Die Welt: Magyarország olyan területeket kaparinthatna meg, amelyekről 1919 és 45 között kénytelen volt lemondani

A Die Welt „Miért kell tartanunk Oroszország vereségétől” címmel közölt elemzést az orosz-ukrán háborúról. Az írást Martin van Creveld, a Jeruzsálemi Héber Egyetem tiszteletbeli történészprofesszora jegyzi. A szerző olyan megállapításokat tesz, mint például Putyin veresége esetén Magyarország megkaparinthat olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között kénytelen volt lemondani.

Mint írta, ha Putyin veszít, az az USA diadala lenne, Németországra nézve viszont a következmények valószínűleg messzemenőek és pusztítóak lennének.

„Ha eltekintünk a kis halaktól, alapvetően ketten lesznek: az Egyesült Államok és Kína. Az Egyesült Államok, mert sikerülni fog megbuktatni azt az országot, amelyet az egyetlen méltó versenytársának tekintett a hidegháború alatt, és bizonyos mértékig annak befejezése után is. És mindezt anélkül, hogy a védelmi költségvetésének több mint 5 százalékát elköltené, vagy egyetlen amerikai katona csontjait is otthagyná a csatatéren. Ebben az értelemben a háborút az Egyesült Államok diadalának is tekinthetjük, amelynek kevés párhuzama van a történelemben.”

A kínaiak pedig a szerző szerint alig mozdítják az ujjukat és majdnem eljutottak arra a pontra, hogy egykor hatalmas északnyugati szomszédjuk „kliensállammá” vált.

Van Creveld: Magyarország visszaszerezhetné, amit elvesztett

Martin van Creveld kifejtette, hogy egy ukrajnai vereség, amelyet szinte biztosan Putyin rendszerének megdöntése követne, olyan káoszt okozna, mint 1917-1921 között volt, amelyet akárcsak akkor, még tetézhetne, ha a szomszédos államok megpróbálnák a helyzetet saját előnyükre fordítani.

„Lengyelország, Románia és Magyarország megragadhatná a lehetőséget, hogy visszaszerezze azokat a tartományokat, amelyeket 1919 és 1945 között elvesztett”. „Az eredmény? Az eurázsiai kontinens nagy része, amely Vlagyivosztoktól Varsóig terjed, lángokban áll, mert mindenki harcol mindenki ellen:

a nacionalizmus, a szabadság, a vallás vagy bármi más nevében.

Függetlenül attól, hogy Putyin és klikkje hatalmon marad-e, vagy más szereplők váltják fel, Moszkva a végsőkig feszült helyzetben akár atomfegyverekhez is folyamodhat. Nem külső ellenség ellen, mert Sztálin éppen ezért fejlesztette ki őket, hanem otthon, saját lakosságának egy része ellen” 

– vázolta az apokaliptikus képét a szerző.

Mandiner