Célegyenesbe fordult az Orbán megbuktatására kidolgozott titkosszolgálati műveleti terv?
Nem valami zuglapban, hanem a NATO-ban még mindig “szövetségesünk”, Nagy-Britannia vezető napilapjában, a “The Timesban” jelent meg egy ilyen című írás: “IDEJE ELTÁVOLÍTANI ORBÁN VIKTORT, PUTYIN BÁBJÁT AZ EURÓPAI UNIÓBAN”
Halkan jegyzem meg: eltávolítani lehet így is, úgy is.
Lehet eltávolítani a hatalomból. Demokratikus választásoknak a háttérből történő befolyásolásával. Sajtókampányokkal, (“suttogó”) propagandával, a megbuktatni kívánt rezsim gazdasági megfojtásával, tönkretételével. Vagy éppen “színes forradalmakkal”, “majdanoķkal”, zavargások szításával, belső konfliktusok, polgárháborús állapotok kiprovokálásával – végsősoron pedig “a demokrácia védelmében” történő FEGYVERES BEAVATKOZÁSSAL. Ennek végrehajtására máris van – a 2014 februári kijevi puccs óta van – készséges jelentkező. A NATO falanxa az Oroszország elleni háborúban. Mely ezer örömmel kész erre a gyűlölt magyarok ellen is. Mi több, alig várja a brüsszeli parancsot. Aminek kiadását maga is igyekszik siettetni – buzgó mószerolásokkal, feljelentgetésekkel. Bármennyire is gúnyolódott ezen a másik magyarellenes Magyar, a Bálint. A magyar oktatás valamikori sírásója.
Ő is rátett egy lapáttal. Aki (Brüsszel tilalma ellenére) nemcsak figyeli, mi történik VALÓJÁBAN Oroszországban, az ukrán-orosz háború frontjain – nos, az 2014 óta számtalan példáját láthatta annak, hogy az ellenség az áldozatra keni rá azt a bűntettet, amit ő maga követett el, követ el éppen, vagy fog elkövetni.
Ennek megfelelően olvastam gúnyos rágalmát arról, hogy az orosz titkosszolgálat Orbán megrendelésére figyelmeztette őt (és Szlovákiát) a vezetőik ellen készülő merényletre. És hogy Orbán a jövő évi választások alkalmával is – ha rosszul alakulnak kilátásai – bedobja majd ezt a trükköt.
Munkám során megtanultam: ha az ellenség valamit cáfol, vagy tagad – az szinte biztos, hogy már megtörtént, megtörténik éppen, vagy meg fog történni.
Orbántól meg kell szabadulni. Orbán nagyon útban van. És hiába kente föl Manfred Weber Brüsszel hazai helytartó-jelöltjét, hiába ordítozik a demagóg hordószónok, vajmi csekély az esélye annak, hogy Magyar(ellenes) Péter képes lenne tiszta, becsületes választásokon győzni. Más megoldás már nemigen maradt, mint végképp kiiktatni Orbánt.
Magyar(ellenes) Bálint egykor oktatási miniszter volt. Véletlen-e, hogy éppen a pedagógus tüntetésen tűnt föl Orbán Viktor meggyilkolására felhívó tábla? Strasbourgban Európa veszedelmének kiáltotta ki őt az üvöltő kórus. A minap Zelenszkij Magyarország megbüntetését követelte az EU-tól.
Nemrégiben volt egy résztvevő a pedagógus tüntetésen, aki így javítana a magyar oktatás siralmas helyzetén: “A diktátort MEGÖLNI nem kell félnetek”. Csak találgathatok: tábláját véletlenül, vagy szándékosan hagyta arra az oldalra fordítva. Igazán bátor ember volt. Nem félt attól, hogy megrohanják a TEK kommandósai.
Hosszú, immár nyolc évre visszatekintő előzménye van ennek.
És ez most itt: felhívás keringőre…
Mert mik is ezek a bűnök?
Ő és vezető társai támogatták és mentegették Putyint. Tagadták az oroszok által elkövetett emberiség elleni bűntetteket, elárulták, lejáratták a szenvedő ukrán népet
Mindaddig, amíg ők maguk az orosz narratívát terjeszthetik; mindaddig, amíg TELJES HATALMUKAT AZ AGRESSZOR SZOLGÁLATÁBA ÁLLÍTJÁK, rajtunk szárad majd az áldozatok vére.
