DÉLI ÁRAMLAT: EGY MEGOSZTÓ OROSZ PROJEKT AZ EU KELETI VÉGEIN, 3. RÉSZ
T E R R O R E L H Á R Í T Á S I K Ö Z P O N T
1101 Budapest, Zách u. 4.
Dr. Nógrádi György – Dr. Virág Attila
3. rész
Déli Áramlat: Egy megosztó orosz projekt az EU keleti végein
Szerb-horvát-szlovén vs. szerb-magyar-szlovén vs. szerb-magyar-osztrák szakasz 2009-ben a Déli Áramlat magyarországi előkészületei nem haladtak a korábbi terveknek megfelelően. A vezetékszakaszért felelő vegyesvállalat annak ellenére sem jött létre, hogy a közös cég létrehozásának szándékát tartalmazó dokumentumban rögzített határidők már régen lejártak. Eközben a Népszabadság értesülése szerint a Gazprom a Déli Áramlat magyarországi szakaszért felelő konzorciumban „különböző alegységek” kialakításával igyekezett a tényleges irányítást megszerezni. Emellett a székhely és az alaptőke nagyságában is ütközött a magyar és az orosz fél. Emiatt a korábban biztosnak látszó 2009 nyaráról novemberére, majd 2010-re csúszott a cégalapítás lehetősége. (Marnitz, 2009B.)30
A Déli Áramlat szempontjából előrelépés 2009. október 20-án történt, amikor megszületett a szerb szakasz építéséről az előzetes megállapodás a Gazprom és a NIS között.31 Dusan Bajatovic a NIS vezetője az aláírást követően bejelentette, hogy a korábbi tervektől eltérően
NIF: A vonalak közötti dőlt, fekete betűs részek az eredeti tanulmány oldalainak lábjegyzetei, melyeket össze kell néha olvasni, mert egyik oldalról a másikra folytatódnak! A tanulmány fő szövegét, meg a lábjegyzetek átugrásával kell összeolvasni!
30 Hasonlóan lassan haladt a Sep. Co. tervtanulmánya is, melynek elkészítése szintén kifutott a szerződésben rögzített határidőből. A MOL és a Gazprom közös cége állítólag ekkorra csak egy „előtanulmányt” készített el, de a tényleges tervre orosz kérésre zárt pályázatot hirdetett, ami végül különböző érdekütközések miatt halasztásra került. (Marnitz, 2009B.)
31 Az erről szóló dokumentumot Alekszej Miller és Dusan Bajatovic írta alá. A Déli Áramlatról szóló megállapodás mellett társaságot alapítottak egy 450 millió köbméteres szerbiai gáztározó létesítésére is. (Gazprom, 2009I.) A vegyesvállalatot 2010 februárjában jegyezték be. Végül a törzsudvarnoki (Banatski Dvor) létesítményt 2011 októberében állították üzembe.
évente akár 36-41 milliárd köbméter földgáz haladhat át a Déli Áramlat szerbiai szakaszán.
Végül a szerb szakaszáért felelős vegyesvállalat létrehozásáról szóló szerződést 2009. november 17-én írták alá. (Gazprom, 2009J.) A vállalatban a korábbi megállapodásoknak megfelelően a Gazpromnak 51, míg a NIS-nek 49 százalékos részesedése lett.
Nagyjából ugyanekkor, 2009. november 14-én Szlovénia kormányközi együttműködési megállapodást kötött Oroszországgal a Déli Áramlatban való részvételről.32 (Energiainfó, 2009H.) Mindez ismét felvetette Ausztria kimaradását az alternatív vezetékprojektből.
Legalábbis erre utalt Putyin Moszkva közelében lévő, novo-ogarjovói rezidenciáján a szlovénokkal kötött egyezmény aláírásakor. Az orosz miniszterelnök szerint ugyanis a megállapodással megszületett a Déli Áramlat megvalósításához szükséges összes aláírás európai partnereivel. Ezt úgy is lehetett értelmezni, hogy a vezeték szerb-magyar-szlovén vonalon haladva elkerüli Ausztriát.
