem régi, évtizedes álmom megvalósítását, óriási ritkaságszámba menő hiteles CD és DVD táram kialakítását és az igazi professzionális kép és zene hallgatására alkalmas audióvizuális otthoni központom kiépítését is.
Óriási segítségemre volt Sanyi a rólam 2009-ben megjelent könyv hazai és kárpát-medencei bemutatóin, melyért életem végéig a hála tölti el lelkemet.
Ott állt Sándor szerető testvéreivel és azok családjával erőtlenségemben, szerető társam, feleégem váratlan elvesztésekkor, akkori kilátástalannak tűnő életemnek vigasztalást és értelmes célokat adva.
Most én is ott állok kedvese, párja, szerető testvérei és azok családjai mellett, hogy visszaadjam szeretteinek azt az önzetlen szeretetet, amit Sanyitól kaptam, hogy megéljük a pótolhatalan veszteségünket, társunk, testvérünk, családtagunk, barátunk, harcos- és élménytársunk végleges, visszavonhatatlan eltávozását.
Áldott emlékét hűen őrizzük szivünkben.
Végtelen szomorúsággal, de lelkileg általa is megerősödötten hű barátja:
Reiner Péter