Csődhullám kezdődött Németországban

A német vállalatok mintegy harminckét százaléka már most kénytelen rövidített munkaidőhöz és elbocsátásokhoz folyamodni a költségek csökkentése érdekében. Közben egyre több cég kényszerül arra, hogy csődöt jelentsen.

Egyre több vállalat kénytelen csődöt jelenteni Németországban az infláció és a megfizethetetlen rezsiárak miatt. Októberben 18,4 százalékkal nőtt a cégek által benyújtott fizetésképtelenségi kérelmek száma az előző hónaphoz képest – jelentette a Szövetségi Statisztikai Hivatal.

Az építőiparban volt a legtöbb csődeljárás, 198 esetben, ami 4,2 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Az ágazatot szűk ellátási keresztmetszetek, emelkedő árak és egyre inkább a válság miatt leállított projektek jellemzik. A kereskedelemben (beleértve a gépjárművek karbantartását és javítását) 167 eljárást regisztráltak, 18 százalékkal többet, mint egy évvel ezelőtt.

A gazdasági szakértők 2023-ra recessziót jósolnak, ami a mikrovállalkozások és az önfoglalkoztatók helyzetében is tükröződik. Októberben ismét jelentősen romlott a kisvállalkozók és az önfoglalkoztatók hangulata, miközben a megélhetésükkel kapcsolatos aggodalmak egyre nőnek – derül ki az Ifo Gazdaságkutató Intézet elemzéséből. A klímaindex a szeptemberi mínusz 20,9 pont után mínusz 25,0 pontra esett, ami negatív rekord.

– A gazdasági lassulás különösen az egyéni vállalkozókat és a mikrovállalkozásokat sújtja. Érezhetően megnőtt az egzisztenciális aggodalmak száma. Különösen a kiskereskedelemben és az építőiparban borúsak a kilátások a mikrovállalkozások körében – jelentette ki Klaus Wohlrabe, az Ifo felmérések vezetője.

Még az Európai Bizottság is recesszióra számít 2022 végére, igaz, várakozásaik szerint 2023-ban várhatóan kis mértékben, 0,3 százalékkal nő majd a gazdaság. Júliusban egyébként még 1,4 százalékot jósoltak a 2023-as növekedésre. – Az európai gazdaság fordulóponthoz érkezett – mondta Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa. Ennek oka a nagyfokú bizonytalanság, a magas energiaárak, a magánháztartások vásárlóerejének csökkenése, a gyengébb globális környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek.

Hogy mekkora bajban vannak a német kis-és középvállalkozások, azt a DZ-Bank felmérése is jól mutatja, amely szerint a villamos energia és a gáz árának gyors emelkedése okozza jelenleg a legnagyobb aggodalmat a vállalatoknak, a költségek minden szinten emelkednek.

Az elemzés arra világít rá, hogy az energiaválság különösen az élelmiszeripari középvállalatokat érinti. A kis- és középvállalkozások jelentős része ugyanis ebben a szektorban tevékenykedik, amely az egyik legnagyobb energiafogyasztó. Többek között a pékeknek, a tejtermék- vagy cukorgyártóknak, sőt az italgyártóknak is sok hőre van szükségük a termeléshez, amelyet többnyire gázzal állítanak elő. Ezért az élelmiszeripar az egyik legnagyobb ipari gázfogyasztó, ennek megfelelően magas költségterhekkel.

De nehéz helyzetben vannak a vegyipari középvállalatok, ahol a gázt nemcsak hőtermelésre használják fel a termeléshez, hanem számos termék előállításához közvetlenül is nyersanyagként.

A felmérésben egyébként a kis- és középvállalkozások mintegy negyvennégy százaléka nyilatkozott úgy, hogy a gázhiány jelentősen befolyásolná a vállalkozását.

Németországban a vállalatok mintegy harminckét százaléka már most kénytelen rövidített munkaidőhöz és elbocsátásokhoz folyamodni a költségek csökkentése érdekében. A megkérdezett középvállalatok közel nyolcvan százaléka továbbra is tervezi, hogy a megnövekedett költségek legalább egy részét áthárítja ügyfeleire. Az ország egészére vonatkozóan Michael Holstein, a DZ Bank vezető közgazdásza a gazdasági teljesítmény erőteljes visszaesését jósolta. – A magas energiaárak még sokáig terhelik Németországot és Európát – hangsúlyozta a közgazdász.

V4NA / Magyar Nemzet

Kiemelt kép: Illusztráció