Bécs mellett Budapest számára is rejtett azonban kockázatot a Ljubljanával való kormányközi megállapodás. Különösen amiatt, hogy Ivo Szanander horvát miniszterelnök 2009 közepi lemondását követően Horvátország érdeklődése is felélénkült a Déli Áramlat iránt.33 Horvátország csatlakozási szándékával lehetőség nyílt Moszkva számára egy alternatív szerb-horvát-szlovén gázvezetékvonal létrehozására is a szerb-magyar-osztrák vonal mellett vagy azzal szemben.34
Végül az előrehaladott nyugat-balkáni orosz tárgyalásoknak köszönhetően a Gazprom és az MFB – gyakorlatilag az utolsó pillanatban,35 – 2010. január 29-én írta alá a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-t alapító dokumentumait a magyar-orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság ülésén Budapesten.36
32 A megállapodást Vlagymir Putyin orosz és Borut Pahor szlovén miniszterelnök, valamint Szergej Smatko orosz energia és Matej Lahovnik szlovén gazdasági miniszter írták alá.
33 A nyugat-balkáni ország sokáig visszautasította a vezetékkel kapcsolatos orosz közeledést és inkább a Krk szigeten létrehozandó LNG terminál építését szorgalmazta.
34 Az osztrákok hezitálása miatt a magyar-osztrák irány mellett szóltak ekkor elsősorban a két szakasz eltérő domborzati viszonyai. A Dinári-hegységen keresztül ugyanis a projekt jóval drágábbnak tűnt.
35 A 2009-es megállapodás 3.1-es cikkelye alapján: „Amennyiben 2010. január 30-ig a Feleknek nem sikerül megegyezniük a kölcsönösen elfogadható további lépéseket illetően, úgy bármely Fél a másik Félhez intézett írásbeli felmondással megszüntetheti a jelen Szerződést, 5 Munkanapos felmondási idővel.” (Együttműködési alapszerződés, 2009, 11.)
36 Ezt megelőzően a felek január 12-én írták alá a vegyesvállalat létrehozásáról szóló nyilatkozatot. A Wikileaks egyik január 21-ei irata szerint január 14-én Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet találkozott Bajnai Gordonnal. A távirat szerint a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a „projektet sokkal elővigyázatosabban és átláthatóbban folytatná, mint elődje”. A megbeszélésen a dokumentum szerint Bajnai
A szerződés azonban még nem jelentett garanciát arra, hogy a magyar szakasz meg is valósul, mivel arról a Gazprom csak 2011-ben ígért végleges befektetői döntést, ami aztán tovább csúszott.37
Budapest aggodalmait tovább növelte, hogy 2010. március 2-án Horvátország is csatlakozott a Déli Áramlathoz.38 A kormányközi szerződés értelmében a Déli Áramlat horvát szakaszának építésére egy 50-50 százalékos orosz-horvát tulajdonú vegyesvállalatot hoznának létre. Az oroszok ugyan nem hivatalosan, de többségi tulajdont akartak a horvátországi projektcégben, emellett szerették volna elérni, hogy Zágráb eltekintsen a Krk szigetére tervezett LNG-terminál megépítésétől. (Szilágyi, 2011, 7.)
Nem sokkal az orosz-horvát kormányközi megállapodást követően arról lehetett hallani, hogy esetleg a Boszniai Szerb Köztársaság is csatlakozna a Déli Áramlat vezetékprojekthez egy 480 kilométer hosszú észak-boszniai leágazással, mely kapcsolatban lehetne a tervezett horvát szakasszal. Milorad Dodik miniszterelnök háromnapos moszkvai útja után március elején már biztosnak mondta Bosznia csatlakozását a vezetékhez. (Energiainfó, 2010.) A bejelentés vitákat indukált Bosznia-Hercegovina, Bosznia Szerb Köztársasága és a Muszlim- Horvát Föderációja között. 2010 augusztusában viszont a boszniai gázszolgáltató már a Nabuccóhoz való csatlakozásról egyeztetett a gázvezetéktervben résztvevő török BOTAS céggel. (MTI, 2010G.)
