Bosszantó adománygyűjtés
Amikor természeti katasztrófa van, szél, eső, árvíz, földrengés, akkor érthető és alapvető követelmény a szolidaritás, az adománygyűjtés, az adakozás. Most azonban bosszant és dühít a kéregetés, a gyűjtés. Nem azért, mert embertelen vagyok, vagy, mert nem sajnálom a vörösiszap károsultjait. Egészen más miatt háborgok.
A természeti katasztrófákkal szemben ennek a tragédiának megvannak a felelősei, akik nem fillérezgetnek a hónap végén, s olyan rablóprivatizáció alapján került birtokukba a MAL Zrt, aminek eredményeképpen felmásztak Magyarország leggazdagabbjainak húszas listájára. Fizetni, kártalanítani nem akarnak, illetve megalázó mértékű támogatásokat ajánlgatnak fel, amelyet józan és magára valamit is adó ember nem fogad el. A törvény pedig gyenge, mint a harmat, hiszen az okozó cég vezetője nem került előzetes letartóztatásba, s még mindig magas lóról beszélnek a károsultakkal, illetve azok védőivel.
Mindeközben rádióból, TV-ből és újságokból állandóan azt halljuk, hogy adakozzunk a vörösiszap károsultjai javára. S ma már azt is megmondják bizonyos TV-csatornák, hogy mit, és mennyit. És ez is felháborító. Felháborító és bizonyító tény is. Bizonyítja azt, hogy lehet bárkinek hatalmas vagyona, ha emberség, szeretet nincs benne mit sem ér! Ha felelősségérzet sincs benne, akkor még kevesebbet ér… semmit. Mert a szegény többet ad – tudjuk a krisztusi példabeszédből -, mint a gazdag, aki csak ímmel-ámmal filléreket dob a rászorulók elé. A proliból akkor sem lesz úriember, ha milliárdjai vannak. Mert mint mondja a szólás: kutyából nem lesz szalonna. Temetésre pénzt adni, és öt év alatt részleges kártérítésről beszélni nem felháborító, hanem elementáris dühöt kelt az emberben, akinek a keze akaratlanul is valami kötél félét keres…
A dolog másik része pedig az igazságszolgáltatás ingoványos talaját érinti, amely szintén tele van vörösiszappal. Hiszen, ha ennek a tragédiának nem a tulajdonosi kör a felelőse, akkor mostantól Magyarországon senkit semmiért nem lehet többé elítélni, s a bent lévő rabokat is azonnali hatállyal ki kell engedni. Ugyanis ezek után minden károkozás, lopás, rablás, gyilkosság a természet felelőssége. Ki milyen természettel születik, annak megfelelően él. Ha természetéből fakadóan lopnia kell, lopjon, hiszen az is természeti katasztrófa, ha emberekbe lövet, mert miniszterelnök, akkor az sem bűn, hiszen ő jót akart, és nem felelős, annak a bűnéért, aki elhúzta a ravaszt. És folytathatnám a sületlen példákat, de minek. Ilyen ország, mint Magyarország nincs még egy a világon. Ma semmi szükség Magyarországon az igazságszolgáltatásra, az ügyészekre, a bírókra, mert nélkülük talán erkölcsösebb volna a világ… Nem beszélve az ügyvédekről, akik sajátos haszonszerzési vágyból nem ügyvédként, hanem már-már bűnpártolóként működnek. A magyar igazságszolgáltatásból egyetlen apró dolog hiányzik: az erkölcsi feltételek. A jog pedig erkölcs nélkül semmit sem ér, illetve rombolja a társadalom amúgy sem maga szintű magyar társadalmi erkölcsöt.
Mert mit is von le az állampolgár a jelen esetből?
Egyetlen dolgot: – Ha nekik szabad, akkor nekem is.
Jogilag pedig precedensként lehet kezelni, és erre hivatkozni minden olyan ügyben, ahol politikai, milliárdos vagy egyéb kedvezményezett állna bíróság elé a felelősség megállapítását okán. A gyűjtés másik elítélendő része az, hogy a tulajdonos károkozók a társadalommal fizettetik meg az általuk okozott súlyos kárt, s nem kapnak büntetést azért, mert kilenc ártatlan embert megöltek. Ergo: a gyilkosság is büntetés nélkül marad. Ez pedig rosszabb példa a társadalom számára, mint halálbüntetés eltörlése. Ez az ügy Magyarország keresztmetszete minden tekintetben. Volna tehát egy ötletem: össze kell vonni a polgári és a büntető törvénykezést, és az ügyészségeket, bíróságokat megfelelő demokratikus ellenőrzés alá KELL vonni! … A többit a szakemberekre bíznám.
Stoffán György
Nemzeti InternetFigyelő
A cikk gondolatiságával teljesen egyet értek. Nem az egyébként is nyomorgó, szinte már nélkülöző néptől kell koldulni (kihasználva az emberek együttérzését – felmentve a bűnösöket)), hanem azonnal zárolni az összeharácsolt milliárdjaikat a MAL tulajdonosainak, és abból fedezni minden felmerülő költséget.
„A tolerancia bűn, ha a gonosz megtűrését jelenti.”
Thomas Mann
Nagyszerű írás, a kép sokkoló… Valakitől egyszer azt olvastam, „felsózzák a földünket…” A vörösiszappal megkezdték…