Nem lesz elég elmozdítani – BÍRÓSÁG ELÉ KELL ÁLLÍTANI ŐKET.
Csak szörnyetegek szoktak cinikusan visszaélni egy nép szenvedéseivel.
A magyarokat az egész világon ezek a szörnyetegek képviselik.
Amíg nem lesz közösségi kiállás egy szabad és független Ukrajna mellett, addig Magyarország sem lesz szabad és független. Sem most, sem valaha is.
De mi vezetett idáig?
2017. február 2-án este néhány órás villámlátogatásra Budapestre érkezett Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Ez alkalomra tiltakozó tüntetést szervezett az azóta már régen megszűnt “Együtt” nevű formáció. Ez az un. “fütyülős tüntetés” magán viselte a CIA, illetve az SZBU ukrán titkosszolgálat együttes előkészítő munkájának jegyeit.
A tüntetés habzó szájjal ordító szónokaitól akkor megtudhattuk egyebek mellett azt is, hogy “Orbán Viktor korrupt, fasiszta diktatúrája AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK SZURONYAIN NYUGSZIK. Mondják is: Magyarországon hemzsegnek az orosz ügynökök. Akik azt csinálhatnak itt, amit akarnak. A Nyugat (NATO, EU) elleni aknamunkájuk során – Orbán Viktor fedezete mellett – a magyar titkosszolgálat összedolgozik velük.
Mint már említettem: a Nyugat – annak politikai ügyekben ítélkezni kívánó politikusai, bíróságai – a középkori inkvizíció elveit és gyakorlatát követik. KÉSZ A VÁD, KÉSZ AZ ÍTÉLET – CSAK A VÁD ÁLLÍTÁSÁT ALÁTÁMASZTÓ VALLOMÁST KELL VALAHOGY, VALAKIBŐL KICSIKARNI.
Csupán meg kell találni azt az illetőt, akitől remélhető egy olyan vallomás, ami fényt deríthet Orbán (esetleges) orosz titkosszolgálati kapcsolataira, a két ország titkosszolgálati együttműködésének részleteire. Volt már ilyesmire példa. Pontosabban volt ilyen kísérlet. Hat éve, amikor Hollandia mindenképpen be akarta bizonyítani, hogy 2014. július 17-én az oroszok, illetve az általuk támogatott “szakadárok” lőtték le a Donbassz fölött a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállító gépét, 298 emberrel, közöttük 106 holland állampolgárral a fedélzeten. A holland titkosszolgálat akkor a donyecki népi milícia nyugalmazott légvédelmi rakétatüzér ezredesét, Vlagyimir Cemahot szemelte ki a vád koronatanújának. Ukrán kollégáikkal elraboltatták és Kijevbe vitették az idős katonatisztet, hogy aztán ott kellően “felkészítsék” a Hollandia által lényegében Oroszország ellen indított koncepciós per során teendő vallomására.
Egy másik, Oroszországot bemocskoló koncepciós perhez (a Wagner “háborús bűntettei a Donbasszban”) kiszemeltek előbb egy orosz állampolgárt, aki ellen nemzetközi elfogató parancsot adtak ki. Majd az orosz alvilággal elraboltattak egy orosz önkéntest, aki 2014 nyarán, a luganszki repülőtérért vívott harcok során lelőtt egy ukrán katonai teherszállító repülőgépet, rajta negyven ukran deszantos mellett egy sor amerikai NATO főtiszttel. (Az orosz határőrök éberségének köszönhetően azonban az áldozatot nem sikerült átcsempészni a határon.)
Ukrán diverzánsok rajtaütöttek és magukkal hurcolták a Luganszki Népköztársaság tűzszüneti megfigyelő bizottságának egyik ellenőrző tisztjét, akit kínzásokkal igyekeztek a megfelelő “vallomásra” rákényszeríteni. Bajtársai hozták ki az ukrán börtönből, az adott település felszabadításakor.
Egy évi együttes előkészítő munkával, egy jól fizető venezuelai munka ígéretével a CIA és az SZBU lépre csalt 33 orosz fegyveres vagyonőrt. Az akciót ezúttal a CIA szúrta el, akik eldugták a bogarat a belorusz elhárítás fülébe, hogy a 33 orosz terrorcselekmény elkövetésével akarta megzavarni a belorussziai elnökválasztást. (Igy gondolta a CIA egymás ellen ugratni Moszkvát és Minszket.) A belorusz elhárítás lecsapott az oroszokra, akik, ezer szerencséjükre, így lemaradtak az Isztambulba induló gépről. Arra a gépre szállt fel, ugyanis, az SZBU-nak az az ügynöke, aki – mikor a gép az ukrán légtérbe ért – szívrohamot színlelt volna. A gép emiatt leszállt volna Kijevben, ahol az SZBU őrizetbe vette volna a 33 oroszt. Hogy aztán kiverjék belőlük az Oroszország elleni koncepciós perhez szükséges “vallomásokat ”.