A Szlovéniával és Horvátországgal lezajló eredményes orosz tárgyalások is hozzájárultak ahhoz, hogy 2010. április 24-én Ausztriával is megszületett a Déli Áramlat létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás.39 Ennek értelmében megnyílt a lehetősége egy paritásos alapon működő, közös ausztriai konzorcium létrehozására, mely egy minimum évi 5-10 milliárd köbméteres gázvezeték-szakaszért felelne. A felek közötti közös sajtókonferencián Putyin élesen bírálta a Nabuccót. Az orosz kormányfő szerint ugyanis „értelmetlen és
azzal magyarázta a Déli Áramlat szerződés január végére történő elhalasztását, hogy jobban meg tudja érteni
„az egész orosz pozíciót”. Bajnai szerint a Gazprom erősíteni akarja a befolyását a Nyugat-Balkánon, és emiatt megtörténhet, hogy a Déli Áramlat elkerüli Magyarországot. (Origo, 2011B.)
37 Még 2012 június elején is jelentek meg olyan orosz sajtóhírek (Moszkovszkije Novoszty), amelyek értelmében
a Déli Áramlat elkerülheti Magyarországot. (Stier, 2012.)
38 A horvát-orosz kormányközi megállapodást Vlagyimir Putyin és Jadranka Kosor orosz és horvát kormányfő
tárgyalásai után Szergej Smatko orosz energiaminiszter és Djuro Popijac gazdasági, munkaügyi és
vállalkozási miniszter írta alá Moszkvában.
39 A politikai megállapodást Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági és Szergej Smatko orosz energetikai miniszter írta alá Werner Faymann és Vlagyimir Putyin jelenlétében.
veszélyes szállítási szerződések nélkül gázvezetéket építeni”. Werner Faymann osztrák kancellár viszont továbbra sem látott „érdekkonfliktust” a két vezeték között. (MTI, 2010C.)
4. A végjáték kezdete, avagy az EU harmadik energiacsomagja és a Déli Áramlat 2011. április közepére elkészültek a Déli Áramlat projekt megvalósítási tanulmányai Szerbiára, Szlovéniára, Ausztriára, Horvátországra és Romániára vonatkozóan. Ekkor még úgy tűnt, hogy megtörténhet az áttörés az osztrákok Déli Áramlathoz való csatlakozásának ügyében. 2011. február 21-én ugyanis a Gazprom megállapodott az OMV-vel a projekt ausztriai szakaszának megépítéséért felelő vegyesvállalat létrehozásáról, amiben a felek 50-50 százalékos arányban vettek volna részt.
Nem sokáig örülhettek azonban az oroszok, mivel 2011. március 3-án életbe lépett az Unió harmadik energiacsomagja. Mindez érdemben akadályozta meg a Gazpromot abban, hogy a Déli Áramlat elérje Baumgartent. A csomag értelmében az orosz vállalat ugyanis nem vehetett részt a Közép-európai Gázipari Kereskedelmi Platform (CEGH) OMV-vel történő közös fejlesztésében és bővítésében.40
További problémát jelentett a beruházás megkezdése szempontjából, hogy 2012 júniusában Deljan Dobrev bolgár gazdasági és energiaügyi miniszter bejelentette, hogy nem biztos, hogy országa alá tudja írni a kért határidőig a Déli Áramlatról szóló szerződést. Végül azonban 2012. augusztus 27-én Szófiában mégis megszületett az erről szóló megállapodás a Gazprom és a Bolgár Energetikai Holding között.
A dokumentum meghatározta a gázvezeték csatlakozási pontját a bolgár gázvezetékrendszerhez, valamint a beruházás megvalósításának soron következő lépéseit.
(Gazprom, 2012B.) A gázárcsökkentés esetében a megállapodás évi 2,9 milliárd köbméteres mennyiségre vonatkozott. Később a Gazprom a Déli Áramlat bolgár szakaszának megvalósítása érdekében az elkövetkezendő 6 évre 20 százalékkal csökkentette Bulgária számára a gáz árát. Ráadásul a korábbi szerződéshez képest az előre megállapított mennyiségnek csak 80 százalékát kell mindenképpen átvennie Szófiának, a korábbi 90 százalékkal szemben.
