Csikós Sándor: Ukrajna nemzetközi határairól – Budapesti Memorandum I. (felvetés és válasz)

Csikós Sándor kollégánk egy-egy olvasó által megírt kérdésre válaszol ebben a sorozatban. Ma sincs másként. Az olvasó által feltett kérdéseket változtatás nélkül, az azokban előforduló helyesírási hibákkal közöljük.

Olvasó:

A hazug, a világot orránál fogva vezető ukrán propaganda egyik kedvelt tétele az 1994-es Budapesti Memorandum. Ezt úgy állítják be, mintha Oroszország jogi kötelezettséget vállalt volna Ukrajna területi egységének tiszteletben tartására, amit 2014-ben, úgymond felrúgott. Ennek tartja egyrészt, hogy az egyenként általa lerohant Donbassz népe fegyveres önvédelmi harcot kezdett – amit a rezsim OROSZ AGRESSZIÓKÉNT hirdet. (Ha az akkor orosz agresszió volt, és orosz csapatok már azóta ukrán területen vannak, akkor minek nevezzük a 2022 február 24-én megindult akciót?) Másrészt ekként hirdeti a 2014. március 16-i krími népszavazást. Azóta a Donbassz és a Krím „annektálása” mindig kéznél lévő ürügy az újabb és újabb oroszellenes szankciókhoz. MÁRPEDIG AZ UKRÁN KÜLPOLITIKA EGYIK FŐ CÉLJÁNAK NEVEZTÉK MEG OROSZORSZÁG SZANKCIÓK RÉVÉN TÖRTÉNŐ TÖNKRETÉTELÉT.

Az olvasó felvetése:

Sándor Csikós akkor legyen kedves olvassa végig, a nyilatkozatban Oroszország elfogadja Ukrajna területi egységét .a memorandumot több ország is ratifikálta de hát igen lefektette ukrán határát.

(…) 2004 december 5 én a budapesti paktumban pontosan lefektették Ukrajna határait és kölcsönösen is ismerték Oroszország is

Csikós Sándor válasza:

A budapesti PAKTUMBAN nem fektettek le semmit, mivel paktum (NEMZETKÖZI JOGI ÉRVÉNYŰ MEGÁLLAPODÁS) nem volt.

Volt egy budapesti MEMORANDUM. A memorandum: EMLÉKEZTETŐ, sajtónyilatkozat. A budapesti csúcstalálkozónak egyáltalán nem az volt a célja, hogy (mint maga írja) „pontosan lefektesse Ukrajna határait”.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ [Budapesten alakult át… Szervezetté, EBESZ]) alapvető témája volt a nukleáris leszerelés kérdése.

A rendezvényre készülve fölvetődött: a Szovjetunió felbomlásával a nukleáris fegyverekkel rendelkező négy európai országhoz újabbak is csatlakoztak – lévén, hogy a Szovjetunió nukleáris fegyvereinek egy része az újonnan létrejövő egyes szovjet utódállamokhoz, így Ukrajnához került (ennek folytán Ukrajna a harmadik legjelentősebb nukleáris hatalom lett).

A hagyományos négy országot (USA, Nagy-Britannia, Francia-, illetve Oroszország) ez nyugtalanította. Nem tartották kívánatosnak a nukleáris fegyverek elterjedését más országokra. Ezért az a döntés született, hogy megpróbáljak UKRAJNÁT RÁBESZÉLNI: MONDJON LE NUKLEÁRIS FEGYVEREIRŐL.

Ukrajna ebbe bele is egyezett.

Cserébe a másik négy nukleáris hatalom elfogadott egy MEMORANDUMOT (emlékeztetőt, nyilatkozatot). Ebben vállalták: garantálják, hogy fellépnek minden olyan törekvés ellen, amellyel Ukrajna területi egységét, nemzetközileg elismert határait bárki NUKLEÁRIS FENYEGETÉSSEL megpróbálná aláásni.

(Itt máris sietek leszögezni: a „hazatérésről” megtartott krími népszavazást NEM ELŐZTE MEG SEMMIFÉLE OROSZ NUKLEÁRIS FENYEGETÉS. Erre egyrészt [még] semmi szükség nem volt. Még nem látszódott, hogy Amerika, ukrán kezekkel és katonákkal, indítja meg döntőnek szánt rohamát a putyini Oroszország ellen.

Másrészt akkor még az oroszokban és elnökükben makacsul élt az a hamis illúzió, hogy az orosz és az ukrán – egy nép. Hogy is fenyegethette volna Putyin atommal azokat az ukránokat, akik, szerinte, „ugyanolyan oroszok, mint mi vagyunk”?)

Ez, mondom, egy JOGILAG SEMMIRE SEM KÖTELEZŐ ELVI NYILATKOZAT VOLT. És ne hazudjon! A memorandumot a nevezett négy ország, plusz Ukrajna képviselője írta alá – A CSÚCSTALÁLKOZÓ MARGÓJÁN. (Amelynek a sok közül csupán az egyik témája volt Ukrajna nukleáris fegyvereinek kérdése). Ez egy Memorandum volt. EZEKET NEM SZOKÁS RATIFIKÁLNI. Ratifikálni NEMZETKÖZI (JOGI) SZERZŐDÉSEKET SZOKTAK. Ami során a szerződés részes államainak parlamentjei az adott ország jogrendjébe emelik a szerződést.

Ilyen tehát nem volt.

A memorandum említést tesz Ukrajna nemzetközileg elismert határairól. Tehát ilyenek elvileg már voltak. MAGA AZONBAN AZT HAZUDJA, HOGY E HATÁROK ALAPJAIT BUDAPESTEN FEKTETTÉK LE. Most én arról nem is beszélek, hogy a budapesti csúcstalálkozó csupán néhány napig tartott. Miközben Ukrajna határai alapjainak kidolgozása minimum heteket, ha nem hónapokat igényelt volna.

És hát a NEMZETKÖZILEG ELISMERT HATÁROK – az ukrán propaganda kedvenc tétele…

1991 decemberében három haza- és nemzetáruló találkozott a belorusz első titkárok vadászkastélyában. 6 km-re a lengyel határtól (hogyha baj van, az állambiztonsági szervek megorrontják a három jómadár ÖSSZEESKÜVÉSÉT, gyorsan átslisszolhassanak a szomszédba). Ezek: az orosz Jelcin, az ukrán Leonyid Kravcsuk és a belorusz Sztanyiszlav Suskevics. Ezek hárman, anélkül, hogy erre bárki is felhatalmazta volna őket, KIMONDTÁK A SZOVJETUNIÓ FELOSZLATÁSÁT. Áthágva minden ezzel kapcsolatos alkotmányos rendelkezést és jogszabályt; senkit meg nem kérdezve. Pontosabban: félresöpörve egy kilenc hónappal korábbi népszavazás eredményét, amelyen a választópolgárok 76 százaléka a Szovjetunió megőrzésére voksolt.

Ezt a váratlan akciót MINDENFÉLE ELŐKÉSZÜLET NÉLKÜL HAJTOTTÁK VÉGRE. Holott a Szovjetunió feloszlatását hosszú évek munkájával kellett volna előkészíteni – a legapróbb részletekig kitárgyalni minden felmerülő (politikai, gazdasági, jogi, szociális, humanitárius, közigazgatási, katonai, biztonsági, stb.) kérdést. Márpedig ilyenek ezrével bukkantak fel.

Csikós SándorNemzeti InternetFigyelő (NIF)