Lukasenko – aki addig az ukránokkal kokettált – tajtékzott, és azzal fenyegetőzött, hogy az oroszokat kiadja Ukrajnának. De erre Putyin sürgősen Minszkben termett, és beszélt Lukasenko fejével. A 33 orosz így hazatérhetett. Most viszont Kijev tajtékzott: Lukasenkot és Belaruszt onnantól ellenségnek tekintik. A belorusz államfő ellenben okult a történtekből: szilárd, megbízható szövetségese lett Putyin elnöknek.
Abban a témában, hogy Orbán összedolgozna az orosz titkosszolgálattal, egymással versengve mószerolta és mószerolja hazánkat nagyszerű ellenzékünk, illetve a kijevi rezsim Brüsszelben és más nyugati fővárosokban.
Mert mit látunk? A hál’ istennek körünkből eltávozott Présember saját pénzéből (saját? – gondolom, inkább a USAID pénzéből) táblákat készíttetett, ‘56 fő jelszavával: “Ruszkik, haza!”
“Mennyiért adta el magát az oroszoknak, miniszterelnök úr ?” – süvöltötte a DK ifjú provokátora, az emlékezetes “strasbourgi csörte” színhelyén.
(Kérdezte is valaki: hogy’ engedhették be az ilyet a terembe? Hát így, ezért. Merthogy ez volt neki a feladata.)
Ő pedig megadta az alaphangot az üvöltő kórus kezdődő koncertjéhez. A műsoron az “Orbán az oroszok téglája, áruló!!“ c. gyűlöletária szerepelt. Aminek nyitányaként elhangzott: Orbán beengedi és rázúdítja Európára az orosz ügynököket.
Valahányszor nyugati újságíró “interjút készít” vagy készített Szijjártó Péter külügyminiszterünkkel, az inkább hasonlít valamifajta kihallgatásra – sőt, vallatásra.
Ahogy a középkorban, az inkvizíció idején adva volt az eleve adott állítás, a (légből kapott) vád, a már kész ítélet – úgy zajlanak nyugati újságírók “interjúi” külügyminiszterünkkel. Akik mindenképpen azt akarják belőle kihúzni, hogy ő maga Oroszország pártján áll, titokban őket segíti. Hogy megindokolhassák: mit keres Magyarország külügyminisztere a CIA ukrajnai fiókvállalkozásának, az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) a “Muszkavezető – a Kreml ügynöke” elnevezésű feketelistáján.
A másik feketelistán – “Mirotvorec” (“Béketeremtő” – a temetők békéjét teremtő?) rajta van Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, illetve Toroczkai László, a Mi Hazánk vezetője. (Innentől kezdve a “Mirotvorec” már nem csupán ukrán állampolgárok számára halállista.)
Külügyminiszterünk, úgymond, nem egyszerűen beengedte az orosz titkosszolgálatot a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe – hanem egyenesen behívta oda őket. Ezzel elárulta nyugati szövetségeseinket – hirdette ki a vádiratot – a kollektív Nyugat kollektív vádiratát – a “444” rámenős, agresszív tudósítója. Aki – hajánál fogva rángatva elő egy két évvel ezelőtti, ráadásul bizalmas természetű “ügyet” – két alkalommal is letámadta Szijjártót.
(Nyomban ide is sietett Jens Stoltenberg, a NATO eddigi főtitkára, hogy “megnyugtasson” minket: súlyos kibertámadás esetén a NATO kész megfontolni a nevezetes 5. cikkely alkalmazását – ide értve a katonai segítségnyújtást is. 1944. március 19-én is katonai segítséget nyújtott nekünk, akkori, éppen úgy a vesztünkre törő “szövetségesünk”. (Abban, az 1944-es évben kétszer is. Sikeresen véve elejét annak, hogy hintázó politikánkkal netán az ellenség karjaiba szédüljünk.)
