Dilem-ma

Honnan jöttünk, hová tartunk? – sokadszor időszerű a kérdés. A magyar nemzet tagjaiként botorkálunk térdig válságban, s a még jelenlegi hatalom bitorlók ahelyett, hogy kivezetnének bennünket, bennhagytak a …

Az elmúlt évszázadban a magyarok elismertségét művészeink, tudósaink – köztük Nobel-díjasaink emelték, ma meg nem találni a határainkon belül olyan szakember gárdát, kik végre a kivezető útra terelnének bennünket? A radikális (nem pedig szélsőséges) párt elnöke említette legutóbb: a „kelet” felé kell nyitnunk – példaként gazdaságilag, hiszen megannyi szál fűz össze bennünket, akár csak a népünk eredetére gondolunk. Napjainkban egyre többször olvashatunk az Európai Unió tagországainak gazdasági helyzetét elemző, legtöbbször közgazdászok által megfogalmazott cikkeket.

Az államok szövetségének működését kísérő aggodalmuk akkor is feltűnő, ha vészhelyzetet hirdető látnoki összegzés helyett (ld. Görögország), témánként közelítenek a valósághoz.

Valamiképpen a Sors kezét érzékelhetjük az unióhoz csatlakozásunk botladozásaiban. Szokásaink, hagyományaink keleti irányba húznak. És eddig kibírtuk a közös pénz nélkül.

Ne eurónk, ázsiónk^* legyen!

Somlai László Arthur

^*nagy a keletje = nagy az ázsiója

Nemzeti InternetFigyelő