Csíksomlyó – 2025… – „Erős várunk, nekünk az Isten!”
Különleges és egyben különös nép a magyar. Amíg jólétben, egészségben, gazdagságban él, általában elégedetlenkedik, civakodik és a lehető legmesszebb kerül hitétől, Istentől.
A baj viszont, összehoz minket és alázatosan könyörgünk segítségért és támogatásért, közbenjárásért. Magyar, keresztény hitünk semmilyen más nép hitéhez nem hasonlítható, hiszen tudjuk, hogy Krisztus Édesanyja jó édesanyaként gondoskodik népünkről, a rossz, hűtlen gyermekekről, akik csak akkor szaladnak és kapaszkodnak kötényébe, amikor elesnek és a vérük kicsordul.
Az idei somlyói búcsút lehetetlen a meghatódás könnyei nélkül nézni. A Nyereg csordultig megtelt. Előtte, heteken keresztül figyeltük a bajt, ami testvéreinket sújtotta és önkéntelenül is az jutott eszünkbe, hogy valami talán hibádzik… Valami elromlott, valamit elrontottunk és ez annak a következménye. Persze, ezek csupán az emberi logika emberi gondolatai. Ám, mégis sokaknak eszébe juthatott, hiszen a nép betölti a Hármas-oltár előtti teret, a hegyet és az erdőt is.
A katasztrófák sorozata eszébe juttatta a népnek, hogy az egyetlen oltalmunk a Megváltó Krisztus. Nincs az a földi hatalom, amely a magyarok valódi javára volna, csakis a szilárd hit és az összetartás az, amely megóv és megtart minket.
Ezekben a nehéz pillanatokban, amikor testvéreink szenvedését látjuk, engedelmesen és alázatosan egyesül itt Magyarország. Nem az állam, hanem Mária országa és a régi könyörgések újra felsírnak. A nép nem felejt és ínség idején félmillió székely és magyar vallja meg hitét, könyörög égi Édesanyjához közbenjárásáért és megvallja bűneit.
Jelen van a magyar nép, mind testvérek, székelyek, csángók és magyarok, jelen van Krisztus egyháza. Nem hárman, de félmillióan gyűltek össze az Ő nevében. Együtt vagyunk, és Krisztus velünk van… nem vagyunk egyedül! Az egyház pásztorai szolgálnak, s közben jelen van az igazi Pásztor. Jelen van a szeretett nyáj soraiban, a nép között.