Háborúban állunk Oroszországgal – mondta fel korábban, a Nyugatról kapott leckét minden főpolgármesterek gyöngye – még az ATV műsorvezetőjének is a nem kis megrökönyödésére.
És hát mi jár annak, háború idején, aki elárulja szövetségeseit…? Na-na…?
Közbevetőleg: tényleg háborúban állunk? Nézzük csak!
Az azonnali NATO-tagságra, illetve annak alapszerződése 5. cikkelyében említett fegyveres garanciákra áhítozó Zelenszkij még 2021 márciusában [közel egy évvel az “Ukrajna elleni orosz agresszió” – 2022. február 24. – ELŐTT] Blinken nyomására aláírta az Oroszország elleni hadműveletekre vonatkozó rendeletét. 2021 októberében pedig Josep Borrel, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője lényegében HADAT ÜZENT OROSZORSZÁGNAK. Mondván: OROSZORSZÁGOT NEM A TÁRGYALÓASZTALOKNÁL, HANEM A HARCTEREKEN KELL LEGYŐZNI. Ma ezt szajkózza Nyugaton mindenki – legutóbb a finn köztársasági elnök.
A harctér, márpedig, Ukrajnában van. Ahol ez a díszes társaság igencsak vesztésre áll. A sarokba szorított patkány dühödt rohamai pedig életveszélyesek. Vesztét érezve ugyanis mindenre kész. Ha ő pusztul, pusztuljon más is.
Brit lapból értesülhettünk arról, hogy hogy Ukrajnában különleges osztagokat hoztak létre Ukrajnának az ország határain kívül élő “ellenségeinek” likvidálására (tehát Nyugaton tudnak erről). Ezek azok (esetünkben a magyar állampolgárok), akik szerepelnek az ukrán titkosszolgálat (SZBU – Ukrán Biztonsági Szolgálat) fentebb már említett két feketelistájának legalább az egyikén.
Volt, aki egy rajzos üzenetet kapott. Ezen egy kommandó-álarcos alak pisztolyt szegez előre. Alatta maga az üzenet: “Te lehetsz a következő”
Ebből a megfogalmazásból három dologra lehet következtetni:
- Eszerint Kijevben van egy lista halálra ítélt és likvidálandó magyar állampolgárokról.
- Az ukrán törvények – vannak Ukrajnában törvények, egy legitim állam legitim törvényei? – alapján halálra ítélt magyar állampolgárokra kirótt ítéletek végrehajtása talán már meg is kezdődött, vagy legalábbis hamarosan meg fog kezdődni.
- A sort netán azzal a nyugalmazott magyar diplomatával kezdik, aki az említett üzenetet kapta. Akit egy, a CIA-hoz köthető liberális portál a 2017-es “fütyülős tüntetés” előestéjén jelentett föl először – és más liberális portálok is azóta még háromszor – mint az orosz titkosszolgálatok álhíreit terjesztő ügynököt. Az illető iránt, állítólag, már a CIA is “érdeklődik”. Csak nem azért, hogy tőle csikarjanak ki terhelő adatokat Orbán és az orosz titkosszolgálatok együttműködésével kapcsolatban?
Békemissziója nyomán tehát ukrán feketelistára került Orbán Viktor. A feketelisták egyikére rákerült Szijjártó Péter, egy másikra pedig Toroczkai László. Az utóbbi két embernek konkrétan megígérték, hogy felrobbantják őket. Toroczkait pártja országgyűlési képviselőcsoportjának minden tagjával egyetemben.
Mindezek fényében “célszerűnek” tűnik jó előre lejáratni minden, kívülről jövő jószándékú figyelmeztetést. Mondván: lám, itt a bizonyíték Orbán és az orosz titkosszolgálatok összjátékára.
Így lehet a jövőre esedékes választásokat “az orosz fiókdiktátor elleni szabadságharccá” változtatni.
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Kiemelt képen: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke / Fotó: © Markus Schreiber/AP
Mementó 2006 emlékmű
Körülbelül ugyanannyi haszna lenne, ha „eltávolítanák”, mint amennyi annak volt, hogy Zelenszkíjt tették oda puccsal. Semmi. Százezrek értelmetlen halála, és a végén még ki is rabolják Ukrajnát. Magyarországot is rabolják a szocializmus vége óta. Az USA és az EU a legnagyobb rabló, Magyarországot gyarmati sorba döntötték, nem akarják, hogy talpra álljon. Trianon döntői a mai EU. Nekik egy őket kiszolgáló gyarmati ország kell báb kormánnyal.
