Elkezdődött a kétnapos NATO-csúcs Vilniusban. A fő téma az orosz-ukrán háború. Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán azt írta: az egyedüli megoldás a béke és az azonnali tűzszünet. A találkozó előestéjén történelmi döntés született Svédország csatlakozásáról. A török elnök bejelentette: nem gördít akadályt a svéd NATO-tagság elé.
Történelmi pillanat játszódott le Vilniusban hétfőn, a NATO tagországok csúcstalálkozójának előestéjén. Hosszas, feszültségektől sem mentes egyeztetések után Jens Stoltenberg, az Észak-Atlanti Szövetség főtitkára előtt kezet fogott egymással Recep Tayyip Erdogan török elnök és Ulf Kristersson svéd kormányfő. Ezzel hivatalosan is pont került a hónapok óta tartó bizonytalanságra: Törökország igent mondott Svédország NATO-csatlakozására.
Hétfőn Isztambulban a török elnök még feltételhez kötötte a csatlakozást.
„Törökország már több mint ötven éve várakozik az Európai Unió kapujában. Nyissátok meg az utat az EU-ba Törökország számára, és mi is megnyitjuk az utat Svédország előtt, ahogyan Finnország esetében megtettük”
Sajtóhírek szerint Recep Tayyip Erdogan azután egyezett bele mégis Svédország csatlakozásához a katonai szövetséghez, hogy Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével megvitatták, miként lehet új lendületet vinni az EU és Törökország kapcsolatába.
A svéd kormányfő elégedettségét fejezte ki a tárgyalásokat követően, és ígéretet tett arra, hogy Stockholm aktívan részt vesz az uniós csatlakozási tárgyalások újrakezdésében. Ankara 2005-ben kezdte meg a tárgyalásokat Brüsszellel, de az egyeztetések időközben megrekedtek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mielőtt elindult Vilniusba, közösségi oldalán azt írta:
„A kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztette már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé.” Hozzátette: már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása.
Svédország mellett Ukrajna NATO-csatlakozását is megvitatják a katonai szövetség kétnapos csúcstalálkozóján.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tanácskozás előestéjén azt mondta, a vilniusi csúcstalálkozón résztvevő államok többsége Ukrajna mellett áll, ezért
arra számít, hivatalosan is megerősítik, hogy Ukrajna ténylegesen a katonai szövetség része legyen.
„Fegyvereink a katonai szövetség fegyverei, értékeink, amiket képviselünk, pedig megegyeznek azzal, amelyeket a NATO is magáénak tart. Védelmi rendszerünk teheti Európát egységessé, szabaddá és békéssé” – fogalmazott az ukrán elnök.
Jens Stoltenberg NATO főtitkár a csúcstalálkozó előtt azt mondta: csaknem valamennyi tagállam egyetért azzal, hogy Ukrajnának helye van a NATO-ban.
„Világos üzenetet küldünk Ukrajnának, és ez az üzenet pozitív lesz, ami az elkövetkező időszakot illeti. Néhány óra múlva nyilvánosságra fogjuk hozni ennek az üzenetnek a szövegét, de ehhez az kell, hogy minden tagország jóváhagyja. Bízom benne, hogy ez meg is fog történni” – fogalmazott a NATO főtitkára, aki korábban Ukrajna csatlakozásáról azt mondta: a kérdés nem az, hogy megtörténik-e, hanem inkább az, hogy mikor.
Joe Biden amerikai elnök pedig lényegében megválaszolta a feltett kérdést. Szerinte
Ukrajna nem áll készen a NATO-tagságra, és a háborúnak le kell zárulnia, mielőtt a szövetség döntést hozna a csatlakozás ügyében.
Az amerikai elnök még Európába indulása előtt a CNN-nek adott interjúban hozzátette: az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek minden szükséges eszközzel továbbra is segíteniük kell Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