40 A baumgarteni központ továbbra is stratégiai jelentőséggel bír a Gazprom számára, mivel Európa harmadik legnagyobb ilyen gázelosztójaként itt halad át az Oroszország felől érkező európai import harmada. Ráadásul itt érhetne véget a Déli Áramlat északi ága mellett a Nabucco gázvezeték is.
Az EU harmadik energiacsomagjának hatályba lépésének hatására ismét erősödni látszott a szerb-magyar-szlovén szakasz megvalósításának esélye. Ennek keretében a Gazprom vezetése március 22-én Szlovéniában, 23-án pedig – Zágráb érintése nélkül – Szerbiában járt. Az orosz vállalat és a szlovén Geoplin Plinovodi között megállapodás született a Déli Áramlat szlovén szakaszának megépítéséről. Ennek értelmében 2012 júniusában létrehozták a szlovén szakaszért felelő vegyesvállalatot a South Stream Slovenia LLC-t a Gazprom és a Plinovodi 50-50 százalékos részvételével.41
Ekkor azonban a magyarországi szakasz megvalósítása körül lassultak le az események, mivel az erre a célra létrehozott konzorcium 50 százaléka papíron még mindig a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozott, annak ellenére, hogy a II. Orbán-kormány már döntött arról, hogy az átkerül az MVM-hez. Végül 2012. augusztus elején úgy tűnt, hogy végérvényesen eldőlt: az MVM építheti meg a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát, miután az azt előkészítő cég 50 százalékát megvásárolta az MFB-től.42 2012. október 10-én Orbán Viktor a magyar Országgyűlés épületében fogadta Alekszej Millert. A szűkszavú tájékoztatás szerint a tárgyalás egyik fő témája a Déli Áramlat volt. Nem sokkal az egyeztetés után a kormány kiemelt projektté nyilvánította az orosz ihletésű vezetéket.43 Mindez annak is betudható volt, hogy ekkor már úgy tűnt, hogy a projekt Magyarország álláspontjától függetlenül megépül. Ez ugyan növelte az ahhoz való magyar csatlakozás célszerűségét, viszont nem feltétlenül jelentett többet a veszteségek minimalizálásánál, már ami a másik alternatív vezetékprojekt, a Nabucco – később Nabucco West – lezárását illeti.
A magyar szakaszra vonatkozóan október 31-én írták alá a részvényesi megállapodást és a végső befektetési döntést. (Gazprom, 2012G.)44 Ezzel végérvényesen eldőlt, hogy Magyarországon, és nem Horvátországon keresztül éri el a vezeték végpontját. Az akkori elképzelések szerint Horvátország felé csak egy leágazást építettek volna Szerbia felől. Erről 2013. január 17-én Alekszandr Medvegyev és Mladen Antunovic, a horvát állami gázszállító
41 Az erről szóló szerződést Alekszej Miller és szlovén kollégája Marjan Eberlincs írta alá.
42 Ennek ellenére továbbra is jelentek meg olyan sajtóértesülések, melyek szerint a Déli Áramlat elkerülheti Horvátország felé Magyarországot. (Jutarnji List, 2012.)
43 Az erről szóló kormányrendelet 2012. október 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben.
44 A szerződést Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója és Alekszandr Medvegyev írta alá.
vállalat, a Planco elnök-vezérigazgatója írt alá akciótervet Zágrábban.45 2013 júniusában felmerült, hogy Horvátország mellett Macedónia is csatlakozhat egy leágazással a Déli Áramlat vezetékhez.46
A korábbi tervekkel ellentétben ekkor vált biztossá az is, hogy a Déli Áramlatnak Bulgáriából egyelőre nem lesz leágazása Görögország felé. A projekt vezetése ugyanis úgy látta, hogy a déli ágnál fontosabb, és a kivitelezés szempontjából előnyösebb lehet az északi szerb-magyarszlovén ág. 47 Emellett változásnak számított, hogy az Európa Unió felől érkező nyomás miatt a vezeték északi ágának tervezett „végállomása” – az osztrák Baumgarten helyett – az északolaszországi Tarvisio lett.48
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Vége a III. RésznekA sorozatot szerkeszti Dr. Ing. Sebestyén – Teleki IstvánNemzeti InternetFigyelő (NIF)
Mementó 2006 emlékmű