Orbánnak tartani kell a nemzeti politikát, amit uniós elkötelezettséggel csinál, hiszen törvényt hoztak arról, hogy nem lehet Magyarországon népszavazásra bocsájtani az uniós tagság kérdését, azaz jelenleg nem lehet magunkat kiszavazni sem az unióból. Ennél szervilisebb önfeladást még nem láttam, hogy megnyugtassa a nyugati gyarmattartókat, de ezeknek semmi nem elég, a teljes önfelszámolást akarnák. Itt az idő a komolyabb ellenállásra, akár az uniós tagság feladásának a meglebegtetésével. Orbánnak az achilles ina a saját kapzsi, tehetetlen, korrupt módon gazdagodó családja, amit az ország és a saját családja érdekében fel kell számolnia! Ha eddig nem foglalkozott a kérdéssel, ahogy mondta, akkor ideje ezzel foglalkoznia, sőt életbevágó, mert a korrupciót a magyarok sem tűrik, nem csak a törökök, szerbek, amerikaiak, stb… Senki! Inkább legyenek állami cégek, állami vállalatok, állami gazdaságok, mint a közvetlen családjából csinált magyar nagyvállalkozói réteg. Oldják meg, hogy a kisvállalkozás tudjon középvállalkozás lenni, a középvállalkozás tudjon nagy lenni, engedjék, sőt segítsék a magyar nemzeti projekt társulásokat, legyenek nemzeti nyitott részvénytársaságok, amelyek képesek nagy projektek megvalósítására, és ne a külföldi globalista cégek kapjanak adókedvezményeket.
Nem veszem be azt a szar dumát, hogy munkahelyeket teremtenek, mert a kereskedelmi és akar a termelő vállalatok esetében is legalább ugyanannyi munkát el is vesznek, mint amennyit teremtenek, ráadásul adókedvezménnyel, miközben a magyar nemzeti vállalkozások a képtelenségig adóztatva vannak. Eleve ez a 27% áfa mindenen.
Eközben van egy zseninek kikiáltott dollár milliárdos gázszerelőnk, akinek fogalma sincs, mije van, akkora zseni, de 600 ezer ereje teljében lévő magyar kijár dolgozni, és az ő hazahozott pénzük járul hozzá nagyban a hazai piac mozgásához, nem az itthoni összeszerelő gyarmati munkabérek, de még azok is ilyen-olyan járulékokkal, adókkal az államot gazdagítják, nem a dolgozót.
Az állam rosszul gazdálkodik, mert hiába ad családra, lakásra, ha ugyanolyan nehéz marad mindent elérni, mert az árak azonnal igazodnak a támogatásokhoz, azaz semmi nem változik a lakáshoz jutási esélyekben, csak most már hitelekkel, ami végső soron megint csak a banksztereknek kedvez. A kormány adós a devizahitel botrány bankokat elmarasztaló politikájával, adós a baloldali korrupció felülvizsgálatával, a rendszerváltás hibáinak és a korrupciójának felülvizsgálatával, mert nem lehet csak amiatt a szőnyeg alá söpörni bűnöket, hogy összedőlne a gazdaság, ha visszacsinálnánk mindent. A bűnökre soha nem lehet fátylat borítani gazdasági érdekek miatt. A bűn bűn marad, és az idő sem.oldja fel. Előbb, vagy utóbb szembe kell nézni vele. A halogatással csak elfekélyesedik. Akik halogatják azok is a bűnösök között vannak. Egy bűnös rendszerváltás nem lehet alapja egy sikeres jövőnek. Megmételyezi a társadalmi együttműködést, a társadalmi akarást, ezért a látszólagos előnyei ellenére a bűnök elhallgatása sokkal több kárt okoz. A bűnös vagyonszerzések, az egyértelmű jóval ár alatti vagyonszerzések érvénytelenítése, visszaállamosítása, és a kommunizmus ideje alatt államosított vagyonok eredeti tulajdonosokhoz visszajuttatása az egyetlen út, ami erősíti a közösségbe vetett bizalmat, a jogba vetett bizalmat, az államba vetett bizalmat, és lássuk be, azok, akik könnyű vagyont szereztek, nem is gondolkodnak Széchenyiként, nem adnak vissza az országnak semmit abból, amit kaptak, nem látok országépítő adakozást, csak alacsony munkabéreket. Mindig a fejétől bűzlik a hal.
