Az ostoba frázisok kora – Magyar Péter és a kormánymédia
Érthetetlen a számomra az, hogy a nemzeti, keresztény értelmiséggel és a médiához valamit értő emberekkel senki nem óhajt tárgyalni a mai magyar politikai elitnek nevezett rétegből. Kivétel nélkül, mindenki, aki a politikával, belpolitikával foglalkozik, a legrosszabb emberi tulajdonságokat felhasználva és azokra építve, a legprimitívebb szlogenekkel, a Kádár-i – néha Rákosi-éra vagy Ceausescu-i – idők retorikájával, mantrázott „bölcs”(-nek gondolt) mondatokkal próbál hatni a népre, több, de inkább kevesebb sikerrel.
Nincsenek észérvek, nincsenek értelmes magyarázatok, nincs egyetlen logikus és világos mondat sem a kormány oldaláról sem az új közellenség, Magyar Péter részéről, csak egyfajta értéktelen adok-kapok vagdalózás folyik hetek óta a magyar belpolitikában. Magyar, országjárásán mindenkit sároz, mindenkivel és mindenkiről igyekszik önelégült proli magaslatokból beszélni, mert talán nagy ígéreteket kapott és sok embert lát maga körül. Állításait nem cáfolja a kormánymédia, csupán hasonló proletár stílustalansággal, a „legmeggyőzőbb” ellenérvként a nadrágszíjat emlegeti – ami önmagában is buta és súlytalan vádaskodás, hiszen csak egy nadrágszíjcsatról volt csak szó –, és ahogy az olajpadlós városszéli proli-kocsmákban szokás, kissé trágárkodva, folyamatosan szidalmazzák az önelégült „igazmondó kisjuhászt”. Mint tudjuk, a szidalmazás önmagában kontraproduktív! A magyar mindig azt választja, akit a legtöbben és a legtöbbet szidnak, mert megesik rajta a jó magyar szív…
Mintha kihalt volna az értelem és a józan logika a magyar belpolitikai médiából. Pedig, most lenne itt az ideje a világos és nyílt válaszoknak, a cáfolatnak, mert az a tömeg, amely egy-egy településen epedezve várja Magyart – és hallgatja cinikus, nagyzási hóborttal, felülről előadott frázisait –, az egy elégedetlen, vagy csak többet akaró tömeg, amelyben ott az irigység, a kapzsiság, és a minden alapot nélkülöző felháborodás. Őket kell meggyőzni Magyar állításainak az ellenkezőjéről! Mert miért is háborognak, miért is gyaláznak mindenkit – aki Orbán Viktor politikai köreihez tartozik, és Orbán Viktort tartja olyan politikusnak, aki valóban a nemzeti érdeket igyekszik szolgálni nemzetközi szinten – azok, akik Magyart hallgatják és követik? Azért, mert Magyar Péter ezt közvetíti, ezt generálja: a kapzsiságra épülő határtalan gyűlöletet, az elégedetlenségre építő, nyakló nélküli gyalázkodást.
Az nem tűnik fel ennek a hallgatóságnak, hogy cél, terv, program nincs ezekben az előadásokban. Magyar, nemes egyszerűséggel csak azt nem mondja el, hogy egy afféle hatalom, amelyet vele állíttatnának fel nemzetközi megbízói, milyen következményekkel járna a háborún és a migráción kívül? Nem meséli el a híveinek, hogy a nemzetgazdaságot miként tenné tönkre, a családokkal egyetemben egy Soros-féle, a nyugati „értékeket” bevezető diktatúra, és azt sem mondja el, hogy az bizony véres diktatúra lenne a javából. Olyan diktatúra, mint Rákosié volt, s amely közvetlenül és negatívan érintene minden magyart. A Magyart követőket is.
Mi szűnne meg egy magyar által vezetett kormány regnálásával?
A családtámogatási rendszer, a rezsicsökkentés, az adókedvezmények, a sajtószabadság, az egyén szabadsága, a vallásszabadság, etc… és minden, ami ellen az Európai Unió addig áskálódott. Hiszen, Magyar Péter vidéki magánszámaiban, mintegy hűségesküként emlegeti Brüsszelt, s gyalázza a sok ezermilliárdos „lopást elkövető” orbánista „részvénytársaságot”, azaz, a kormányt és azokat, akik kormány közeli vállalkozóként építik az országot. A zsigeri gyűlölködés felkorbácsolása és az emberi rossztulajdonságok legalja az a technika, amelyet minden baloldali és Nyugatról pénzelt politikai donor használ Magyarországon, ám, Magyar Péter ennél veszélyesebb. Megbízói felismerték, hogyan lehet a magyar néplélek közelébe férkőzni. Megjelentek Brüsszel imádatát kiegyensúlyozandó, a bibliai idézetek, az összemosott magyar és székely zászló, és egyik vagy talán a legősibb népdalunk – amelyet Mongóliában és Kínában is hasonlóképpen énekelnek – a Tavaszi szél vizet áraszt… (Talán e népdalunk felelevenítése az egyetlen pozitív hozadéka Magyar közönségvonzó magánszámainak. Vass Lajos óta ennyi magyar, egyszerre nem énekelt magyar népdalt, köszönhetően a rendszerváltás utáni zeneellenes világnak. Jó lenne, ha egyéb népművelő feladatokat is végezne. Javaslom az általános iskolásoknak megtanítani a Himnuszt és a Szózat dallamát a sértődékeny operaénekesnő segítségével. Legyen valami haszna is!)
Ma, Magyar Péter állításainak és rágalmainak de facto cáfolatára volna szükség, ahelyett a médiaostobaság helyett, amelyet a Megafon, kormányt lejárató ifjoncai és az állásukat féltő, Magyar Péter által megfenyegetett, így immár az objektivitásra még képtelenebbé vált közmédiás guruk csinálnak. Ki kell állni és Magyar Péter minden egyes állítására megfelelő választ, cáfolatot kell adni! Ehhez kellene a nemzeti, keresztény értelmiség logikus, őszinte, objektív és világos gondolkodása, ám erre ma láthatóan nem tart igényt sem a kormány, sem a kormány-közeli média. Marad tehát, a Magyar Péteréhez és az ellenzékiekéhez hasonló ködösítés, a konkrét cáfolatok hiánya, a mindkét oldalról tapasztalható primitív önelégültség, cinizmus és a hazudozás. Mintha egy másik, csak értük létező világban élnének. Eközben a szűk, nemzetben gondolkodó magyar, keresztény „tábor”, határon innen és túl, ismeri, tudja és hiányolja azt az irányt és módot, amely ebből a felemás helyzetből kivezetné a kétkedőket és visszaterelhetné a társadalmat abba a békés biztonságérzetbe, amely megalapozott és valós. Amelyet nem az ellenzék és nem Magyar Péter épített föl a Kárpát-medencei magyarság számára az elmúlt tizennégy esztendőben, hanem a jelenlegi kormányzás és Orbán Viktor miniszterelnök…
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
