Bejelentés: idén is brutális harceszközökkel gyarapszik Magyarország (videó)

Amellett, hogy 2024-re a magyar kabinet határozatban kötelezte el magát a védelmi kiadások bruttó hazai termék (GDP) kétszázalékos részarányára történő emelésére (és e szinten tartására), prioritásként kezeli a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP; korábban: Zrínyi 2026) végrehajtását is. Tehát azt, hogy Magyarország védelméhez minden eszközt megadjon.

E program célja – már a kezdetektől – egy korszerű, a kor kihívásainak megfelelni képes, Magyarország és szövetségeseinek biztonságát tovább erősítő honvédség fejlesztése volt; a Magyar Honvédség (MH) hosszú idő után érdemi, alkalmazható és bevethető képességeket nyerhet vissza, szerez majd meg. (Sőt, mint azt lent látható, újjászületik a magyar védelmi ipar is.

Ennek lehetőségeiről egyébként Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész írt is korábban a Mandineren.) Ugyanakkor, mint az a Honvédelmi Minisztérium (HM) portálunknak küldött válaszából kiderült, vizsgálják az orosz-ukrán háború tapasztalatait, az ott használt eszközöket, eljárásokat; melyeket be kívánnak építeni a haderőfejlesztés folyamatába. „Egy haderő transzformációja olyan tevékenység, ami sosem érhet véget, folyamatosan adaptálódnunk kell a változó környezethez, sőt élen járni a jövőre történő felkészülésben.”

Mi várható 2023-ban (és azután)?

A HHP fejlesztési területei a teljes honvédséget lefedi – így a szárazföldi haderő, a légierő, a vezetés-irányítási képesség, a logisztikai és támogató, valamint az önkéntes tartalékos képesség fejlesztését.

A szaktárcától megtudtuk, hogy idén érkezik az első Leopard 2A7HU harckocsi (a teljes flotta leszállításáig – ez negyvennégy darabot jelent – a kiképzési célra bérelt Leopard 2A4HU eszközöket rendszeresítették, ám a későbbiekben is számolnak velük); hogy 2023-ban is érkeznek a honvédség önjáró tüzéreszközei (a PzH 2000-k beszerzése történelmi lépés, mert közel húsz év után ismét lesz önjáró tüzérsége a honvédségnek); hogy már használják a Carl-Gustaf M4 típusú, vállról indítható páncéltörő eszközöket; a tárca szerint beszerzésükkor meghatározó követelmény volt egy modern, hordozható, vállról indítható, többcélú fegyverrendszer rendszeresítése.

A NATO részére felajánlott szárazföldi erő fegyverrendszerét alkotó páncélozott gyalogsági harcjárművek beszerzése úgyszintén megkezdődött.

A Lynx KF-41 típusú jármű első példánya tavaly megérkezett, 2023-ban viszont már a Magyarországon gyártott első darabok is legördülnek a futószalagról. Idén újabb, a honvédség török partnere által gyártott „Multi-purpose” konfigurációjú harcjárművek – Gidrán 4×4 – érkeznek az alakulatokhoz, tájékoztatott a minisztérium.

Légierő

A légierő kapcsán fontosabb fejlesztések között szerepel a Gripen vadászgépek telepíthetőségét és a szárazföldi csapatok közvetlen légitámogatását szolgáló lépések

– tudtuk meg a tárcától. A merevszárnyú képességfejlesztés másik nagy halmazát adja a hazai pilótaképzés érdekében beszerzett légcsavaros kiképző repülőgépek (Zlin Z-242L és Zlin Z-143LSi); illetve a jövőben érkező, 12 darab L-39NG típusú kiképző és könnyű harci repülőgép beszerzése, amely a HM állítása szerint „nagyban hozzájárul majd a kiképzési követelmények teljesítéséhez és a repült óraszámok növeléséhez”.

Prioritás úgyszintén a szállítórepülő képesség helyreállítása. Az A319-esek és a Falconok mellett elkezdődött a brazil Embraer repülőgépgyár fejlesztés alatt álló kéthajtóműves katonai szállító repülőgépének, a KC390 beszerzése, légi utántöltésre is alkalmas konfigurációban. A forgószárnyas képesség keretében 20 darab könnyű helikopter (Airbus H145M) már megérkezett.

2023-ban pedig érkeznek az Airbus H225M közepes helikopterek.

Mint azt a szaktárca írja, az újonnan beérkezett és érkező helikopterek a hadszínterek közötti és hadszíntéren belüli légiszállító képességeket növeli, amely biztosítja a szárazföldi erők telepítését, gyors átcsoportosítását, kivonását; emellett hozzájárulnak a helikoptervezetők kiképzéséhez, jártasságuk fenntartásához, támogatni tudják a különleges műveleteket; de felderítő, kutató-mentő, légi egészségügyi kiürítési, légi tűzoltási feladatokra is alkalmasak.

Légvédelem

A földi telepítésű légvédelmi rakéta képesség (NASAMS) beszerzése, valamint a légvédelmi rakétaműveleti központ felállítása is 2023-ban lesz.

A légtérellenőrző- és légvédelmi rendszer azonosítási képesség fejlesztése úgyszintén tervezett a HM állítása szerint. A vezetés-irányítási képesség korszerűsítése során új, nagy adatátviteli kapacitású harcászati rádiócsalád vásárlása van terítéken.

De azt is a minisztériumtól tudtuk meg, hogy a légtérellenőrző képesség fejlesztése során a legfőbb tervezett vásárlások érintik a nagy hatótávolságú telepíthető 3D, a közepes hatótávolságú mobil 3D, a tüzér-felderítő 3D, valamint a passzív radarokat. Ezek közül megkezdődött az aktív radarrendszerek beszerzése.