A könnyen vagyonosodott réteg nincs azon a szinten, ahová a könnyen szerzett vagyon helyezi. Az egyszerű dolgozók dolgoznak reggeltől estig, de az élet minősége nem javul. Ezzel szemben nagyon keveseknél indokolatlanul nagy vagyonok halmozódnak fel. Ez egy beteg dolog a társadalom egészének szempontjából. Egyértelmű a korrupció elburjánzása is. Ez egy öngerjesztő folyamat. Minél nagyobb a vagyon, annál nagyobb a befolyás, annál könnyebb itt-ott besegíteni, hogy még könnyebben menjen, akár mások kárara is. Sőt. Muszáj önkontrollt bevezetni!
Az adóhivatal jogkörének megerősítése a vagyonosodás szigorú vizsgálatára, a jövedelemmel nem igazolható vagyonosodás szigorú büntetése, a képviselői mentelmi jog eltörlése és a vagyonbevallás szigorú ellenőrzése össztarsadalmi érdek.
Ha mindezt betartja az állam, a kormány, azaz korrekt a társadalommal szemben, a Soros-féle szintén korrupt puccsisták nem találnak fogást. A renszerváltás óta egyik kormány követi a másikat, de gazdasági értelemben direkt módon káosz van.
Rend nélkül nincs fejlődés. Egy korrupt állam nagyon gyenge, nincs mögötte társadalmi bázis. Egy korrupt állam gyenge a külső fenyegetésekkel szemben is. A korrupció elleni törvényi szabályozás szigorítása össztársadalmi érdek.
Mivel az unió még a magyar szintnél is korruptabb, onnan nem várható megrisztulás.
Nemzeti szinten kell megbízható, jellemes embereket megválasztani.
A Fideszree jelentős önmegtisztulás vár, mert a korrupció elhatalmasodott a gazdasági és a jogi szférában is.
A Parlamentben külföldi érdekeket képviselők ülnek.
A Parlamentben kettős állampolgárok ülnek.
A Parlament kizárásával a kormány szükségállapotot hirdetet egy hamis járványra hivatkozással.
A kormány olyan rendeleteket alkot, amellyel túszul ejti a demokráciát.
A kormány befolyásolja az alkotmánybíróság döntéseit.
A kormány befolyásolja a bíróságok döntéseit, olyan a bírósági szervezet, ami pártpolitikai befolyásoltsággal áthatott vezetőséget kapott. Ez a vezetőség a 2/3 adta biztonságban kifejezetten bicskanyitogató ítéletekkel sokkolja a társadalom igazságérzetét, egy szűk réteg érdekei szerint, és ez teljességgel elfogadhatatlan..
A bírói függetlenség nem csak a megfelelő fizetésekben jelentkezik, hanem a döntés pártpolitikától mentes szabadságában is.
Amikor beépül a bírósági rendszerbe a ki kit ismer, ki kinek az elkötelezettje, akkor ott nem születnek jó döntések. Sőt. Hatalmas károkat okoz a társadalomnak a bírói hatalomba vetett bizalom megingása.
De mit is várhatunk a társadalomtól, ha a bírói kar megyei elnöke politikai korrupciós bortányba keveredik, és ettől függetlenül továbbra is törvényszéki bíró marad.
Mit várhatunk ezután a pozícióban maradt törvényszéki bírótól, hogy majd ezután más lesz?
Sajnos nem. De ez várható is volt.
Egy idős, súlyos beteg embert kitett a saját szülői házából annak ellenére, hogy ennek az idős embernek semmilyen adóssága sem volt, nem is akarta eladni a saját szülői házát, de kijátszva a jogot, mivel osztatlan közös tulajdonként van bejegyezve a négy lakásos ingatlan, az egyik befogadott társtulajdonos, az idős beteg ember egyik fia, akinek az ügyvédjének jobb a politikai beágyazottsága, nemtelen egyszerűséggel a bíróság közreműködésével az utcára dobta a saját édesapját.
Na ezek a dolgok azok, amelyek hatalmas társadalmi károkat okoznak, ha a politika befurakodik minden szférába, és ezzel korrupt módon visszaélnek azok, akik azt képzelik, hogy nekik mindent szabad, mert a politikai beágyazottságuk megvédi őket.
Ez pedig nettó jellemtelenség, korrupcióra való hajlam, azaz pályára való alkalmatlanság.